Kívánság

A vágy vagy a vágy az akarat átlagos mértéke egyrészt egy egyszerű vágy, másrészt egy szándékos döntés vagy választás  között.

Leírás

Vágy (meghatározott szükséglet)  - olyan szükséglet , amely a c) pontnak megfelelően meghatározott formát öltött:

L. V. Mureiko szerint a vágyak spontán módon keletkeznek egy probléma körülményei között (hiány, vágy a bizonytalanság és a korlátok leküzdésére egyaránt, a létezés teljessége) [2] .

Ahogy M. N. Epshtein írja : „A vágyat gyakran egyenesnek, nyitottnak mutatják be, amely a leggyorsabb kielégítést keresi. "Ezt és azt kívánom, és ezért legyen így." Valójában, mint egy kiskapuval rendelkező szó, a vágynak megvan a maga figyelmeztetése. A vágy titka az, hogy akarja és nem akarja kielégítését, késleltetett kielégülést akar, hogy vágyként fenntartsa magát. A vágy állandóan az élvezet peremén jár, igyekszik elérni ezt a határt, és egyúttal nem túlcsordul rajta, nem fárasztja ki magát idő előtt” [3] .

A kognitív szférában a vágy egy ötletnek felel meg , mint a vágy - egy érzés , és a választás - egy elvont gondolat . Maga a vágy a lélek passzív állapota (összekapcsolja az akarat birodalmát az érzelmi érzések vagy a nyugtalanság birodalmával ); de a mentális szubjektum (normális) aktívan kapcsolódhat ezekhez az állapotokhoz, erősítve vagy gyengítve azok feszültségét.

Lásd még

Jegyzetek

  1. glossary.ru: Vágy . Letöltve: 2010. június 22. Az eredetiből archiválva : 2009. május 1..
  2. Mureiko L. V. . A vágyak beteljesüléséről . - Cikkek kivonata. - Szentpétervár. : Szentpétervár Állami Kiadó. Univ., 2005. - S. 48-54. — (A vágy filozófiája).
  3. Epshtein M. N.  A test filozófiája Archív másolat 2018. január 31-én a Wayback Machine -nél // Tulchinsky G. L.  A szabadság teste. - Szentpétervár: Aleteyya , 2006. - S. 102-123.

Irodalom