Véres szerda (Olkusz)

Véres szerda ( lengyelül: Krwawa środa ) annak a békítő akciónak a neve, amelyet 1940. július 31- én Olkusz városában ( Lengyelország ) hajtottak végre a német megszálló hatóságok, válaszul egy német rendőr meggyilkolására. A véres szerdát 20 túsz letartóztatása és azt követő kivégzése előzte meg , amelyre július 16-án reggel került sor.

Történelem

1940. július 15-ről 16-ra virradó éjszaka egy lengyel rabló megölte Ernest Kaddatz német rendőrt Julian Lapinsky lengyel orvos villájában, Parch településen. Annak ellenére, hogy a gyilkosságnak nem volt politikai indíttatása, egy nagyszabású békítő kampány ürügyeként használták fel.

Az akció július 16-án kezdődött 20 túsz kivégzésével. Tizenöt embert külön szállítottak a Parche-nyeregben a myslovicei börtönből , és nyilvánosan lelőttek öt Olkusz lakossal, akiket kora reggel tartóztattak le. Másnap felgyújtották Lapinszkij villáját, ahol a meggyilkolt rendőr a feleségével élt.

Július 31-én egy német rendőrökből, Gestapo- és Wehrmacht - katonákból álló büntetőexpedíció érkezett Olkuszba , amely minden 15 és 55 év közötti férfit kiszorított otthonából, összesen több ezer embert. A letartóztatottakat a város főterén és a szomszédos utcákon gyűjtötték össze, és kegyetlen kínzásnak és erkölcsi megaláztatásnak vetették alá. Valamennyi letartóztatottnak megparancsolták, hogy feküdjenek a földre arccal lefelé, hátuk mögött összekulcsolt kézzel; a legkisebb mozdulatra is megverték őket. A helyi zsidó férfiaknak megparancsolták, hogy éles kövekkel verjék fejbe magukat.

„Arccal lefelé feküdtünk a földön. A kezek a hát mögött összekulcsolódtak. Az arcnak az orrával a földön kellett volna pihennie. Ha valaki a földre tette az arcát, a német fejbe rúgott, hogy az arcát az ellenkező állapotba helyezze. Behoztak egy csoport zsidót. Olyan kegyetlen módon kezdtek bánni velük, hogy még a legtehetségesebb író keze sem tudta volna leírni ezeket a szörnyű bűnöket” [1] .

Azon a napon a kivégzések során a zsidó Mayer (amerikai állampolgár), Tadeusz Lupa önkormányzati alkalmazott, akit szökési kísérlet közben lőttek le, a kivégzések során meghalt, testét a kerítésre akasztották, hogy megfélemlítsék a többi túszt. Tíz nappal később Piotr Monchka katolikus pap meghalt a kimerültségben.

Jegyzetek

  1. Wspomnienia Henryka Osucha za: Dzieje Olkusza.., op.cit.. s. 176-177. Wspomnienia Henryka Osucha za: Dzieje Olkusza.., op.cit.. s. 176-177.

Irodalom

Linkek