Gyurcsány Ferenc | ||
---|---|---|
Gyurcsány Ferenc | ||
Gyurcsány Ferenc, a Magyar Köztársaság 6. miniszterelnöke | ||
Magyarország 6. miniszterelnöke | ||
2004. szeptember 29. - 2009. április 14 | ||
Az elnök |
Madl Ferenc (2004-2005) Sjoom László (2005-től) |
|
Előző | Medgyeschi Péter | |
Utód | Gordon Bainai | |
Születés |
1961. június 4. (61 éves) pápa ( Magyarország ) |
|
Házastárs | Clara Dobrev | |
A szállítmány |
Magyar Szocialista Párt (2000-2011) Demokratikus Koalíció (2011 óta) |
|
Oktatás | ||
Szakma | tanár, közgazdász, vállalkozó, politikus | |
Díjak |
|
|
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Gyurcsány (Gyurcsány) Ferenc ( magyarul Gyurcsány Ferenc ; 1961. június 4-én született Pápa városa , nyugat- magyarországi ) jelentős magyar üzletember, politikus és államférfi. 2004. szeptember 29- től 2009. április 14- ig - Magyarország miniszterelnöke . A Magyar Szocialista Párt és a Demokratikus Koalíció vezetője . 2009. március 21- én bejelentette lemondását a miniszterelnöki posztról [1] .
Török kun családban született. Tanárként tanult, majd a Janus Pannonius Tudományegyetemen ( Pécs Janus Pannonius Tudományegyetem ) szerzett közgazdász végzettséget.
Politikai pályafutását a Fiatal Szocialisták Szövetségében kezdte, majd 1990 -től a politikából az üzleti életbe került, számos céget alapított, amelyek közül a legnagyobb az Altus, és az 50. helyet szerezte meg a Magyarország leggazdagabb emberei rangsorában.
2002 - ben Medgyessy Péter, Magyarország előző miniszterelnökének stratégiai főtanácsadójaként tért vissza a politikába. Majd 2003 -ban sport-, gyermek- és ifjúsági miniszter lett.
2004. szeptember 29-től Magyarország miniszterelnöke .
Néhány hónappal ezt megelőzően Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz . Az ország gazdasági helyzete már ekkor feszült volt, ami az államháztartási hiány jelentős növekedésével járt együtt.
Az új kormány programjában hangsúlyt kapott a közpénzek elosztási elvének megerősítése, az esélyegyenlőség megteremtése minden társadalmi csoport számára. Az új kormány emellett az EU tevékenységében való részvételének fokozását és az euróra való átállással kapcsolatos európai uniós követelmények teljesítését 2008-ig kívánta elérni . Ehhez számos népszerűtlen intézkedés elfogadására és az állami költségvetés megszorítására volt szükség.
Gyurcsány 2005 elején írt alá Moszkvában egy új magyar-orosz kereskedelmi megállapodást, amelyet azzal összefüggésben készítettek elő, hogy Magyarország az EU-csatlakozás után kénytelen volt megszegni korábbi nemzetközi megállapodásait. Gyurcsány a megbeszéléseken elmondta, hogy a kormány munkájában a keleti piacokra való visszatérést tekinti az egyik prioritásnak.
Az orosz-magyar kereskedelem már 2005-ben több mint másfélszeresére nőtt, és elérte a 6 milliárd dolláros rekordot. 2006. január-augusztusban a növekedés további 3,6 milliárd dollárt tett ki.
Vlagyimir Putyin 2006 februárjában budapesti látogatása során azt javasolta, hogy Magyarország váljon az orosz gáz elosztásának egyik fő európai központjává, és fektessenek be a területén gáztárolók létrehozásába.
2006 áprilisában a magyarországi országgyűlési választásokon a Gyurcsányi Magyar Szocialista Párt a képviselői mandátumok 49 százalékát szerezte meg. Oroszországban a VSP győzelmét Gyurcsány politikája sikerének bizonyítékának és folytatásának garanciájának tekintették.
2006. szeptember 18-án Gyurcsány Ferenc Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására találkozott vele a Bocharov Ruchey Szocsi rezidencián, ahol az orosz elnök elmondta: „Oroszország nagyra értékeli a jelenlegi magyar vezetés kiegyensúlyozott és pragmatikus hozzáállását. Ez a pragmatizmus pedig véleményünk szerint abban rejlik, hogy Magyarország az ország NATO- és Európai Uniós tagságának feltételei között keresi és találja meg a lehetőségeket arra, hogy más, nemzeti érdekeinek megfelelő országokkal, így hazánkkal is együttműködési módokat alakítson ki. ”
Szó szerint néhány órával később zavargások törtek ki a magyar fővárosban - tüntetők kormányhivatalokat támadtak meg, autókat gyújtottak fel, rendőrökre támadtak, azzal vádolva a miniszterelnököt, hogy – amint a média kiszivárogtatásaiból kiderült – hazudott a választóknak, megszépítve ezzel a gazdaságot. helyzet az országban.
Gyurcsány az utcai zavargások legelső napján kijelentette: „Maradok, és végzem a dolgomat. Komolyan gondolom programom végrehajtását... Megértem a hozzám intézett összes kritikát, de meg kell különböztetni az egészséges kritikát... az egyszerű vandalizmustól. Ha két-háromezer ember nem érti, mit lehet és mit nem, az nem ok arra, hogy megzavarjuk a békét és a nyugalmat az országban.”
Két hétig tartottak a kormányellenes tüntetések.
2006. október 1-jén helyhatósági választást tartottak Magyarországon, amelyen a kormányzó pártkoalíció megsemmisítő vereséget szenvedett. A Fidesz vezette jobboldali ellenzék a 19 kerületből legalább 18-ban szerzett többséget a regionális közgyűlésekben, az ország 23 legnagyobb városa közül legalább 19-ben polgármesteri posztot.
Ugyanezen a napon Sólyom László köztársasági elnök felszólította Gyurcsányt a kormány menesztésére. Shoyom bírálta a kormányfőt, amiért "a politikai harc megengedhetetlen módszereit alkalmazza, amelyek aláássák a magyar demokrácia hitelességét", és azt az "erkölcsi válságot", amelybe az ország az ő hibájából süllyedt. Az elnök felszólította a képviselőket, hogy szavazzanak bizalmat a kormánynak.
A parlamentben szolid többségű kormánykoalíciós partnerek, a szocialisták és a szabad demokraták elutasították az alkotmány szerint csak ceremoniális funkciókat ellátó elnök beavatkozását. Gyurcsány Ferenc pedig megismételte, hogy nem mond le, és folytatja a megszorításokat biztosító reformokat.
Az elnök beszéde a fővárosi tüntetések kiújulásához vezetett. Már október 2-án éjszaka Budapesten több tízezer lakos ment ismét a parlament épületéhez, és a kormány lemondását követelték. A visszhangok október és a rákövetkező tavasz folyamán, azaz az 1956-os események és az 1848-as magyar forradalom évfordulóján is jelentkeztek, azonban 2007 nyarától érezhetően megerősödött a kabinet pozíciója.
Gyurcsány 2009. március 21-én bejelentette lemondását a miniszterelnöki posztról. A 2009. április 5-én megtartott pártgyűlésen Bainiai Gordont választották utódjának .
Két fia a második házasságból.
Harmadik házasságában él Dobrev Clarával (sz. 1972), Apro Antal unokája , a párnak egy lánya és két fia van.
Magyarország miniszterelnökei | ||
---|---|---|
Magyar forradalom (1848-1849) | ||
Magyar Királyság Ausztria-Magyarországon belül (1867-1918) | ||
Első Köztársaság (1918-1919) | ||
Tanácsköztársaság (1919) | ||
Ellenforradalmi kormányok | ||
román megszállás | ||
Magyar Királyság (1920-1944) | ||
Nemzeti Összetartozás Kormánya (1944-1945) | Salashi Ferenc | |
A szovjet megszállás ideiglenes kormánya (1944-1946) | ||
Második Köztársaság (1946-1949) | ||
Népköztársaság (1949-1989) | ||
Magyarország (1989 óta) | ||
Portál:Politika - Magyarország |