Miskolc

Város
Miskolc
lógott. Miskolc
Zászló Címer
é. sz. 48°06′. SH. 20°47′ kelet e.
Ország
megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Polgármester Akosh Kriza ( Fidesz )
Történelem és földrajz
Alapított 1365
Négyzet
Középmagasság 131 ± 1 m
Időzóna UTC+1:00 , nyári UTC+2:00
Népesség
Népesség
Hivatalos nyelv Magyar
Digitális azonosítók
Telefon kód +36 46
Irányítószám 3500–3549
miskolc.hu
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Miskolc ( magyar Miskolc , német  Mischkolz , szlovák. és cseh. Miškovec város Magyarország északkeleti részén . A megye közigazgatási központja Borsod -Abaúj-Zemplén . Magyarország negyedik városa Budapest , Debrecen és Szeged után lakosságszámát tekintve, 161 265 [4] lakossal. (2014. január 1-től). Miskolc a Sajó folyón , a Bükk hegység lábánál áll . Elsősorban fontos ipari központként ismert.

Földrajz és közlekedés

A város Budapesttől 175 kilométerre északkeletre, a Szinva -folyó partján fekszik, annak Sajóval való összefolyásánál . Miskolc közúton és vasúton kötődik Budapesthez. A közönséges vasúti vonatok átlagosan 2-2,5 óra alatt teszik meg a városok közötti távolságot; nagy sebességű expressz - 1 óra 40 perc alatt. Vasút is vezet a városból Szlovákia Kassa és Nyíregyháza felé , utak Kassa és Debrecen felé .

A városi közlekedést 45 autóbusz- és két villamosvonal képviseli.

A város közelében van egy kis repülőtér , de nem személyszállításra használják.

Klíma

Miskolc klímája
Index jan. február március április Lehet június július augusztus Sen. október november december Év
Átlagos maximum, °C 0.0 3.7 10.1 16.7 21.6 24.5 26.5 25.9 22.0 15.8 7.4 1.9 14.7
Átlaghőmérséklet, °C −3.3 −0,5 4.4 10.3 15.2 18.3 19.9 19.1 15.2 9.4 3.7 −1.1 9.2
Átlagos minimum, °C −6.3 −3.9 −0,6 4.3 9.0 12.3 13.6 13.0 9.5 4.5 0.7 −3.7 4.4
Csapadékmennyiség, mm 27 28 32 40 65 83 60 65 41 34 43 36 554
Forrás: World Climate

Történelem

Miskolc helyén már a paleolitikum óta létezik település, az ásatások kimutatták, hogy már 70 000 évvel ezelőtt is éltek itt ( az Awash-hegyen található Selet -barlang, amelyben ősemberek éltek, a Szeleti kultúra nevét adta ). A római hódítás előtt kelta törzsek éltek itt , a birodalom összeomlása után a vidék egész mai Magyarország területének sorsában osztozott - avarok , szlávok , majd a 9. századtól  magyarok lakták.

1364- ben Nagy Lajos király Miskolc városi rangot kapott. Uralkodása idején épült fel a Miskolc mellett található, jelenleg a városon belül található Diósgyőr vár.

1544- ben Miskolcot felgyújtották a törökök, a város csak a 17. század végén szabadult fel teljesen. A 18. század elején Miskolc Rákóczi Ferenc vezetésével a Habsburg-ellenes harc egyik központja lett . 1707- ben a császári csapatok bevették a várost, újra porig égették és felrobbantották az erőd falait.

A XVIII-XIX. században a város fokozatosan helyreállt és fejlődött. Ebben az időszakban indult meg a város iparosodása is, az 1770-es években itt épültek az első vasolvasztó kemencék. A 20. század elejére a város Magyarország egyik legjelentősebb ipari központja és az ország kohászat és nehézgépészet központja lett.

A szocializmus 1990-es évekbeli összeomlása után a város ipara súlyos és elhúzódó válságot élt át, amelyet sok tekintetben még nem sikerült leküzdeni. A válság a munkaképes lakosság elvándorlásához vezetett a városból, és ennek következtében a lakosság számának meredek csökkenése az 1985 -ös 211 ezer főről 2004 -ben 178 ezerre , 2014 -ben pedig 161 ezerre .

Közgazdaságtan

Az 1980-as években a város lakosságának mintegy 2/3-a dolgozott a kohászatban és a nehézgépészetben. A gazdasági válság a 20. század végén a legtöbbjük bezárásához vezetett, ami tömeges munkanélküliséghez vezetett. A 21. század első évtizedének közepére a válságot főként a kisvállalkozások fejlődése, valamint a régi szovjet vállalkozások modern alapokon történő újjáépítése sikerült leküzdeni.

Sport

Miskolc ad otthont a Diósgyőr labdarúgóklubnak (más néven VTK). 1979 - ben az országos bajnokság bronzérmese lett, kétszer, 1977 -ben és 1980-ban országos kupagyőztes. A 2006/2007-es bajnokság a 9. helyen végzett.

2009-ben Miskolc adott otthont a tájfutó világbajnokságnak .

Látnivalók

Népesség

Év népesség
2013 162 905 [5]
2014 161 265 [6]
Év népesség
2017 157 177 [7]
2021 150 695 [3]

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. archINFORM  (német) - 1994.
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1., Magyar Közlöny, 2018. január 1.  (Hung.) - Budapest : KSH , 2018.
  3. 1 2 Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2021. január 1., Magyar Közlöny, 2021. január 1.  (Hung.) - Budapest : KSH , 2021.
  4. „Közigazgatási Magyarország” éves kiadvány, Központi Statisztikai Hivatal, 2014.
  5. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1., Magyar Közlöny, 2013. január 1.  (Hung.) - KSH , 2013.
  6. Magyarország közigazgatási helynevkönyve, 2014. január 1., Magyar Közlöny, 2014. január 1.  (Hung.) - KSH , 2014.
  7. Magyarország közigazgatási helynevkönyve, 2017. január 1., Magyar Közlöny, 2017. január 1.  (Hung.) - KSH , 2017.
  8. https://www.burgas.bg/bg/pobratimeni-gradove-1
  9. https://www.tampere.fi/en/organization/international-affairs/twin-cities

Linkek