| kimmériai | |
|---|---|
| Régiók | Észak-Kaukázus |
| A hangszórók teljes száma | 0 |
| Állapot | holt nyelv |
| Osztályozás | |
| Eurázsia nyelvei | |
A kimmer az ókori cimmerek iráni nyelvcsoportjának [1] [2] [3] [4] nyelve , akik a Kr.e. 8. század körül éltek. e. az Azovi -tengeren, és onnan nyugatra és délre kényszerítették a szkíták . A nyelvből több tulajdonnév is megmaradt, főként az asszír szövegekben találhatók. A neveket iráni eredetűnek tulajdonítják, és a szkítákhoz közelinek tekintik. Az asszír Šandakšatru - a kimmériai király neve - az avesztai čandra -czaqra "sugárzó erő"-nek felel meg; A Dugdamme a dugda-maeši „tejelő juhok birtokában”; Teušpát pedig az óperzsa Čaišpišhez hasonlítják . [5]
A kimmér nyelvről minden információ nagyon hipotetikus [6] . A kimmerek iráni nyelvéről létezik egy változat [7] . Lehmann-Haupt szerint a cimmerek nyelve "elveszett kapcsolat" lehet a trák és az iráni nyelvek között. Georg Holzer [8] felvetette egy különálló indoeurópai ág létezésének hipotézisét , amelyet a kimmérekkel azonosított. Felhívta a figyelmet számos balti és szláv szóra, amelyekben megsértik az indoeurópai nyelvekkel való rendszeres megfelelést. szláv *poto (> rusz "bilincsek") és lit. pantis (bilincsek) - a megfeleltetési szabályok szerint vissza kellene térniük az indo -európai *pent- hez, de a protoindoeurópai nyelvben nincs ilyen gyök. Van *bhendh- („megkötni”), ahonnan a szanszkrit bandha, német. binden (köt), > német. Band (szalag) > rus. íj . A szláv *tes-to (tészta) hasonló az indoeurópai *dheigh- (gyúrt tészta, vö. német Teig ) igenevéshez, de a *teik- gyök az indoeurópaiban sem szerepel. szláv *trotъ , lit. tranas (drone), míg az indoeurópaiban a drón nevét nem *tron-, hanem *dhron -ként állítják vissza (például görögül θρώναξ - dronas).
Holzer jelentős számú szót mérlegelt együtt, és úgy találta, hogy ezek az eltérések a standard rendszertől önmagukban is rendszert alkotnak. Például: konkrétan az indoeurópai * Dh ebben az "alrendszerben" nem D -be megy , mint a szláv nyelvekben, hanem T -be ; Az indoeurópai *r nem ir / ur -ba (balti) vagy ьr / ъr -be (szláv) megy át, hanem ro / ra -ba stb.
Egyetlen ismert proto-indoeurópai nyelv sem rendelkezett ilyen hangfejlődéssel. Következésképpen a szavakat a balto-szláv nyelvekbe valamilyen máig ismeretlen indoeurópai nyelvből kölcsönözhették, amely írásos emlékekben nem maradt fenn, és nincs leszármazottja.
Holzer szerint a cimmerek ( kimbroi ) nyelve lehet. Az ő értelmezésében a kimbroi a protoindoeurópai etimológiát kapja: < *kem-ro < dhghem- (a gyök jelentése "föld", vö. lat. humusz ) + *-ro . Egy személy, egy törzs tagjának „földinek” való megjelölése megtalálható az indoeurópai nyelvekben, vö. lat. homo < humusz , lit. žmogùs (személy). Ebben az esetben a *kem-ro szóból a szláv *sebrъ (paraszt, közösség tagja) keletkezett. Ez a hipotézis lehetővé teszi, hogy a balti-szláv közösség ősi otthonát a Fekete-tenger vidékének sztyeppéin lokalizáljuk - ott a Kr.e. 1-2. évezred fordulóján. e. kapcsolatai lehetnek a cimmeriekkel. Ugyanakkor a protobalti nyelvjárások távolabb kerültek a kimmérektől, mint a protoszlávok, mivel a protoszlávban több a kimmer kölcsönzés, mint a protobaltiban.
A Cimmeriantól való kölcsönzést eleve nem hagyják jóvá , hanem vitára és további kutatásra benyújtott tézis [9] .
A valószínű cimmeri nyelvre irányuló tudományos és kognitív figyelem (az igazi cimmerek érezhető nyomot hagytak a történelemben) jelzi e nyelv problémájának jelentőségét. Részben a cimmerek névtudománya tükröződhetett Urartu, Asszíria és a szomszédos országok diplomáciai levelezésében [10] .