Légyölő galóca
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2018. március 24-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 110 szerkesztést igényelnek .| légyölő galóca | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| tudományos osztályozás | ||||||||||
| Tartomány:eukariótákKirályság:GombaAlkirályság:magasabb gombákOsztály:BasidiomycetesFelosztás:AgaricomycotinaOsztály:AgaricomycetesAlosztály:AgaricomycetesRendelés:galócaCsalád:légyölő galócaNemzetség:légyölő galóca | ||||||||||
| Nemzetközi tudományos név | ||||||||||
| Amanita Pers. , 1794 | ||||||||||
| ||||||||||
Az Amanita ( lat. Amaníta ) az Amanitaceae családba tartozó mikorrhizát képző galócagombák nemzetsége . Egyes rendszerekben ez a nemzetség a Pluteaceae családba tartozik .
Nevek
Az orosz , valamint a legtöbb szláv nyelvre jellemző [1] , a "légygalóca" elnevezés a vörös légyölő galóca elterjedt háztartási higiéniai felhasználása miatt keletkezett, mint rovarirtó szer legyek ellen. Kezdetben csak a vörös légyölő galócára vonatkozott, később az egész nemzetségre kiterjesztették.
A latin "Amanita" az Amanos -hegy nevéből származik, amely a rengeteg ehető amánit gombáról volt híres .
Taxonómia
A 20. század elején J. Dillenius és J. Tournefort az Amanita nevet használta minden lamellás sapkás gombára, vagyis kezdetben ez nagyjából megfelelt a Linné Agaricus nemzetségének . P. A. Micheli 1729-ben a Fungus - ra cserélte , és a 19. századig ritkán jelent meg az irodalomban. 1797-ben H. Person újra bevezette az Amanita nevet minden olyan gombánál, amelyhez Volvo tartozik. E. Fries először az Amanita Persona nemzetséget ismerte fel , de aztán kizárta belőle a színes spóraporral rendelkező fajokat. Rose 1876-ban leírta az Amanitopsis nemzetséget , amely később az Amanita nemzetség részévé vált .
A XX. században az Amánit nemzetséget számos kisebb nemzetségre próbálták felosztani, javasolták: Amanitella Earle , 1909 , Lepidella E.-J. Gilbert , 1925 , Aspidella E.-J. Gilbert , 1940 , Ariella E.- J. Gilbert , 1941 , Amanitaria E.-J. Gilbert , 1940 , Amplariella E.-J. Gilbert , 1940 Ezt az elválasztást azonban később felhagyták.
Mikológia
A termőtestek többnyire nagyok, központi szárúak, a fejlődés kezdetén teljesen közös fátyolba záródnak . A fejlődés típusa bivelangiocarp vagy pileocarp.
A kalap vastag húsú, néha vékonyabb, lehet gumós, könnyen elválasztható a szártól. A bőr különböző árnyalatú fehér, vörös és zöld, általában különféle foltok vagy pelyhek borítják, amelyek a közös takaróból maradtak. A kalap széle sima vagy finoman húsos, bordázott.
A lemezek szabadok vagy enyhén tapadnak, fehérek vagy enyhén sárgásak. Vannak lemezek, gyakran különböző hosszúságúak.
A szár hengeres, általában egyenes, tövénél gyakran kiszélesedett.
Húsa fehér, egyes fajoknál a vágáson színezett, szaggal vagy anélkül.
A többit lefedte. A Volvo lehet szabad vagy tapad a szár tövéhez, néha jól megjelölt gyűrűknek tűnik. A süvegen lévő közös fátyol maradványai általában könnyen elválaszthatók, egyes fajoknál a bőrön tapadnak. A szakadás után a magánfátyol gyűrű formájában marad a lábon, sima vagy egyenetlen és szakadt. Egyes fajoknál ( Float alnemzetség ) a gyűrű hiányzik, de többé-kevésbé nagy pikkelyek maradnak a lábon - egy privát ágytakaró maradványai.
A spórapor fehér vagy enyhén rózsaszínes árnyalatú.
A spórák színtelenek, kerekek vagy ellipszoidok vagy hengeresek, simák, kétmagvúak, fluoreszkáló cseppeket tartalmaznak. A sima kalapszegélyű fajoknál a spórák amiloidok , míg a bordás szélű fajoknál nem amiloidok.
A Pleurocystidia és a cheilocystidia általában hiányzik; egyes fajok cheilocisztiákkal rendelkeznek.
Gyakorlati érték
A légyölő galóca legtöbbje ehetetlen vagy erősen mérgező , vannak veszélyes, halálosan mérgező fajok ( sápadt gombagomba , büdös légyölő galóca ), amelyeket néha összetévesztenek az ehető gombákkal. A jól ismert légyölő galóca vörös nyers formájában és megfelelő feldolgozás nélkül, a mérsékelt toxicitás mellett hallucinogén hatású is.
Mikhail Vishnevsky mikológus azt állítja, hogy két-háromszori 20 perces forralás után a légyölő galóca ehető és ízletes gombává válik. [2]
Kevés faj ehető , például a középső zóna erdőiben elterjedt, a Földközi-tenger partján termő , Dél-Európa országaiban csemegeként számon tartott szürkés-rózsaszín légyölő galóca vagy cézárgomba .
Szisztematika és fajok
Az Amanita nemzetség számos kisebb taxonra oszlik , különféle taxonómiai sémák léteznek, ismertek E. Gilbert (1918 és 1940), Corner and Bass (1969), Jenkins (1977 és 1986), Garcin (1984) rendszerei. . Az egyik legelismertebb R. Singer rendszere (1986):
- Amanita alnemzetség
- Amanita szakasz
- Caesaria Sing szakasz . , 1949
- Alnemzetség Lepidella ( E.-J. Gilbert ) Veselý emend. Corner & Bas , 1962
- Alnemzetség Amanitopsis Roze , 1876 nom. hátrányok - úszó
Az úszónak homályos helye van a taxonómiában. Egyes kutatók ( S.P. Vasser ) önálló nemzetségbe különítik el, egyes osztályozásokban ezt a taxont az Amanita alnemhez tartozó szekció ( Vaginatae ) közé sorolják .
A leghíresebb típusok:| Macska.* | Latin név | Orosz név | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Amanita franchetii ( Amanita aspera ) |
Légyölő galóca durva | |||||||||||||
| Amanita caesarea | Cézárgomba, császárgomba | |||||||||||||
| Amanita caesareoides | Amanita caesar, Caesar gomba Távol-Kelet | |||||||||||||
| Amanita ceciliae ( Amanita inaurata ) ( Amanita strangulata ) |
Úszó furcsa , légyölő galóca szicíliai | |||||||||||||
| Amanita citrina ( Amanita bulbosa ) ( Amanita mappa ) |
Amanita vöcsök, légyölő galóca sárga-zöld, légyölő galóca citromsárga, légyölő galóca citrom, sárga halvány vöcsök | |||||||||||||
| Amanita echinocephala | Amanita szőrös, tüskés fejű légyölő galóca | |||||||||||||
| Amanita eliae | Légyölő galóca olajos | |||||||||||||
| Amanita Excelsa | Repülő galóca magasan | |||||||||||||
| Amanita flavipes | Sárga lábú légyölő galóca | |||||||||||||
| Amanita fulva | Úszó sárga-barna | |||||||||||||
| Amanita gemmata ( Amanita junquillea ) |
Légyölő galóca élénksárga, légyölő galóca gyöngy | |||||||||||||
| Amanita muscaria | Légyölő galóca vörös | |||||||||||||
| Amanita ovoidea | Amanita tojásdad | |||||||||||||
| Amanita pantherina | Légyölő galóca párduc, légyölő galóca szürke | |||||||||||||
| Amanita phalloides | Halvány vöcsök, zöld légyölő galóca, fehér légyölő galóca | |||||||||||||
| Amanita porphyria | Légyölő galóca szürke, légyölő galóca porfír, légyölő galóca lila | |||||||||||||
| Amanita regalis ( Amanita muscaria var. regalis ) ( Amanita muscaria var. umbrina ) ( Amanita umbrina ) |
Királyi légyölő galóca | |||||||||||||
| Amanita rubescens ( Amanita rubens ) |
Légyölő galóca szürke-rózsaszín, légyölő galóca rózsaszín, légyölő galóca pirulva | |||||||||||||
| Amanita solitaria ( Amanita boudieri ) |
Légyölő galóca magányos | |||||||||||||
| Amanita spissa ( Amanita cinerea ) ( Amanita ampla ) |
Légyölő galóca vastag, légyölő galóca zömök | |||||||||||||
| Amanita strobiliformis | Amanita tobozmirigy | |||||||||||||
| Amanita Verna | Tavaszi vöcsök, tavaszi légyölő galóca, fehér légyölő galóca | |||||||||||||
| Amanita virosa | Amanita büdös, fehér vöcsök, fehér büdös légyölő galóca, mérgező légyölő galóca, halvány fehér vöcsök | |||||||||||||
| Amanita vittadinii | légyölő galóca vittadini | |||||||||||||
| ||||||||||||||
Jegyzetek
- ↑ Például lengyel. muchomor , bolgár légyölő galóca , cseh muchomůrka és mások.
- ↑ Vörös légyölő galóca evése (angol) . M. Vishnevsky oldala "GOMBÁKÉRT". Letöltve: 2019. augusztus 14. Az eredetiből archiválva : 2016. november 27.
Irodalom
- Wasser S.P. Gombaflóra Ukrajnában. Amanital gombák / lyukak. szerk. K. A. Calamees. - K . : "Naukova Dumka", 1992. - ISBN 5-12-003226-5 .
- Fedorov A. A. Növényélet 6 kötetben. T. 2. Gomba. - M . : Oktatás, 1976
- Vishnevsky M. V. Őfelsége légyölő galóca. — M. 2013
Linkek
- A légyölő galóca leírása a "Gombaszedő enciklopédiája" oldalon
- Dr. Rodham E. Tulloss; Prof. Dr. Zhu-liang Yang. Tanulmányok az Amanita Pers. (angol) (1999). — Az Amanita nemzetség tanulmányozása. Letöltve: 2009. szeptember 8. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 25..
 Szótárak és enciklopédiák |
|
|---|---|
| Taxonómia | |
| Bibliográfiai katalógusokban |