Alkalmazó

Applikatív ( lat.  applicatus "szomszédos, csatlakozik" a ch. applicare -ból ) - növelő aktáns levezetés , amelyben az ige által leírt helyzetnek új kötelező résztvevője van, amely korábban periférikus volt. Sok nyelvben az alkalmazónak van egy morfológiai kifejezése: az ige speciális toldalékot fűz hozzá , ami azt mutatja, hogy az ige vegyértéke egy érvvel nőtt. Az új kötelező résztvevő különféle szemantikai szerepeket tölthet be : jótékony , címzett, kísérletező , hangszeres, komitatív , lokatív. A legelterjedtebbek a jótékony applikatívok.

Az alábbiakban egy példát mutatunk be az ainu nyelv helyhatározóira [1] . Az (a) példában az „élni” igének egy argumentuma van (egy, aki él), a „nagy házban” utópozíciós kifejezés pedig körkonstans . A (b) példában az igének két kötelező argumentuma van - "ő" és "nagy ház". Az ige vegyértékének növekedését az „e” toldalékkal jelöljük az állítmányban, a „ház” főnévi kifejezés pedig megszűnik az „in” utópozíció kiegészítése.

a) poro cise ta horari nagy ház lakni Egy nagy házban lakik b) poro cise e -horari nagy ház APP-live Egy nagy házban lakik

A kifejezés

Az "alkalmazó" kifejezés használható egy alkalmazó szerkezet jelölésére, egy ige jelölésére abban a szerkezetben, vagy egy indikátor jelölésére egy igén.

Az "alkalmazó" kifejezés a spanyol misszionáriusok nyelvtanából származik, amelyek leírják Amerika nemzeti nyelveit (különösen az uto-azték nyelveket ). Később ezt a kifejezést a bantu nyelvi szakemberek kölcsönözték , és ma már a világ különböző nyelvein hasonló szerkezetekre utalnak. Általában csak az olyan emelő aktáns levezetéseket nevezzük applikatívnak, amelyeknél egy új argumentum hozzáadását jelöljük a predikátumon .

Alkalmazás és verzió

Egyes nyelveken azt, ami egyfajta applikatívnak tekinthető, verziónak nevezik . Tehát V. A. Plungyan [2] szerint :

... változat nem annyira az aktáns származtatás egy speciális típusa, mint inkább egy speciális sajátos nyelvi kategória, amely a jótékony és a közvetetten reflexív típusok több egymást kizáró mutatójával áll szemben.

Ez azt jelenti, hogy amikor valaki egy változatról beszél, akkor általában a formák paradigmatikus szembenállását érti, amelyek egy része applikatív. Például, amikor a grúz nyelvben a változat grammatikai kategóriájának jelenlétéről beszélünk , akkor érthető, hogy a verbális szóalakban ugyanazt a helyet foglalhatják el olyan morfémák, amelyek jótékony alkalmazói (objektív, centrifugális változat), jótékony reflexív alkalmazó (szubjektív, centrifugális változat), lokatív alkalmazó (lokatív változat) vagy nincs alkalmazói származék (semleges változat).

Alkalmazható a világ nyelvein

Az applikatívumok leggyakrabban afrikai nyelveken (főleg a bantu nyelveken), az ausztronéz nyelveken , valamint Észak- és Közép-Amerika nyelvein (a salish , uto-aztékán, maja nyelveken ) fordulnak elő [3 ] . A következő általánosítás tehető: az applikatívumok leggyakrabban a fejletlen esetrendszerű, de gazdag verbális morfológiájú nyelvekben találhatók. Az eurázsiai nyelvekben az aplikatívák hiányának oka az lehet, hogy ezek a nyelvek gazdag névalakot szereztek.

Az alkalmazó különféle szemantikai szerepei

Az applikatív objektumok leggyakoribb szerepe a nyelvekben a címzett vagy a kedvezményezett/rosszindulatú.

Példa egy jóindulatú aplikatívára (objektív változata) a grúz nyelvből [4] :

a) kali k'eravs k'abas nő varr egy ruhát Nő varr egy ruhát b) is u -k'eravs mezobels k'abas ő APP-varr egy ruhát a szomszédnak Egy nő ruhát varr a szomszédnak.

Az aplikatív objektumoknak azonban sok más szemantikai szerepük is lehet. Ugyanakkor egy-egy alkalmazói objektum minden szemantikai szerepének nyelvén külön alkalmazói indikátor felelhet meg. Ilyen nyelv például a chin nyelv [5] :

a) Beneficent / Malefactive Applicative tsewmaŋ=niʔ door=ʔaʔ ʔa-ka-kal- piak tsewang=ERG market=ALL/LOC 3sS-1sO-go 2 -BEN Tsewang elment értem a piacra b) További előnyös alkalmazási thiŋ ʔa-ka-laak- tseʔm tűzifa 3sS-1sO-drag 2 -ADD_BEN Tűzifát húzott nekem (amellett, hogy tűzifát húzott magának) c) Komitatív aplikatív objektum ka-law ʔan-ka-thloʔ- pii 1sPoss-field 3pS-1sO-weed 2 -COM Ők gyomlálják a szántóm (együtt) velem d) Rosszindulatú / allatív alkalmazó objektum rul=niʔ ka-ʔin=ʔaʔ ʔa-ka-luʔ- hnoʔ snake-ERG 1sPoss-house=ALL/LOC 3sS-1sO-enter 2 -MAL A kígyó rajtam lépett be a házamba e) Priority Applicative Object booy ʔa-ka-toon- kaʔn főnök 3sS-1sO-meet 2 -PRIOR Előttem /előttem találkozott a vezetővel f) Relinkative Applicative Object (a latin  relinquere 'elhagyni' szóból) ʔa-law ʔa-ka-thloʔ- taak 3sPoss-field 3sS-1sO-weed 2 -RELINQ Elhagyott és kigyomlálta a szántóját (gyomlálta a szántóját, engem hagyva) g) Instrumental Applicative tiilooŋ khaa tivaa kan-Ø- tan- naak boat TOP river 1sS-3sO-cross 2 -INST A csónakkal keltünk át a folyón

Fordított helyzet is lehetséges: az applikatívumnak csak egy mutatója van a nyelvben, míg az alkalmazó objektumnak különböző szemantikai szerepei lehetnek. Ez a helyzet például a kichagga nyelvben [6] :

a) Haszonélvező/recipiens aplikatív tárgy nai-lyi- i -a m-ka k-elya FOC-1s-PR-eat-APP-FV 1-feleség 7-étel A feleségének eszik b) Locative aplikatív objektum nai-lyi- i -a m-ri-nyi k-elya FOC-1s-PR-eat-APP-FV 3-home-LOC 7-food Otthon eszik c) Instrumentális applikatív tárgy nai-lyi- i -a ma-woko k-elya FOC-1s-PR-eat-APP-FV 6-hand 7-eat Kézzel eszi az ételt d) Körülményes alkalmazó objektum (angol terminológiában - "körülményes") nai-lyi- i -a njaa k-elya FOC-1s-PR-eat-APP-FV 9.éhség 7-étel Éhből eszik

Kötelező / opcionális applikatív konstrukció

A nyelvek abban különböznek egymástól, hogy kötelező-e bennük az applikatív konstrukció. Leggyakrabban a hasznos/címzett alkalmazói argumentumokat tartalmazó alkalmazói konstrukciók kötelezőek. Például a tzotsil nyelvben lehetetlen kifejezni a címzettet az applikatív konstrukció használata nélkül [7] :

mi mu š-a-čon- b -on la-čitome  ? NEG ASP-E2-eladás-APP-A1 A-malac Eladnád nekem a disznóidat?

Az indonéz nyelvben azonban a jótékony argumentumú applikatív konstrukció nem kötelező, mivel létezik egy előnyös érvvel rendelkező alternatív konstrukció [8] :

a)saya mem-bawakan Ali surat itu i TRANS-bring-BEN_APP Ali levele THE Hoztam Alinak egy levelet b)saya mem-bawa surat itu kepada Ali ÁTADOM A levelet Alinak Elhoztam Ali levelét

A két változat közötti szemantikai különbség finom, ha létezik egyáltalán.

Vannak nyelvek, amelyeken az alkalmazási konstrukció kötelező jellege az alkalmazó objektum animációjától függ. Ilyen nyelv például a chalcomel : mivel a haszonélvezők mindig élnek, a hasznos tárgyaknál kötelező az aplikatív konstrukció; az allatív és határozói (kauzális) objektumok lehetnek animáltak és nem is: animáltnál az alkalmazó használata előnyös, élettelennél az alkalmazó nem használatos; az instrumentális tárgyak soha nem animáltak, így az applikatív konstrukciót nem használják velük.

Applikatív és predikátum tranzitivitás

A variáció másik paramétere a különböző típusú verbális tövekből applikatívusz képzésének lehetősége. Vannak nyelvek, amelyekben az alkalmazói nem képezhetők intransitív igékből. Az egyik ilyen nyelv a tsotsil nyelv [7] :

a) ʔali petule ʔi-Ø-tal y-uʔun li maruce A Petul ASP-A3-gyere-UʔUN THE Maruch Petul jött Maruc mögül b) *ʔa li petule ʔi-Ø-s-tal- be li maruče A Petul ASP-A3-E3-come-BEN.APP THE Maruch Petul Maruch mögül jött

Vannak nyelvek, amelyekben az alkalmazó érzékeny az intransitív ige típusára. Így például a Sesotho nyelven az aplikatívuszokat nem ergatív igékből lehet alkotni, de nem akkuzatív igékből [9] :

a) banán ba-Ø- el -a nkhono selibeng lányok agr-go-app-fv nagyi jól.LOC A lányok a nagymamámért mennek a kúthoz. b) *lintja li- hol- el -a nkhono kutyák AGR-grow-APP-FV nagymama A kutyák a nagymamámhoz nőnek fel

Vannak nyelvek, amelyekben az alkalmazó nem képezhető háromértékű igékből. Térjünk vissza a szesotho nyelvre [9] :

a) ntate ofa bana lijo apa agr-ad-fv gyerekeknek kaját Apám enni ad a gyerekeknek b) *ntate of- el -a morena bana lijo apa agr-adj-app-fv főnök gyermek ételt Apám ételt ad a gyerekeknek a szakácsnak.

Alkalmazó és okozati

Egy másik variációs paraméter azzal függ össze, hogy az alkalmazói jelentés egyedi-e valamely morféma esetében valamely nyelvben. Vannak nyelvek, amelyeken ugyanaz a mutató lehet alkalmazó és okozó is. Ugyanakkor az applikatív-okozati szinkretizmusnak két fő típusa van: a jótékony (rosszindulatú) applikatív / okozati és a komitatív (instrumentális) applikatív / okozati.

A szinkretizmus első típusa gyakoribb. Gyakran előfordul azokon a nyelveken, ahol az alkalmazó nem képezhető az intransitív igék legalább néhány részhalmazából. Ezekkel az igékkel az alkalmazó jelzőnek a kauzatívum jelentése lesz. Nézzünk példákat a Havasupai nyelvből [10] :

a) jean-ch swa:dki Jin-subj 3.sing-3-aux Jin énekel b) jean-ch ba ma-swa:d- o -yki jin-subj pl.obj 3/2-sing-appl-fut-3-aux Jin énekelni fog mindannyiótoknak. c) nya-ch he' yo:v-wi-ny 1s-subj ruha 1/3.make-aux-past varrtam ("csináltam") egy ruhát d) nya-ch he' nyi-yo:v- o` -wi-ny 1s-subj ruha 1/2-do-appl-aux-past varrtam ("csináltam") neked egy ruhát e) nya-ch mi:-yi 1s-subj 1.cry-aux Sírok f) ma:-ch nya mi-mi:- wo -ng-wi-ny 2s-subj 1s 2/1-cry-appl-2-aux-past Megsirattál

Az (a)-(d) példákból azt látjuk, hogy a Havasupaiban az alkalmazó képezhető mind tranzitív igékből, mind pedig néhány intransitív igéből (például az "énekelni" igéből). A (b) és (d) példákban az indikátor előnyös alkalmazási értékkel rendelkezik. Az alkalmazó azonban nem képezhető olyan intranzitív igéből, mint a „sír” - ha ehhez az igéhez alkalmazó jelzőt adunk, akkor kauzatív szemantikát kapunk: „sírni valakiért” helyett „sírni”.

A szinkretizmus második esete nem függ a predikátum típusától, inkább az objektum animációjához kapcsolódik. Vegyünk egy példát a Shona nyelvből [11] :

a) nd-a-rum- az -a im-bga m-ŋana 1sS-past-bite-caus-fv cl-dog cl-child Megharaptam a kutyát a gyerekbe. b) ndi-no- sev- es -a sadza 1sS-feszül-ad.íz-inst-fv zabkása Ízesítésre zabkását használok

Ezekben a példákban az "is" és az "es" egy morféma allomorfjai, amelyek az első esetben kauzatív szemantikával rendelkeznek, a másodikban pedig egy instrumentális alkalmazás szemantikája. Egy ilyen poliszémia kialakulása logikusnak tűnik, mert az "egy élettelen tárgyat valamire késztet" jelentése nagyon közel áll a "tegyünk valamit egy élettelen tárgy segítségével" jelentéséhez.

Elméleti megközelítések az aplikatív

Az aplikatívát különböző elméleti megközelítések keretében tanulmányoztam.

Az 1970-es évek közepén és az 1980-as évek elején írt relációs nyelvtan keretein belüli munkák nagyban hozzájárultak az aplikatívum tanulmányozásához . Chang indonéz nyelvű alkalmazási konstrukcióinak elemzése [8] a standard megközelítéssé vált ezen a paradigmán belül: a jótékony alkalmazási objektum elnyeri a közvetlen objektum tulajdonságait, míg a páciens tárgya az alkalmazási konstrukcióban elveszíti ezeket a tulajdonságokat.

A lexiko-funkcionális nyelvtan keretein belül az aplikatív konstrukciókat egy belső objektumot bevezető argumentumstruktúrán végzett morfolexikai művelet eredményének tekintjük. Például Alsina & Mchombo [12] munkája a nyanja (bantu) nyelv applikatív szerkezetét vizsgálja .

Az irányítás és kötés elméletben az applikatívákkal kapcsolatos fő munkát Baker írta [13] [14] . Az applikatív szerkezetek Baker megközelítésében az elöljárószó beépítésének esetei az igei szóalakban. Az inkorporációt ebben az esetben egyfajta általánosabb „ Move α ” transzformációként értjük, P teteje a V tetejére kerül, hogy a V+P egyetlen elemévé váljon.

A minimalizmus keretein belül új ötletek születtek az aplikatív struktúrák felépítéséről. Dolgozatában Pylkkänen [15] azt mondja, hogy az aplikatíváknak két típusa van: "magas" és "alacsony". Ez a két típus abban különbözik, hogy a felső Appl milyen szakaszban kapcsolódik a szerkezethez: "magas" applikatíváknál az applikatív teteje az igecsoport fölé , az "alacsony" applikatíváknál - alul (közvetlenül a közvetlen objektumhoz kapcsolódik). A két típus annyiban hasonlít egymásra, hogy maga az applikatív argumentum mindkét esetben c-parancsol egy közvetlen objektumot. A két típus közötti szerkezetbeli különbség azonban hatással van azok szemantikájára: a „magas” alkalmazó még egy résztvevőt ad az ige által leírt eseményhez, az „alacsony” pedig a „birtokátadás” szemantikai viszonyából áll. a közvetlen tárgy. Pylkkänen olyan diagnosztikát is feltételez, amely segít meghatározni az aplikatív típusát. Például az "alacsony" applikatívumok, ellentétben a "magas"-okkal, nem képezhetők nem ergatívokból és statikusokból.

Jegyzetek

  1. Shibatani, 1996 .
  2. Plungian, 2011 .
  3. Polinsky, 2013 .
  4. Basheleishvili, 2007 .
  5. Peterson, 2007 .
  6. Bresnan és Moshi, 1990 .
  7. 12 Aissen , 1983 .
  8. Chung 12. 1976 .
  9. 1 2 Machobane, 1989 .
  10. Ichihashi-Nakayama, 1996 .
  11. Szerencse, 1955 .
  12. Alsina és Mchombo, 1990 .
  13. Baker, 1988 .
  14. Baker, 1990 .
  15. Pylkkanen, 2002 .

Irodalom