Kaipir nyelvjárás

A caipira (a tupi nyelvből ka'apir vagy kaa-pira , jelentése "bozótvágó") a brazil portugál nyelvjárása, amelyet São Paulóban és Mato Grosso do Sul , Goiás , Minas Gerais és Parana szomszédos területein beszélnek .

Történelem

A caipira etnikai csoport dialektusának kialakulása a portugálok megérkezésével kezdődött San Vicente -be a XVI. században. A modern tudományosság több összetevőre mutat rá, mint például a galíciai-portugál nyelvre , amelyet a dialektus néhány archaikus aspektusában mutatnak be, és a Lingua Geral Paulistát , a jezsuiták által kodifikált portugál kreol nyelvet. [1] Bandeirantes nyugati irányú gyarmati terjeszkedése a dialektus elterjedéséhez vezetett São Paulo , Mato Grosso (később Mato Grosso do Sul és Rondonia ), Goiás (beleértve a szövetségi körzetet ) és Minas Gerais tartományokban .

Az 1920-as években Amadeu Amaral nyelvész kiadta a dialektus nyelvtanát, és megjósolta annak küszöbön álló kihalását az urbanizáció és a kávémonokultúra következtében fellépő tömeges bevándorlás miatt. [2] A dialektus azonban máig fennmaradt a vidéki szubkultúrában – dalokban, népmesékben ( causos ), valamint a városi beszéd szubsztrátumaként is –, amelyet folkloristák és nyelvészek rögzítettek.

Szociolingvisztika

Bár a caipira São Paulo államból származik, az állam fővárosának modern közép- és felsőosztálybeli szociolektusa ma már más – a szokásos portugál, de némi olasz elemmel. Jelenleg a caipira gyakoribb a vidéki területeken.

Fonológia

Fonetikailag a legfontosabb különbségek a szokásos brazil portugáltól a postalveoláris vagy retroflex ( [ɹ̠ ~ ɻ] ), mint az európai és a paulisztán / ɾ / allofónja a szótagvégben ( / ʁ/ a legtöbb brazil dialektusnál), valamint az átalakítás / ʎ / (írva lh) félhangzós j-re, mint a spanyol yeísmo -ban . Az l- kódot gyakran [ɹ̠ ~ ɻ]-ra alakítják át [u̯ ~ ʊ̯] helyett , mint a legtöbb brazil dialektusban.

Vannak más fontos különbségek is, mint például:

Morfológia és szintaxis

Ezenkívül a Kaipir nyelvjárást morfológiai és szintaxisbeli különbségek jellemzik:

• A não negatív részecskének erős és gyenge formái vannak: não [nɐ̃ʊ̯̃] a rövid válaszokban, és num [nʊ̃] a negatív kifejezésekben; ez a tulajdonság nem csak a caipirre jellemző, és például a rio de janeirói köznyelvben is gyakori.
• Többes számban csak a szócikk vagy névmás változik, míg a melléknév gyakran változatlan marad: São Paulo: essas coisas bonitas "azok a szép dolgok" ↔ caipira essas coisa bonita [ˈ(ɛ)sɐsˈ koi̯zɐ bʊˈn]̠ʲitɐ  ; ez a vonás sem csak Caipirra jellemző, hanem általában a brazil portugálra jellemző.

A caipirai dialektust nem nehéz megérteni a braziloknak – csak azoknak a külföldieknek lehet nehéz megérteni, akik korábban tanulták a standard portugál nyelvet, ugyanolyan mértékben, mint Brazília más dialektusait.

Helyesírás

Ennek a nyelvjárásnak szabványos helyesírását nem fejlesztették ki, mivel a brazilok a portugál iskolai tanulás során csak a nyelv standard változatát használják. A nem szabványos helyesírás használható a nyelvjárási beszélők sajátos szókincsének és kiejtésének közvetítésére, például a Chico Bento népszerű gyermekképregény-sorozatban .

Lásd még

• Caipira
• Kafundo
• Brazil-Portugál

Jegyzetek

1. ↑ Ataliba T. de Castilho (Org. 2007). Historia do Portugues Paulista. Serie Estudos – Vol. I. São Paulo: Setor de Publicações do IEL / Unicamp
2. ↑ Amaral, Amadeu. Ó Dialeto Caipira . São Paulo: Casa Editora "O livro", 1920.

Irodalom

• Garcia, Rosicleide Rodrigues. Para o estudo da formação e expansão do dialeto caipira em Capivari . São Paulo: USP, 2009.
• Pires, Cornelio. Conversas ao pé do fogo  – IMESP, edição fac-similar, 1984.
• Rodrigues, Ada Natal. O Dialeto Caipira na Região de Piracicaba , Editora Ática, 1974.

Linkek

•  (port.) "O Dialeto Caipira", Amadeu Amaral
•  (Port.) "Histórias do Zeca Tira 2 - 'As Pinga'", Adelmario Sampaio - minta a caipira dialektusból írott formában