| M. S. Lunin személyes könyvtára | |
|---|---|
| Mihail Szergejevics Lunin (1836) Rajz N. A. Bestuzsev akvarell portréjából | |
| Cím |
Irkutszk , ISU Könyvtár |
| Alapított | 1920 |
| Alap | |
| Az alap összetétele | ritka könyvkiadások |
| Alap mérete | körülbelül 140 kötet |
| Hozzáférés és használat | |
| Felvételi feltételek | Az ISU könyvtár ritka könyv- és kéziratgyűjteményének olvasóterme |
M. S. Lunin személyes könyvtára egy gárdatiszt, egy katonai csaták résztvevője, egy extravagáns csaló , A. S. Puskin meghatározása szerint - „Mars, Bacchus és Vénusz barátja” [1] és egyike a dekabrista mozgalom aktív kezdeményezői, értelmiségi, a szibériai száműzetés körülményei között írt aktuális történelmi és politikai művek szerzője. Lunin olvasóköre fiatal korától az Akatuisky bánya zord börtönében bekövetkezett haláláig , aki nem szakított a könyvekkel, a sokoldalú önképzés vágyával és a személyes társadalmi szemlélet kialakításával függ össze. Személyes gyűjteményének fennmaradt kiadványait, amelyek között a dekabristák könyvkultúrájának kiemelkedő emlékeként elismert ritkaságok találhatók, külön alap képviseli az Irkutszki Állami Egyetem tudományos könyvtárának ritkakönyv- és kéziratgyűjteményében. 2] .
N. Ya. Eidelman azt írta, hogy M. S. Lunin édesanyja, Feodosia Nikitichna (szül. Muravjova) hűségével és hagyományos jobbágyságával, valamint az oktatás előnyeinek elismerésével személyesítette meg a férj-földtulajdonost a családban [3] [~ 1] , testvérére, Mihail Nyikics Muravjov íróra, a Moszkvai Egyetem leendő megbízottjára, Sándor és Konsztantyin nagyhercegek egyik tanárára jellemző új, magasztos felvilágosult irányzatok M. N. Muravjov lenyűgöző könyvtára [4] , amelyet Mihail is használhatott , aki édesanyja halála után sok időt töltött gyermekkorától a bácsi házában, meghatározta olvasási körét. M. N. Muravjov meg volt győződve arról, hogy az ifjúság nevelésének Homérosz műveire kell épülnie , és a művelt embernek folyamatosan vissza kell térnie az ókori szerzők könyveihez [5] . Többnyelvű könyvtárában leginkább történelmi és társadalmi témájú, jogtudományi és közgazdasági témájú könyvek voltak [~ 2] .
Apja, Szergej Mihajlovics Lunin kérésére, aki nem sajnált pénzt gyermekei oktatására, és ehhez a legjobb külföldi tanárokat hívta meg [6] , M. S. Lunin jó - európai szintű - oktatásban részesült itthon. Folyékonyan beszél franciául, angolul, németül, latinul. Később megtanult lengyelül, és már Szibériában - görögül.
M. S. Lunin életrajzírója, S. B. Okun történész a következőképpen értékelte neveltetését és végzettségét [7] :
„... az elme képességei, melyeket az olvasás és a korabeli felvilágosult emberek jelentős körével való folyamatos kommunikáció fejlesztett ki, akikkel Lunin folyamatosan találkozott a Muravjov-házban, ahol szabadidejét töltötte, és meghatározta műveltségét, a tudás felhalmozódása, amely végül elérte az enciklopédikus kötetet ."
S. S. Landa dekambristák az európai felvilágosodás eszméin nevelkedett és saját ideológiájukat megszenvedő leendő dekabristákat a Francia Enciklopédia „orosz példázatának ” nevezte, amely jelentős szerepet játszott az új társadalmi eszmék kialakulásában [8 ] .
N. Ya. Eidelman a Lunin személyiségének kialakulásához hozzájáruló tényezőket jellemezve azt írta, hogy a nyelvek és a kulturális horizontok ismerete megnyitotta előtte a többnyelvű humanitárius irodalom világát és lehetőséget a kommunikációra a különböző irányzatok kortárs külföldi képviselőivel. társadalmi gondolat [9] .
Személyes könyvtárának története összefügg életének szakaszaival [10] :
— jobbágybörtöni fogság (1826-1828);
- nehéz munka (1828-1835);
- utalás a településre (1836-1841);
- ismételt börtönbüntetés (1841-1845).
Hippolyte Auger , aki ismerte Lunint az őrségben végzett szolgálatából és párizsi életének időszakából , azt írta, hogy „szándékosan üresnek, szelesnek tűnt, hogy mindenki elől elrejtse a titkos szellemi munkát és célt, amelyre kitartóan törekedett”. Tanúságtétele szerint Lunin sokat olvasott, a prózai műveket részesítette előnyben, mivel " a próza sokkal jobban kifejezi mindazokat a gondolatokat, amelyek az élet költészetét alkotják ".
A hazai irodalomban nagyra értékelte Batyuskovot, Zsukovszkijt, Karamzint, Puskint, akiknek művei megnyitották az utat " az eszmék átvételéhez " [11] . Később Lunin aforisztikusan fogalmazta meg a könyvek olvasókra gyakorolt hatásának megértését - " egyes művek gondolatot közvetítenek, mások elgondolkodtatnak " [12] .
Az író , V. A. Chivilikhin megjegyezte, hogy „a könyv, a tudás, a tapasztalat, a kultúra, az emberi gondolkodás és a szellem őrzője, Lunin állandó társa volt egész életében”, és a „komoly könyvek” olvasása szerepet játszott abban, hogy „meggyőződött forradalmárrá” formálja. ” [ 13] .
1816-ban Lunint felvették a Dekabristák első titkos társaságába - az Üdvösség Uniójába . 1818-tól a Jóléti Liga aktív tagja lett . A társadalom eszméinek terjesztésére és illegális anyagainak kinyomtatására saját költségén litográfiai gépet vásárolt [14] .
Soha nem szakított meg a könyvekkel, beleértve egy hosszú utazást sem unokatestvérével, N. M. Muravjovval Dél-Oroszországban 1820-ban, és többek között titkos tárgyalásokra vállalkozott Tulchinban P. I. Pestellel ” [15] .
1825-ben Luninnak már nagy könyvtára volt. Megőrizték egyik feljegyzését az "orosz történelem" 2 példányban - 180 rubel, Zsukovszkij művei - 20, Puskin összegyűjtött művei - 25 " [16] [~ 3] kiadásairól .
A könyvek különleges helyet foglaltak el Lunin életében, miután a Legfelsőbb Büntetőbíróság elítélte a dekabristák ügyében .
M. S. Lunint 1826 áprilisában letartóztatták, és nemcsak azért ítélték el, mert beleegyezett a törvényes gyilkosság és a lázadás szándékába, új tagokat fogadott be egy titkos társaságba, hanem azért is, mert " litográfiát készített a társaság műveinek kiadásához " [17] , M. S. Lunint 1828 áprilisáig. börtönben, először a sveaborgi , majd a viborg erődökben.
A viborg erődbenM. S. Lunin nővére, Jekaterina Szergejevna Uvarova, aki rájött, hogy az olvasás megkönnyítheti a fogoly sorsát, 34 könyvet tartalmazó csomagot küldött bátyjának Viborgba. Köztük az angol-francia és a francia-angol szótárak mellett művészeti és történelmi munkák is voltak:
angolul - Byron (4 kötet), Shakespeare ;
németül - német klasszikusok (3 kötet), Lessing (" Emilia Galotti ", "Miss Sarah Sampson" és mások 2 kötetben), Schiller ( "Tell William" és " Rablók " színdarabjai , F. K. Vandervelde történelmi regényei;
franciául - F. Cooper (" The Last of the Mohicans "), V. Scott ("Levels from Paul to his family", "Woodstock, or Cavalier. History of the Times of Cromwell 1651" ); oroszul - Delvig
almanachja "Északi virágok" 1827-re és 1828 -ra. A viborgi erődbörtön vezetőjének
kérésére A. A. Zakrevsky finn főkormányzó engedélyezte, hogy a fogoly csak a csomagban lévő orosz és egyházi szláv nyelvű Újszövetséget vigye át . A többi könyv visszakerült a feladóhoz [18] [19] .
A kudarc nem akadályozta meg E. S. Uvarovát abban, hogy továbbra is megpróbáljon válaszolni bátyja kérésére, hogy keresse meg és küldje el a szükséges kiadványokat – az ő „ egyetlen vigasza a fogságban ” [20] [21] . Sok könyvet küldött a szibériai Luninnak abban az időszakban, amikor a dekabristák a csitai börtönben és a Petrovszkij-üzemben töltötték büntetésüket , egy Irkutszk melletti településre, majd többszöri letartóztatás és bebörtönzés után a Börtön börtönébe. Akatuisky bánya.
Kemény munkaMire a csitai büntetés-végrehajtás véget ért, Lunin már sok könyvet összegyűjtött. V. A. Chivilikhin azt írta, hogy a Csitából az új fogvatartási helyre tartó úton poggyászának nagy része könyvekből állt. A kutatók Lunin személyes könyvtárát a Petrovszkij-gyár más foglyainak jelentős könyvgyűjteményei közé sorolták, amelyeket tulajdonosaik – F. B. Volf , N. M. Muravjov, S. P. Trubetskoy [22] – olvasási preferenciáinak megfelelően állítottak össze .
A Petrovszkij-gyárban végzett könyvtanulmányairól nem maradt fenn részletes információ. P. N. Szvistunov azt írta, hogy Lunin főleg katolikus spirituális írásokat olvasott, de élénken érdeklődött a politikai és irodalmi hírek iránt [23] .
A levelezésben és a dekabristák emlékirataiban található utalások alapján ismert, hogy a francia szépirodalom legújabb darabjait követte. Amikor 1831-ben megjelent a Notre Dame-székesegyház című regény, amelyet 1832 őszén a dekabristák lelkesen olvastak a Petrovszkij-gyárban, Lunin nemcsak kritizálta Victor Hugót , hanem azt is mondta: „ Ha rajta múlik, elpusztítja. minden másol, és volt türelme az egész teremtményt, ami a kezében volt, egy viaszgyertyán, levélről levélre elégetni ” [24] [~ 4] . 1836-ban Lunin felolvasásra ajánlotta I. D. Yakushkin O. Balzac „ Chabert gróf ” című, 1832-ben Franciaországban megjelent történetét [25] .
D. I. Zavalishin , aki szerint a foglyok számára " a Petrovszkij-gyár kazamatájában már elkezdődött egy gondolkodási időszak " [26] , emlékeztetett arra, hogy " Luninnak hatalmas könyvtára volt vallásos könyvekből ". Ebbe az időszakba tartozik, hogy könyvtárában megjelent G. Grotius teológus, történész és jogász „A keresztény vallás igazságáról” ( lat. De veritate religionis Christianae ), amelyet 1726-ban Lipcsében adtak ki , a parancsnokság kötelező jelzésével . Nerchinsk bányák - „Láttam Leparskyt ” [27] . A könyvön megmaradt a tulajdonos „ Mihail Szergejevics Lunin könyveiből, Petrovszk, 1833 ” felirata .
Annak érdekében, hogy az ókori szerzőket eredetiben olvassa, Lunin görögül tanult Zavalishinnel. Véleménye szerint "a halott nyelvek, különösen a görög és a latin tanulmányozása a magasabb tudás kulcsa ". Lenyűgözte a történelem, az ókori Görögország és Róma, és úgy gondolta, hogy " Tacitus egy oldala jobban bemutat minket a rómaiaknak, mint Rollin története vagy Gibbon álmai " [28] ,
A Petrovsky Zavodban eltöltött „ gondolkodási időszak ” és az ehhez kapcsolódó intenzív olvasás és viták a dekabristákat foglalkoztató témákról az egyik tényezővé váltak, amelyek befolyásolták Lunin „ aktívan támadó ” útválasztását a település jövőbeni életében. saját publicisztikai írásainak megalkotásáról és terjesztéséről [29] .
1836 elejére sok fogoly elhagyta a Petrovszkij-gyárat - a dekabristákat a kemény munkavégzés végén Szibéria különböző távoli helyeire szállították. 1836. március 13-án M. N. Volkonskaya azt írta E. S. Uvarovának, hogy Lunin, aki készen állt arra, hogy a településre küldjék, „mindent becsomagolt: könyveket és különféle tárgyakat, amelyeket értékel, és Öntől kapott” [30] .
Az urikai településen1836 júniusa óta Lunin „állami bűnöző egy településen” [31] az Irkutszktól 18 vertnyira fekvő Urik faluban , ahová a Petrovszkij-kazamatából áthelyezte a legtöbb könyvet.
1837. március végén Luninba szállították a Római Katolikus Egyház ( lat. Acta Sanctorum ) által a 17-18. században kiadott Szentek Cselekedeteinek 50 kötetét latin és görög nyelven. E. S. Uvarova ezeket a köteteket Németországban találta meg és vásárolta meg, és elküldte testvérének Urikba.
Az a vágy, hogy az ókori szerzőket eredetiben olvassa, Lunint arra kényszerítette, hogy javítsa a görög nyelvtudását, aminek leckét Zavalishintől vette át a Petrovszkij-gyárban. 1837. október 21-én megkérte nővérét, hogy keressen neki egy tankönyvet: „ Kérjük, küldje el a görög témák gyűjteményét Burnuf nyelvtanához igazítva , 3 részben egy kötetben. A görög nyelv tanulmányozása az egyetlen kapcsolat a költészet világával ” [32] . Már 1838-ban, amikor E. S. Uvarova elküldte neki Platón 8 kötetét görögül, Lunin ezt mondta neki: " Most elemzem a jó Szókratész halála előtti fecsegését ." Ugyanakkor észrevette, hogy a könyvtanulmányok elvonják a figyelmét a háztartási ügyekről: „ Platón és Hérodotosz nem boldogul az ekével és a boronával. A terepmunka megfigyelése helyett régi könyveket lapozgatok. Mit kell tenni? Az elme megkívánja a gondolkodást, mint a testnek az ételt ” [33] .
1839 decemberében arra kérte E. S. Uvarovát, hogy "küldje el postán vagy lehetőség szerint": katolikus liturgikus könyveket , Bergier abbé teológiai szótárát ( francia Nicolas-Sylvestre Bergier ), büntetés-szabályokat - francia (" Napóleon kódex "), angol nyelvet, sőt Louisiana állam és a " Journal des débats " vagy a " La Gazette de Berlin " újságok legújabb számai [34] [~ 5] .
Figyelembe véve a „mentális tanulmányok” területén uralkodó érdeklődést, és nővére segítségével, Lunin nemcsak ókori szerzők eredeti példányaival, szótáraival és idegen nyelvű nyelvtanaival töltötte fel itteni könyvtárát, hanem idevágó történelmi, ill. politikai irodalom dolgozzon írásain [35] .
A „Levelek Szibériából” című művében Lunin ezt írta: „ A száműzetésben, amint megváltoztak a körülmények, ismét támadó akcióba kezdtem ” [36] . 1838-tól 1840-ig a településen nemcsak a „Történelmi kutatás”, „Kitekintés az orosz titkos társaságra 1816-tól 1826-ig”, „A titkos bizottság által a császárhoz benyújtott jelentés elemzése” című, heves politikai feljegyzésein dolgozott. 1826”, „Közmozgalom Oroszországban a jelenlegi uralkodásban. 1840", de megpróbálta illegálisan terjeszteni is.
1841. február 24-én a csendőrfőnök , A. Kh. őt, Lunint azonnali letelepedési helyéről Nyercsinszkbe kell küldeni, és ott szigorú bebörtönzésnek vetik alá ” [37] . Lunin házában március 27-én egy kutatás során [~ 6] mintegy ezer könyvet találtak: „Latin, görög, szláv, lengyel, francia, angol, német - teológiai, történelmi, szótárak, filozófiai, nyelvtani, liturgikus, törvénykönyv törvények, titkos társaságok esetében a vizsgálóbizottságok jelentései.
Mielőtt elhagyta Irkutszkot, Lunin azt kérte, hogy liturgikus könyveit helyezzék át az irkutszki templomba, és az összes többit, vagy legalább az ősi nyelvű vallási és világi kiadványokat küldjék el neki [38] [39] . Lunin kérésére a könyvtár általa várt részét S. G. Volkonszkijhoz [40] [~ 7] adták át Urikában való tárolásra , aki 1842. március 18-án aláírt, hogy 377 könyvet kapott „különböző nyelveken és típusokon”. ” [40] .
In AkatuiLunin, akinek „csak három latin nyelvű imakönyvet” vehetett át Uriktól, 1842. január 30-án ezt írta Volkonszkijnak: „ Ha tudsz könyveket küldeni, köteles leszek neked ” [41] .
Az általa hagyott könyvek egy részét - 101 kötetet (43 címet) - sikerült elküldeni Kiriyak Filippovich nerchinszki katolikus pappal, aki meglátogathatta a foglyot. 1842 szeptemberében a vallásos könyvekkel – a Bibliával, az Újszövetséggel, Boldog Ágoston , Szent Ambrus milánói püspök és mások írásaival együtt – Lunin ókori szerzők műveit, latin, görög, orosz nyelvtanokat és szótárakat kapott. Emellett Volkonskyék elküldték neki Schiller, Pascal könyveit és a keresztényszocialista Lamenne Oroszországban hivatalosan betiltott műveit, köztük az akkori olvasók érdeklődését felkeltő A közömbösség élményét a hit ügyében című műveit ( French Essai sur l'indifférence en matière de vallás ) [42] [43] .
1843. október 21-én Lunin megkapta E. S. Uvarovától Homérosz „ Iliász ” és „ Odüsszeia ” című költeményének III. osztályának ismeretében elküldött 6 kötetet és szótárat ezekhez a művekhez. 1844 elején Lunin ezt írta S. G. Volkonszkijnak: „ Az elmúlt két évben leginkább görögül tanultam, a húgom által küldött könyvek segítségével ”, és megkért, hogy vegyem fel a kapcsolatot „ az irkutszki hatóságokkal, hogy küldjenek nekem a többi könyv ” [44] . De V. Ya. Rupert főkormányzó helyzete és késése miatt (A. Kh. Benckendorff még 1841-ben kapott engedélye ellenére) nem várta meg ezeket a könyveket Akatuiban. 1844 végén a bezártságban sínylődő Lunin arról panaszkodott, hogy börtönében, amelyről N. Ya Eidelman azt írta, hogy „az összes katasztrofális szibériai hely közül a legpusztítóbb hely” [45] , a könyveket penész borította nedvesség, és bevallotta Volkonszkijnak: „ Az órák lomhák, mert nincs elég könyv és nincs minden szükséges kellék ” [46] .
Gyakorlatilag megfosztották a munkavégzés lehetőségétől, olvasási tapasztalatait és az önképzéssel kapcsolatos gondolatait továbbra is levelekben osztotta meg Volkonszkijnak és fiuknak, az 1832-ben Szibériában született Misának, akikhez angolul és latinul írt [47] [ ~ 8] .
Volkonszkij leveleiből fia neveléséről1832. január 30. M. N., M. S. és S. G. Volkonsky
... Kedves Misám! ...örülök, hogy némi előrelépést ért el angolul. Csak így tovább, ne vesztegesd az időt...
1843 (eleje). S. G. Volkonsky
... Misának 16 éves koráig el kell sajátítania a latint és a görögöt. Más tudományok ezután könnyűek lesznek számára ...
1843 (legkorábban májusban). MN Volkonskaya
... Misha órái elgondolkodtatóak a börtönben. A fő dolog most a nyelvek tanulmányozása. A francia és az angol mellett feltétlenül szükséges a latin és a német nyelv. Ez a négy nyelv a modern civilizáció kulcsa. Van egy másik kulcs is - a görög nyelv, de ez később jön...
1843 (legkorábban májusban). MS Volkonsky
Kedves Misha! ... Ne olvass el olyan könyvet, amely a kezedbe kerülhet. Tudd, hogy a világ tele van hülye könyvekkel, és nagyon kevés a hasznos könyvek száma. Amikor kézhez kap egy új könyvet, az első dolog, amit át kell gondolnia, hogy milyen előnyökkel járhat az Ön számára... Az Ön korában az idő értékes. Minden csevegésben vagy hülyeségek olvasásában elveszített óra több napos munkát igényel...
1843 vége - 1844 eleje. M. S. Volkonsky
Kedves Misám! ... Úgy értesültem, hogy olvas, ért, sőt beszél franciául és angolul. De különösen örültem annak, hogy latint tanulsz. Ez a nyelv feltétlenül szükséges a további tudományos sikerekhez. Latin nélkül lehetetlen jó tudósnak lenni...
Lunin nem vezetett saját könyvtárának katalógusát. Különböző körülmények között, Lunin életében és halála után készült részleges leltárakból származó információk, a szerzők és könyvek levelezésben való említése, esszékben és jegyzetfüzetekben való hivatkozások tanúskodtak az Urikán kialakult könyvállomány összetételéről és terjedelméről [48] .
Az ókori szerzők műveinek kiadásai voltak a legteljesebben képviselve a gyűjteményben. Lunin ókori görög és római irodalommal való mély ismeretét bizonyítja azoknak a szerzőknek a listája, akikre 1840-1841-ben írt munkáiban hivatkozott, és jegyzetfüzeteiben is megemlített – tartalmazza Hérodotosz, Démoszthenész , Diogenész Laertszkij , Diodorus Siculus , Cornelius Nepos , Xenophon . , Lysias , ifjabb Plinius , Plutarkhosz , Proklosz , Sztrabón , Tacitus , Thuküdidész , Cicero . Aiszkhülosz , Justinus [49] [~9] . Egyes szerzők munkáit alapvető kiadványok képviselték - Homérosz versmondójának 6 kötetes kiadása, Platón filozófus 8 kötetes gyűjteménye.
Könyvtára jelentősebb történelmi munkákat tartalmazott - W. Mitford 8 kötetes "Görögország története" (1784-1810) ( Görögország angol története ), 14 kötetes "Anglia története, a rómaiak első inváziójától kezdve" John Lingard angol katolikus pap ( Eng. The History of England, From the First Invasion by the Romans to the Commerce of William and Mary in 1688 by Father John Lingard ), "History of the Polish Uprising and the War of 1830 and the War of 1830 and 1831" F. von Smith ( német Geschichte des Polnischet Aufstandes und Krieges in den Jahren 1830 und 1831 ) [50] , 1839-ben jelent meg Berlinben, ennek a háromkötetes kiadásnak az első két kötetét I. I. Dibbich lengyel hadjáratának szentelték. , a dekabristák lemészárlásának egyik résztvevője [~ 10] .
Munkái megírásakor Lunin a gyűjteményében található orosz történelemről szóló könyveket, az Orosz Birodalom többkötetes "Törvénykönyvét" [51] [~ 11] , a "Kivizsgáló Bizottság jelentésének" másolatait használta. , amelyet 1826-ban a Szenátus nyomdájában nyomtattak, és "A varsói nyomozóbizottság jelentései. 1826. december 22.”, amelyek az 1830-as és 1840-es években már ritkák voltak [52] .
Luninnak több példánya volt a Bibliából és az Újszövetségből , nemcsak nyomtatva, hanem kézzel írva is. A vallási témájú könyvek közül a korai egyházi vezetők, Boldog Ágoston (" Gyóntatás " és mások), G. Grotius ("A keresztény vallás igazságáról"), Thomas a Kempis (" A vallás utánzásáról") művei voltak nála. Krisztus ”), a XVII. századi francia tudós, B. Pascal „Gondolatok” és a konzervatív katolicizmus kortárs svájci teoretikusának, K. L. Hallernek (1768-1854) „Levelei” ( fr. Letters de m. Charles Louis de Haller ) Luninnak. Gyűjteményében megtalálható volt C. Fleury francia apát ( lat. Claude Fleury ) latin nyelvű többkötetes "Az egyház története" .
Az általa idézett egyházi szerzők közé tartozik Nagy Athanáz és Alexandriai Cirill alexandriai érsek , a nagy kappadokiai munkatársak , Nagy Bazil és Nyssai Gergely , valamint az eretnekségek kibékíthetetlen leleplezői , Ciprusi Epiphanius és Maximus hitvalló , a keresztények doktrizálója. Damaszkuszi János [53] .
Lunin könyvtárában jelentős helyet foglaltak el az idegen nyelvű kézikönyvek. Az Urikában összeállított hivatalos leltár szerint, amikor Lunint Akatuybe küldték, 397 kötetből (123 könyvcím) 47 kötet angol, német, francia, görög, latin és orosz nyelvtan, szótár és kifejezéstár [54] .
A könyvtárban viszonylag csekély a szépirodalmi művek száma, köztük voltak Beaumarchais , Moliere , Cervantes Don Quijote könyvei , Stendhal Rossini élete, F. Schiller 7 kötetes összegyűjtött művei.
Lunin könyvtárának is voltak egyedi kiadásai [48] [55] .
Nagyon ritka volt Boldog Ágoston első teljes művei 5 fólióban . Rotterdami Erasmus szerkesztésében jelent meg 10 kötetben Bázelben , Froben gondozásában 1527-1529 -ben [56] .
A Luninhoz tartozó Cicero-művek ( lat. M. Tullii Ciceronis Opera omnia ) [57] legritkább kiadását az Elzevir nyomda nyomta ki 1661-ben.
Acta SanctorumKönyvtárában különleges helyet foglalt el a római katolikus egyház latin és görög nyelvű „Szentek cselekedetei” köteteinek gyűjteménye. Nyomtatásukat 1643-ban Bolland (Bollandus) jezsuita kezdte meg , majd utódai, az azonos rendbe tartozó szerzetesek folytatták, akiket "bollandistáknak" [58] neveztek . A rend 1773-as megszüntetéséig folytatták a publikálást. A legritkább könyvek gyűjteménye korábban a felső-bajorországi dieseni kolostorhoz tartozott . A köteteken könyvtárának 1755-ös exlibrisze található [48] . A kolostor 1803-as feloszlatása után a könyvek az egyik német világi könyvtárba kerültek. A kiadvány (az év emléknapjainak sorrendjében) a szentek életrajzát és a kapcsolódó dokumentumokat tartalmazta, és hónaponként lett összeállítva. A gravírozott előlapokat híres flamand művészek készítették. A formátumú (in folio) kötetek mindegyike jól megőrzött, pergamenkötésű és aranynyomattal díszített.
Lunin könyvtárában 49 fólió volt : január - 2 kötet (1643), február - 3 kötet (1658), március - 3 kötet (1668), április - 3 kötet (1675), május - 8 kötet (1680-1688), Június - 7 kötet (1695-1709), július - 7 kötetből 6 (1719-1729, a 7. kötet hiányzott, augusztus - 6 kötet (1733-1743), szeptember - (8 kötet, 1746-1762), október - az első 4 (1765-1780) 9 kötetből. A fóliákat Antwerpenben nyomtatták 1770-ig. Lunin gyűjteményének utolsó kötetét 1780-ban Brüsszelben nyomtatták .
Lunin nagyra értékelte ezt a monumentális kiadást. Nil irkutszki érsek , aki látta a "Szentek cselekedeteit" az uriki Volkonsky-házban, meg akarta vásárolni a könyveket a tulajdonostól, akit Akatujba küldtek. 1843-ban Lunin így kommentálta a püspök M. N. Volkonszkaján keresztül küldött ajánlatát: „ Nem tudok beleegyezni a bollandisták eladásába, akiket a nővérem rendelt nekem külföldről drágán. Ez a mű a középkorral kapcsolatos történelmi információk becses forrása. A Tisztelendő Püspök úr nevetséges üzletet ajánl önnek ” [59] .
Bátyja halála után E. S. Uvarova úgy döntött, hogy az irkutszki szemináriumnak adományozza könyvgyűjteményét . S. G. Volkonszkij, teljesítve akaratát, mielőtt visszaadta volna azokat a könyveket, amelyek Lunin alatt voltak a nercsinszki bányászati igazgatóságtól, a könyvtárnak csak azt a részét küldte el Nil érseknek , amelyet a hatóságok soha nem adtak át az Akatui fogolynak.
S. G. Volkonsky levele Nile érseknek Lunin személyes könyvtárából származó könyvekről1846. szeptember 1. Urik falu
Tisztelendő Vladyka!
Bajtársam és barátom, Mihail Szergejevics Lunin halála után megmaradtak az ősi nyelvű spirituális és egyéb könyvek, amelyek törvényes örököse, nővére, Uvarov császári felsége udvari özvegye, Katerina Szergejevna kinevezésével azt az utasítást kaptam, hogy a helyi hatóságok felhatalmazásával ajándékozzam be az irkutszki szemináriumnak. Akaratának eleget téve egyúttal van szerencsém továbbítani eminenciájának az itt található említett könyveket, amelyeket a jegyzethez csatolt külön megjegyzésben jeleztek, a többit pedig kézhezvételükkor adjuk át. a Nerchinsk Bányászati Igazgatóságtól.
Vigasztaló számomra, hogy néhai barátom és bajtársam kedvenc foglalkozása adta nővéremnek azt a jámbor ötletét, hogy hasznos legyen egy olyan intézmény számára, amely Eminenciád felvilágosult védnöksége alatt áll. Szent áldásodat kérve, a legmélyebb tisztelettel megtiszteltetés számomra, hogy eminenciád, Szergej Volkonszkij
legalázatosabb szolgája lehetek .
Trefolev Leonyid. Nílus irkutszki érsek kapcsolata a dekabristákkal // Orosz Sztarina, 1899. - 9. sz. - 559-569.
Lunin személyes tárgyai és könyvei az Akatui kazamatákból, annak ellenére, hogy E. S. Uvarova kérte, hogy küldje el őket Volkonszkijnak, több mint három évig a nerchinszki üzemben hevertek. Csak 1850 nyarán volt ott egy árverés, amelyen eladták [60] . A „ Lunin állami paraszt halála után megmaradt birtokon ” ügyben a Nyerchinszki Bányászati Igazgatóság alapjában megőrizték könyveinek leltárát, amelyet V. F. Jancsukovszkij hadnagy ömlesztve vásárolt egy árverésen [~ 12] . 120 könyvet tartalmaz, ebből 114 idegen nyelvű [61] . De a vásárolt könyvek további nyomai elvesztek.
1846-ban Lunin könyvei a Volkonszkij családból az irkutszki teológiai szeminárium könyvtárába kerültek [62] . Talán Nil érsek személyes használatában volt köztük, mielőtt Irkutszkból távozott. Az egyik Acta Sanctorum köteten 1854 februári latin nyelvű felirata maradt fenn: „ Nil, Irkutszk érseke most az irkutszki szeminárium könyvtárának adja ” [~ 13] [48] .
Az 1846-ban a szemináriumi könyvtárba, majd onnan az egyetemi könyvtárba került könyvek száma nem ismert. A kutatók 141 kötetet azonosítottak az alapjaiban, amelyek megbízhatóan Lunin gyűjteményében voltak [63] . Ezek közül az egyetem könyvtára tartalmazza:
- "A szentek cselekedetei" ( lat. Acta Sanctorum ), 9 kötet;
- K. Fleury „Az egyház története” ( lat. Historiam ecclesiasticam bevezetés seu historia veteris et novi testamenti ), 87 kötet az 1768-1798-as második kiadásból és 4 kötet egy másik kiadásból;
- G. Grotius „A keresztény vallás igazságáról” ( lat. De veritate religionis Christianae ), egy kötetben.
Számos publikáció sorsa, köztük a Lunin ritka kiadványai is ismeretlenek maradtak [~ 14] .
V. A. Chivilikhin azt írta, hogy Mihail Lunin könyvtárában „sok minden van, ami arra készteti az embert, hogy úgy tekintsen erre a könyvtárra, mint egy egyedülálló könyvgyűjteményre, amelyet a szibériai büntetés-végrehajtás és a száműzetés kivételes körülményei között hoztak létre ... - meg kell keresnie! Valószínűleg még mindig megtámadhatja az elveszett könyvek nyomait.
"Memória".A szeminárium bezárása után értékes könyvei 1920-ban az Irkutszki Állami Egyetem (ISU) könyvtárába kerültek. 1927-ben a könyvtár első igazgatója, V. S. Manasszein történész és N. S. Romanov bibliográfus elkezdte azonosítani Lunin könyveit, és külön gyűjteményként emelte ki őket [48] .
A könyvkritikusok állandó figyelme a személyes könyvtárak kutatására általában [64] és M. S. Lunin könyvgyűjteményének, mint a dekabristák szibériai tartózkodásának egyik legfontosabb műemlékének elismert fontossága miatt, a tanulmányozás kérdései összetétele és kialakulástörténete számos szerző munkájában tükröződött. Az évek során M. S. Lunin könyvgyűjteményének összetételének rekonstrukciójához A. G. Bonner ISU Tudományos Könyvtárának ritka állományának vezetője, I. A. Zhelvakova, N. V. Kulikauskene, M. I. Perper történészek és irodalomkritikusok járultak hozzá. N Ya. Eidelman, az irkutszki Dekambristák Múzeumának igazgatója E. A. Yachmenev [55] [65] [66] .
2016-ban az ISU V. G. Raszputyinról elnevezett Tudományos Könyvtár "aranyalapját" , beleértve M. S. Lunin könyveinek gyűjteményét, egy új könyvtárépület külön tárolójában helyezték el, amely modern számítógépes rendszerekkel van felszerelve a biztonság érdekében, egyedi publikációk elérése és tanulmányozása [67] .