Zoosemiotika

A zooszemiotika  egy olyan tudományág, amely az állatok biokommunikációját (az információ átadását egyik egyedtől a másikhoz) írja le kommunikációs cselekvéseik tartalmának szemszögéből (lásd még Szemiotika ).

A kommunikatív akciók tájékoztató tartalma a következőket foglalhatja magában:

A kommunikáció formái eredetük és hatásmechanizmusuk szerint különböznek az információtovábbítás csatornáiban (optikai, akusztikai, kémiai, tapintási stb.)

A társas állatok (delfinek, főemlősök, kutyák, méhek, hangyák) különösen összetett kommunikációs formákkal rendelkeznek, ami a közösségük egészének hatékony működése érdekében összehangolt közös cselekvésekben fejeződik ki [1] .

Különbség az emberi kommunikációtól

Az állati kommunikáció nagyon különbözik az emberi kommunikációtól. Ez egy genetikailag rögzített, veleszületett jelrendszer, amely bizonyos számú fajra jellemző jelből áll, amelyeket a "célszerű állat" küld, és az "érzékelő állat" az adott helyzettől függően megfelelően érzékel.

A legfontosabb különbség az állatok nyelve és az ember nyelve között a szemantikai funkció hiánya: elemei önmagukban nem jelölnek ki külső tárgyakat, azok absztrakt tulajdonságait és kapcsolatait, mindig egy adott helyzethez kapcsolódnak és meghatározott célokat szolgálnak. .

A legújabb tudományos adatok, elsősorban a kognitív etológia fényében azonban indokolt bizonyos fokú óvatossággal elfogadni ezeket az állatok nyelvével (mint genetikailag rögzített jelrendszerrel) kapcsolatos nézeteket.

Érdemes megemlékezni a háziállatokról - kutyákról és macskákról , hogyan tanulják meg megérteni az emberek nyelvét, ha kis részben is, de annak keretein belül képesek megérteni a meglehetősen bonyolult nyelvi kifejezések jelentését, akár hallva is. először. És hogyan fejlesztenek ki sajátos nyelvi jeleket az emberekkel való kommunikáció során, amelyek kevéssé hasonlítanak számukra a „természetes” jelekhez. Természetesen itt csak részleges és meglehetősen passzív nyelvelsajátításról beszélhetünk - de mégis az "állatok természetes nyelvéhez" képest összetettebb kommunikációs szintről [2] .

Az „emberi” szintű nyelvelsajátításban a legjelentősebb eredményeket a speciálisan képzett főemlősök érik el , akik tudatosan kommunikálnak az emberrel különféle nyelvi rendszereken keresztül, számítógép segítségével is.

Lásd még

Jegyzetek

  1. Fabry, 1999 .
  2. Gyakorlati pszichológus szótár archiválva : 2010. április 19. a Wayback Machine -nél

Irodalom