Az ellenintézkedések a sértett állam horizontális jellegű egyoldalú kényszerintézkedései a jogsértő állammal szemben a felelősségi jogviszonyból eredő kötelezettségek megfelelő teljesítésének biztosítása érdekében.
Az ellenintézkedések intézménye a nemzetközi jogban a megtorlás intézményének összeomlása után alakult ki két típusra - a szankciókra és a tulajdonképpeni ellenintézkedésekre. Ha az első vertikális jellegű, azaz kizárólag az ENSZ Biztonsági Tanácsa engedélyével rendelkező nemzetközi szervezetek alkalmazzák , akkor az ellenintézkedések horizontális jellegűek, és egy állam egy másik állam jogellenes cselekedeteire válaszul alkalmazza őket. .
Az ellenintézkedések, akárcsak a szankciók , nem a nemzetközi felelősség intézményei, mert másodlagosak ahhoz képest, és kizárólag a felelősségi jogviszony teljesítésének biztosítására szolgálnak. Azaz nem büntetés jelleggel bírnak, azonnal meg kell szüntetni, miután az állambűnöző a felelősségi jogviszonyból eredő valamennyi kötelezettségét teljesíti.
Az állam által egy nemzetközileg jogellenes cselekményt elkövető állammal szemben hozott ellenintézkedések nem érinthetik:
Az ellenintézkedések jogszerű alkalmazásához három feltétel szükséges: a) tényleges nemzetközi jogellenes cselekmény fennállása; b) a károsult állam előzetes követelése az ilyen cselekmény megszüntetésére és/vagy a kár megtérítésére; c) az ellenintézkedés arányossága a nemzetközileg jogsértő cselekménysel és annak következményeivel.
Jogellenes az ellenintézkedések meghozatala a vita békés rendezésére irányuló összes lehetséges eljárás kimerítése előtt , vagy az ilyen eljárások visszautasítása a bűnöző állam részéről.
| Nemzetközi törvény | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Általános rendelkezések | |||||
| Jogi személyiség | |||||
| Terület |
| ||||
| Népesség |
| ||||
| Iparágak |
| ||||
| A nemzetközi felelősség joga | |
|---|---|
| Politikai felelősség | |
| Anyagi felelősség | |
| Elavult intézkedések | |
| Egyéb | |