| északi paiute | |
|---|---|
| Országok | USA |
| Régiók | Nevada , Oregon , Idaho California |
| A hangszórók teljes száma | 500 [1] - 700 [2] |
| Osztályozás | |
| Kategória | Észak-Amerika nyelvei |
| Északi alcsalád Numian ág Nyugati csoport | |
| Írás | latin |
| Nyelvi kódok | |
| ISO 639-1 | — |
| ISO 639-2 | — |
| ISO 639-3 | pao |
| WALS | pno |
| A világ nyelveinek atlasza veszélyben | 1465 , 859 és 1466 |
| Etnológus | pao |
| ELCat | 1916 |
| IETF | pao |
| Glottolog | észak2954 |
Az északi paiute (más néven Paviotso ) az uto- azték nyelvcsalád numikus ágának nyugati csoportjába tartozó nyelv.
Az északi paiute nyelv az uto - azték nyelvcsalád numikus ágának nyugati csoportjába tartozik, a mono nyelvvel együtt .
Három dialektus létezik: Bannock, Northern Northern Paiute ( Fort McDermitt , Nevada ) és Southern Northern Paiute ( Yerington , Nevada ).
Northern Paiute körülbelül 20 rezervátum nyelve Nevadában , Idahóban , Oregonban és Kaliforniában . A foglalásoknak saját nyelvjárásuk van, de a különböző nyelvjárásokat beszélők könnyen megértik egymást.
Mintegy 700 beszélő az északi paiute, [Thornes 2003: 2] szerint kevesebb mint 500 beszélő beszéli folyékonyan a nyelvet. A nyelvet a legelszigeteltebb közösségekben is csak az idősebb generációk használják aktívan, csak személyes kommunikáció során. Azok a fiatalok, akik korán megtanulták a nyelvet, az angolt részesítik előnyben. A közösségek erőfeszítéseket tesznek a nyelv megőrzésére: a nyelv iskolákba való bevezetése, kulturális-nyelvi találkozók, helyi kiadványok Észak-Paiute-ban.
Az északi paiute egy szintetikus nyelv (a legtöbb nyelvtani információ szóalakban van kifejezve):
| nɨ | mia-u-kwɨ |
| én | go-PNC-FUT |
| 'Megyek (jelenleg).' | |
| tiikwɨ-pitɨ | |
| hó INCH | |
| – Elkezd esni a hó. | |
[Thorns 2003]
Ami a morfémák közötti határokat illeti, az északi Paiute agglutinativitást mutat :
| nɨ | mɨ=misu-makwɨ-u-kwɨ |
| én | PL=befejezheti-PNC-FUT |
| – Könnyen legyőzlek benneteket. | |
| waa-naga-kwai | |
| boróka-INTER-LOC | |
| 'borókák között' | |
[Thorns 2003]
Az egyszerű "birtokos birtokolt" csoportban nulla jelölés figyelhető meg:
| kaabidzi | nodikwa |
| K. | feleség |
| "Kaabiji felesége" | |
Ha a birtokos az egyik helymeghatározó, akkor a csúcsjelölés figyelhető meg :
| igen | i=dudziʔi |
| itt | 1 = kutya |
| 'Ez az én kutyám.' | |
A birtokos módosítókat azonban ferde kisbetűvel (OBL) jelöljük. Így vannak nyomai a függőségi jelölésnek :
| umɨ | wah-u | nɨmɨ | nobi | paba-ʔyu |
| 3.PL | két-OBL | emberek | ház | nagy-NOM |
| – Ennek a két embernek a háza nagy. | ||||
[Thorns 2003]
Ha az NP nem egyetlen főnévből áll, hanem melléknevet/cikkelyt/mutató névmást tartalmaz, akkor ezek esetenként változnak (nevelő és ferde, vagy ahogyan [Snapp et al. 1982] nevezik, accusative). Így egy ige NP-argumentuma kis- és nagybetűs, a függőségi jelölés esete .
| su=tsɨaʔa | ka=tɨpi | mayɨ-u |
| NOM = lány | OBL=szikla | Find-PNC |
| – A lány megtalálta a sziklát. | ||
[Thorns 2003]
| u-su | paba-u | puku | sagʷani | waha | maca |
| ő-NOM | nagy OBL | ló | néhány | széna | takarmány |
| – Megeteti a nagy ló szénáját. | |||||
[Snap et al. 1982]
Ami az igére való jelölést illeti, van egy aspektuális progresszív utótag, amelynek alakját az alany számától függően választjuk meg. Tehát vannak nyomai a csúcsjelölésnek :
| nɨga-wɨnɨ | |
| tánc-CONT.SG | |
| – Ő táncol. | |
| nɨga-wami | |
| tánc-CONT.DL | |
| "Ők (2) táncolnak." | |
| nɨga-gono | |
| dance-CONT.PL | |
| 'Táncolnak.' | |
[Thorns 2003]
A hangszórók azonban alapértelmezés szerint használhatják a wɨnɨ (CONT.3SG) funkciót:
| mɨ=paatusuba | pisa | patakwitsia-wɨnɨ |
| PL=csillag | jól | hsine-CONT.3SG |
| "A csillagok tényleg ragyognak." | ||
[Thorns 2003]
Így találhatunk példákat a kettős jelölésre :
| su=naatsi | onoka | pida-wɨnɨ |
| NOM = fiú | DEM | build.fire-CONT.3SG |
| – A fiú tüzet rak ott. | ||
[Thorns 2003]
Az ige aktánsai az akkuzatív stratégia szerint vannak kódolva. Az S-aktánsokat a névelő kódolja:
| su=huupi | oʔo | boldog |
| NOM = bot | ott | hazugság |
| – A bot ott fekszik. | ||
| su=nɨmɨčozinna | yotsi-pidɨ-u |
| NOM=repülő.lény | repülni-érkezni-PNC |
| – Nemechozinna repülve jött. | |
A tranzitív ige A-aktánsát a névelő, a P-aktánsát pedig a ferde:
| su=nana | ka=naatsi | maʔi |
| NOM = ember | OBL=fiú | megsebesíteni |
| – Az a férfi bántotta azt a fiút. | ||
[Thorns 2003]
Jelöletlen szórend - SOV:
| nɨ | ka=tuku | kuhani |
| én | OBL=hús | szakács |
| – Főzöm a húst. | ||
| u-su | i-buukɨ | tsa-kibuʔi-u |
| 3-NOM | 1=könyv | IP/grap-tear-PNC |
| – Eltépte a könyvemet. | ||
[Thorns 2003]
Az északi Paiute fonémáknak sok allofonja van.
Mássalhangzó fonémák táblázata ([Thornes 2003: 17]):
| Bilabiális | Alveoláris | Alveo-palatális | Labio-velar | Veláris | torokhang | |
| robbanó | p | t | kʷ | k | ʔ | |
| frikatívák | s | |||||
| afrikaiak | ts | c | ||||
| orr | m | n | ŋ | |||
| Siklik | y | w | h |
Ezek a fonémák mindegyike előfordulhat a szó elején (kivéve a /ʔ/, /č/, /ŋ/).
Fortis/LenisAz észak-paiutei mássalhangzó fonémák nem szólalnak meg. Azonban minden mássalhangzónak (a h kivételével) van egy gyenge/erős pár (fortis/lenis). Néhány minimális pár:
| [tɨna] | [tɨnna] |
| 'fa gyökere)' | "pronghorn antilop" |
| [tɨβá] | [tɨppá] |
| 'fenyőmag' | 'száj' |
| [waɾa] | [watta] |
| 'svéd magva' | 'pólus' |
| [haga] | [hakka] |
| 'WHO. NOM' | 'WHO. OBL' |
[Thorns 2003]
A mássalhangzó fonémák allofónjainak megoszlása [Thornes 2003: 31]:
| Bilabiális | Alveoláris | Alveo-palatális | Labio-velar | Veláris | |||
| robbanó | lenis | #__ | p | t | kʷ | k | |
| V__V | p, b, β | t, d, ɾ | kʷ, gʷ, ɣʷ | k, g, ɣ | |||
| fortis | #__ | p | t | kʷ | k | ||
| V__V | pp | tt | kkʷ | kk | |||
| frikatívák | lenis | #__ | ʂ 1 | ||||
| V__V | ʂ, ʐ | ||||||
| fortis | #__ | ʂ | |||||
| V__V | ʂʂ | ||||||
| afrikaiak | lenis | #__ | ts | ||||
| V__V | ts, dz, z | ||||||
| fortis | #__ | ts | |||||
| V__V | tts | ||||||
| orr | lenis | #__ | m | n | |||
| V__V | m, w̃ | n | |||||
| fortis | #__ | m | n | ||||
| V__V | mm | nn | |||||
| Siklik | lenis | #__ | y | w | |||
| V__V | y | w | |||||
| fortis | #__ | ||||||
| V__V | c | kʷ |
1 - a ʂ jel egy frikatívumot jelöl, amelynek kialakulási helye az alveoláris [s] és a palatális [ʃ] között van.
PalatalizációA /k/ veláris stop palatalizációja ([č] vagy [ǰ] előtt) a morfémahatárokon és a morfémákon belül az /i/ utáni és /a/ előtti pozíciókban fordul elő:
| [iginu] | /ikinu/ | 'egy kanál' |
| [iɣo] | /ikɔ/ | 'nyelv' |
| [toniǰa] | /tɔnika/ | 'virág' |
| [iǰá] | /ika/ | "belépés (SG)" |
[Thorns 2003]
UvularizációA veláris robbanóanyagok /ɔ/ és /a/ előtti helyzetben uvulárisként valósulnak meg.
| [mɔqɔ] | /mɔkɔ/ | 'cipő' |
[Thorns 2003]
A magánhangzó fonémák jegyzéke 5 fonémából áll, amelyek mindegyikéhez több pár tartozik.
| első sorban | középső sor | hátsó sor | |
| Felső emelés | én | ɨ | u |
| Közepes emelkedés | ɔ | ||
| Alsó emelés | a |
Észak-Paiute-ban számos olyan toldalék található, amelyeknek a magánhangzók harmóniája szerinti allomorfjai vannak .
A hangsúly rendszeresen a második morára esik. Az akcentust magas tónus kíséri.
Az alábbiakban az északi paiute-morfológia néhány érdekes jellemzőjét mutatjuk be.
Észak-Paiute névleges morfológiája meglehetősen gyenge. Egy néven csak szám jelölhető utótagként.
Többes számMegjelölt
| tua | tuamɨ |
| 'fiú' | 'gyermekek' |
| piawabi | pi-biawabi |
| 'idős nő' | 'öreg nők' |
| naná | naana |
| 'Férfi' | 'férfiak' |
| naatsi | naʔatsi |
| 'fiú' | "fiúk" |
Egy egyszerű főnévi kifejezés vagy névmásból állhat, vagy a következő szerkezetű [(cikk) (módosító(k)) vertex főnév].
CikkekA Northern Paiute cikkei proklitikusok. Érzékenyek a szám szerinti oppozícióra, egyes számban esetenként is változnak. A cikk a főnévi kifejezés bal szélén található.
| Jelölő | obliquus | |
| Egyedülálló | su= | ka= |
| Többes szám | mɨ= | mɨ= |
A cikkek csak bizonyos NP-ket jelölnek meg.
MódosítókA módosítók (melléknevek és kvantorok) általában a csúcsnév elé kerülnek. Tokkal is vannak jelölve:
| Jelölő | obliquus |
| - 'yu | -u/-ku |
Példák [Thornes 2003]:
| su=udɨ-ʔyu | naatsi | kima-u-gi-na |
| NOM=magas-NOM | fiú | gyere-PNC-CISL-PTCP |
| – A magas fiú errefelé jön. | ||
Észak-Paiute gazdag verbális morfológiával rendelkezik.
Hangszeres előtagokVan egy leltár az eszközt vagy a cselekvési módot jelölő előtagokról. Nagy paradigmákat alakíthat ki, lásd:
-kwonao - nyitott
kɨ-kwonao - nyitott (szájjal / fogakkal)
ma-kwonao - kinyit (mint egy macskaajtó, megnyomásával)
tsi-kwonao - nyit (kulccsal)
tso-kwonao - nyitva (fejjel)
| tsi-kwiduʔi | |
| IP/éles keverés | |
| "keverni (pl. leves)" | |
| wi-gwiduʔi | |
| IP/hosszú keverés | |
| "mix (mártást készít)" | |
[Thorns 2003]
Az utolsó két példában a különbség nem az eszköz formájában, hanem inkább a hatásmódban van. A leves keveréséhez használja az eszközök hegyét. A szósz elkészítéséhez szinte vízszintesen kell tartania a szerszámot.
Ok-okozati levezetésKauzatívumként egy „kéz” jelentésű hangszeres előtag grammatizálódik.
| nɨ | pahonayaʔi |
| én | fáradtnak lenni |
| 'Fáradt vagyok.' | |
| su=natɨzuabi | i=ma-bahonayaʔi |
| NOM = gyógyszer | 1=OK-Fáradt |
| – A gyógyszer elfáraszt. | |
[Thorns 2003]
Detranzitív morfológiaDetranzitív előtagok: {na}(MM) - a középső jelölésű előtag és {tɨ}(APS) - antipasszív.
A középső jelölés előtagjaA {na} előtag reflexívet, reciprokot és passzívat is kódol.
| nɨ | na-sibana-wɨnɨ |
| én | MM-shave-CONT.3SG |
| – Borotválkoztam. | |
| una-su | ta | A magas Jim Cabin-wai | na-dapoi-gya-kwɨ |
| DEM-NOM | we.DL | TJ kabinja-LOC | MM-meet-TRNSL-FUT |
| – Mi ketten TJ kabinjában találkozunk. | |||
| i=kwassɨ | na-tsa-kibuʔi-pɨgaʔuy |
| 1 = ing | MM-IP/grasp-tear-PFV |
| 'Az ingem (volt) szakadt.' | |
[Thorns 2003]
AntipasszívAlapvetően a {tɨ} előtag akkor jelenik meg, ha az objektum határozatlan.
| nɨ | kai | pisa | ka=kidɨ | kuhani |
| én | NEG | jó | OBL mormota | szakács |
| – Nem tudok jól főzni a mormot. | ||||
| nɨ | kai | pisa | tɨ-kuhani |
| én | NEG | jó | APS-szakács |
| – Nem tudok jól főzni. | |||
[Thorns 2003]
Tranzitív morfológiaAz északi Paiute-nak vannak olyan utótagjai is, amelyek növelik az argumentumok számát az ige a-struktúrájában.
AlkalmazóA {kɨ}(APL) alkalmazói utótag egy előnyös argumentum hozzáadását jelöli egy a-struktúrához.
Egyetlen igékkel:
| nɨ | sɨta | tɨnikwɨ(h)ɨ |
| én | rossz | énekel |
| – Rossz énekes vagyok. | ||
| u-ka | tɨnikwɨ(h)ɨ-kɨ |
| 3-OBL | sing-APL |
| – Énekelj ennek a fickónak! | |
Duplákkal (bittranzitív formában):
| u=mabutuʔi | |
| 3=tekercs.cigaretta | |
| "Tekerd meg (cigi)!" | |
| i=mabutuʔi-kɨ | |
| 1=tekercs.cigaretta-APL | |
| 'Gördítsd (őt) nekem!' | |
[Thorns 2003]