Osh régió

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. október 20-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 23 szerkesztést igényelnek .
Osh régió
Zászló Címer
40° é SH. 73° K e.
Ország  Kirgizisztán
Adm. központ Osh
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1939. november 21
Négyzet
  • 29 200 km²
Népesség
Népesség
  • 1 299 500 ember ( 2005 )
Digitális azonosítók
ISO 3166-2 kód KG-O
Automatikus kód szobák O/Z/06
Hivatalos oldal (  Kirgizisztán)
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Osh régió ( Kirgizisztán Osh oblusu ) a Kirgiz Köztársaság közigazgatási egysége . A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1939. november 21-i rendeletével alakult meg . A közigazgatási központ Osh városa (nem része a régiónak).


Történelem

Osh régió 1939. november 21-én alakult meg . Később levált tőle a Jalal-Abad (1990) és a Batken (1999) régió. A 21. század elején többször is a kormányellenes tüntetések melegágya volt ( Tulipános forradalom ).

Földrajz

Az északkeleti rész a Tien Shan ( Ferghana-hegység ) nyúlványaiban található, délen és nyugaton a Pamír-Alai hegység: a Turkesztán , Alai , Chon-Alai ( Lenin-csúcs ) gerincek .

Éghajlata élesen kontinentális. A legnagyobb folyók a Kyzylsu , az Ak-Buura és a Karadarya , amelyeket talajöntözésre használnak.

Közigazgatási-területi felosztás

A régió 7 körzetből áll:

Népesség

Osh régió területén a kora középkorig iráni eredetű indoeurópai törzsek laktak, ahonnan a későbbiekben az iráni ajkú (tádzsik) és az üzbég (vegyes iráni ajkú és török ​​nyelvű) etnikai csoportok fő csoportja lakott. alakított.

Az őslakos indoeurópai lakosság nagy része többé (hegyek) vagy kevésbé (völgyek) törökösödött a 11-16. századi tömeges népvándorlás során.

Ebben az időszakban az Osh régió körzetei a kirgizek  - nomádok és pásztorok (lásd török ​​népek ) hagyományos lakóhelyeivé váltak . A régió völgyi területét betelepített sártok is lakták, amelyekből később az üzbég etnosz fejlődött ki.

Osh régió egyike annak a háromnak (a Jalal-Abad és a Batken régiókkal együtt), ahol jelentős üzbég etnikai diaszpóra él az Üzbegisztánnal határos területeken . Jelentős kirgiz diaszpóra él viszont három szomszédos üzbég régióban (Andijan, Fergana, Namangan).

Üzbegisztán és Tádzsikisztán melletti határhelyzetéből adódóan a régióban meglehetősen magas a különböző etnonyelvi kisebbségek aránya, bár jelenleg mindegyik túlnyomórészt török-ázsiai származású és muszlim.

Az 1999-es népszámlálás szerint 1,177 millió lakos élt a régióban – az ország lakosságának 24,4%-a, amivel a régió a legnagyobb Kirgizisztánban a lakosság számát tekintve. 2011- ben pedig már 1 130 900 ember volt benne.

A hegyvidéki területeken a népsűrűség alacsony, a völgyekben jóval magasabb, ahol helyenként eléri a 300-400 fő/km²-t, míg a régió átlaga 38,73 fő/km².

A régiót magas születési ráta , alacsony halandóság , magas természetes szaporodás, valamint az elmúlt évtizedben jelentős mértékű gazdasági kivándorlás jellemzi, amely a Csuj megyei Biskek városába , majd 2000 után Kazahsztánba és Oroszországba irányul .

Hivatalos adatok szerint 2010-ben 60 499 ember hagyta el a kirgizisztáni Osh régiót, ami több mint 10 000 fővel több, mint 2009-ben [1] . Emellett a régió lakosságának nagy része (kb. 70%) vidéki lakos.

A térség társadalmi-gazdasági fejlődése a szovjet hatalom éveiben, az orvostudomány sikerével párosulva, a lakosság számának jelentős növekedéséhez vezetett.

A földhiány, valamint a peresztrojka és a posztszovjet időszak válságjelenségei kétszer is hatalmas etnikumok közötti összecsapásokhoz vezettek: az 1990-es oshi eseményekhez és a 2010-es oshi zavargásokhoz .

Nemzeti összetétel

A régió lakosságának etnikai összetétele: [2] ( Osh
köztársasági alárendeltségű város nélkül )
Szám 1989
- ben		 % Szám 1999
- ben		 % Szám 2020
-ban		 %
Teljes 712 643 100,00% 943 566 100,00% 1 104 248 100,00%
kirgiz 467 612 65,62% 647 422 68,61% 758 036 68,65%
üzbégek 190 858 28,89% 250 776 27,74% 308 688 27,95%
ujgurok 6 350 0,89% 9 420 1,00% 11 181 1,01%
törökök 5 883 0,83% 9 215 0,98% 10 934 0,99%
tádzsik 4 376 0,61% 5443 0,58% 6 711 0,61%
azerbajdzsánok 5660 0,79% 2875 0,30% 3 224 0,29%
oroszok 8 501 1,19% 2721 0,29% 1552 0,14%
tatárok 3616 0,51% 1955 0,21% 1 337 0,12%
Dungan 509 0,07% 676 0,07% 793 0,07%
kazahok 504 0,07% 572 0,06% 493 0,04%
kurdok 335 0,05% 280 0,03% 287 0,03%
Hemshily … [3] … 306 0,03% 277 0,03%
türkmének 85 0,01% 22 0,00% 133 0,01%
ukránok 1625 0,23% 360 0,04% 126 0,01%
kínai egy 0,00% egy 0,00% 100 0,01%
baskírok 279 0,04% 132 0,01% 73 0,01%
koreaiak 156 0,02% 49 0,01% 47 0,00%
Balkárok 122 0,02% 7 0,00% 32 0,00%
csecsenek 61 0,01% harminc 0,00% 16 0,00%
németek 83 0,01% 12 0,00% tizenöt 0,00%
Karakalpaks 9 0,00% tíz 0,00% tizenöt 0,00%
törökök 0 0,00% 54 0,01% 13 0,00%
bolgárok 5 0,00% 27 0,00% tizenegy 0,00%
örmények 445 0,06% tizenöt 0,00% tíz 0,00%
csuvas ötven 0,01% 31 0,00% 7 0,00%
Egyéb 518 0,07% 155 0,02% 137 0,02%

Média

A régióban 3 regionális újság jelenik meg:

Jegyzetek

  1. ↑ www.24.kg - KIRGIZSZTÁN "Daniyar Tolonov: 60 499 ember hagyta el Kirgizisztán Osh régióját 2010-ben (hozzáférhetetlen link) . Hozzáférés dátuma: 2011. február 23. Archiválva : 2021. október 4. 
  2. ↑ Kirgizisztán 2009-es népszámlálása. Osh régió
  3. ↑ Az 1989-es népszámlálás szerint a hemshilek bekerültek az örmények összetételébe

Linkek