Gyomaendröd

Gyomaendrőd ( magyarul: Gyomaendrőd ) város Magyarországon, Békés megyében a Körös folyón . A város területe 303,98 km 2 , 15 095 lakossal.

Klíma  

Éghajlata kontinentális , a napsütéses órák száma évente 2000. Ez az országos átlag. Az éves átlagos csapadékmennyiség 600 mm évente. A nyár meleg, a tél hideg és havas, de enyhe, részben felhős egész évben.

Közlekedés

Gyomaendröd az Alföldön , a Körösök partján található, Budapesttől 177 km-re délkeletre . Jó út a város felé, közúton és vasúton egyaránt, mivel a várost átszeli a 46-os főút és a Budapest - Szolnok - Békéscsaba - Lökesháza vasútvonal. Vonattal Budapest - Keleti állomásról Gyoma állomásra lehet menni .

Történelem

A régészeti adatok szerint Gyomaendröda területe már hétezer évvel ezelőtt is lakott volt, az első telepesek az úgynevezett rézkori Körös-kultúra különböző népei voltak , akik földművelésből és pásztorkodásból éltek .

Sokkal nagyobb jelentőséggel bírt a bronzkor (Kr. e. 1800-750). A bronztermékek felhasználása elterjedt a környéken, és óriási lendületet adott a mezőgazdaság fejlődésének. A mezőgazdaságban elért eredmények mellett a kereskedelem is nagy jelentőséget kapott. Ez a korszak (i.e. 750-500) magában foglalja az első népcsoportokat, amelyeket etnikai csoportoknak tekintettek: az illíreket és a trákokat .

Ezek a népek nem sokáig élvezhették a békét, hiszen kelet felől megjelentek a vasnyílú szkíták és egyre nagyobb veszélyt jelentettek. Ebben az időszakban több etnikai csoport jelent meg a régióban, leginkább a dákok, a szarmata klánok , sőt a kelták is . Az áttelepítés során a hunok , avarok és besenyők követték őket . Számos itt élő nép és népmaradvány kezdett egyesülni, és igyekeztek békésen egymás mellett élni.

Gyome első írásos említése 1332-ből való, Endrödet 1416-ban említik először. Gyoma egy multinacionális iparosodott település, amely kereskedővárosi rangot kapott, Endröd pedig az elmúlt évszázadok során sűrűn lakott katolikus mezőgazdasági faluvá fejlődött.

A két település évszázadokig szoros kapcsolatban állt, majd 1982-ben Gyomaendröd néven egyesült. A települések 1989-ben kaptak városi rangot.

Látnivalók

Az andrödi Szent Imre ( St. Imre) római katolikus templom 1804-ben épült késő barokk stílusban . Védőszentje Szent Emerick herceg, aki Endrød régi címerén is feltűnt. Az ókori padok nyilvántartott műemlékek, és különösen értékesek. Az első alapköveket 1798. november 6-án tették le. Mivel a régi templom túl közel volt a Köröshöz (mindössze 8 lépésre), és folyamatosan árvízveszélyben volt, az új templomot a régitől délre, a folyótól távolabb helyezték el. Megnyitója 1804. november 5-én, felszentelése 1824. május 9-én volt. Szent Péter és Pál kőszobrai 1808-ban készültek Egerben , melyeket a templom előterében, fülkékben helyeztek el. A templomnak akkoriban öt harangja volt, amelyek közül ma már csak három működik: a Szent István, a Szent Imre és az ún.

Jézus Szíve Katolikus Templom

Gyomán magasodik egy hatalmas épület, a Jézus Szíve katolikus templom. Ez a helyi római katolikus közösség Jeruzsálemje. 1848. április 8-án nagy tűz ütött ki, és porig égett a katolikus templom a plébániával és sok házzal együtt. 1862-ben új templomot és presbitériumot alapítottak. A jelenlegi templom alapját 1877. május 1-jén tették le, Hausmann Alajos műegyetemi tanár terve alapján. A tervekhez dokumentumokat csatoltak, amelyek a korszak korábbi körülményeiről közölnek információkat, feltárják vallási és világi bírók nevét, adatait. A templom neoreneszánsz stílusban épült , a főoltáron Jézus Szent Szíve látható . Festett kazettás mennyezetű, az oltárokon szentek ereklyéi találhatók: Szent Ártatlan és Szent Fausztina .

Református templom

A templom építése 22 évig tartott. A torony alapját 1791-ben tették le, de az építkezésről írásos adatunk nincs. Bár az alapozást csak 1807-ben tették le, a hajó építése már 1805-ben megkezdődött. A hajót 1813. augusztus 8-án szentelték fel, és egy ácsmester segítségével építették. A templom tölgyfa ajtóit is Papp Zsigmond faragta.

A templom építése 22 évig tartott. A torony alapját 1791-ben tették le, de az építkezésről írásos adatunk nincs. Bár az alapozást csak 1807-ben tették le, a hajó építése már 1805-ben megkezdődött. A hajót 1813. augusztus 8-án szentelték fel. Az orgonát Papp Zsigmond kőműves mester (amatőr faragó, festő, szobrász) tervezte és famunkás mester segítségével építette meg. A templom tölgyfa ajtóit is Papp Zsigmond faragta.

evangélikus egyház

1830-ban németeket telepítettek Diomába, hogy a várost mezővárossá emeljék, és így piacot nyithassanak. A német telepesek ingyenesen kaptak veteményeskerttel ellátott telkeket az úgynevezett „német területen”. Az egyházak és iskolák a földtulajdonostól ingyenes telkeket kaptak építkezésre, valamint művelésre szánt földet, hogy eltartsák magukat. Az újonnan megalakult gyomai evangélikus közösség saját lelkészt és templomot kapott. Az épület építését 1862-ben fejezték be és szentelték fel a Mezőberenből, Schemlakról és Vadkertről ide költözött németek. Minden díszítés elkészült, a harangokat öntötték és szerelték fel, amikor a templomtorony 1887-ben kigyulladt. A templom teteje és belseje leégett, helyreállítani kellett. 1888-ra a templom elkészült és újra felszentelték. Az evangélikus templom kertjében két emlékmű látható. Egy emléktáblát állítanak a Szovjetunióba deportáltak és a második világháborúban elesettek emlékére. Egy másikat testvéreinknek ajánlunk, akik 1914 és 1918 között haltak meg az első világháborúban.  

Nyomdai Múzeum és Nyomda Kner

A Kner Nyomdászattörténeti és Nyomdászattörténeti Múzeum gyűjteménye Kner Imre egykori lakhelyén található. A házat Kozma Lajos tervezte, 1925-ben, úgynevezett "népi barokk" stílusban épült. 1970 óta az ország egyik legátfogóbb nyomtatványgyűjteményének ad otthont. A múzeum állandó kiállítása a Kner család tagjainak alkotásait és a Kner nyomda történetét mutatja be az 1882-es alapítástól napjainkig. Megtekinthetők a sajtóban keletkezett könyvek, művészeti bálok meghívói, naptárak, képeslapok, plakátok, kiadványok, korabeli fényképek és történelmi dokumentumok. A kiállítást működő kötő- és nyomdagépek egészítik ki.

Bela Widowski Városi Galéria

Az 1993. december 4-én megnyílt, hat teremben kialakított kiállítótér Widowski Béla (1883–1973), Corini Margit (1897–1982), Ilessi Péter grafikus és grafikus (1902–1962) alkotásait mutatja be a nagyközönségnek. Holló László (1887-1976) festményei és vázlatai, Pastor János (1881-1945) szobrai a Magyar Nemzeti Galériából.

Barca Régiótörténeti Múzeum

A látogatóközpont bemutatja a Harmas-Körös folyó természeti környezetét és a folyószabályozás ökológiai következményeit. A kiállítások, képzések, kirándulások sok évezreden keresztül segítik a víz és az ember kapcsolatának megismerését és megértését. A Körösök horgászhagyományainak bemutatása, a hal népi táplálkozásban betöltött fontos szerepe és a hal mint kulturális szimbólum bemutatása a látogatóközpont központi témája. A modern tudásátadási eszközökkel és a hagyományos kiállítások elemeivel kialakított oktatási és közösségi térben a látogatók megismerkedhetnek az ökológiai gondolkodással, a környezetvédelem és a természetvédelem prioritásával modern világunkban.

Erzsébet park, sétány és kilátó

Erzsébet park, sétány és kilátó: 2015-ben „ÖKOTURISZTIKAI BÁZIS” versenyen való részvétel, 2. helyezés „Tantúrösvény” jelölésben.

A több mint 1000 méter hosszú tanösvény, a 300 méteres faséta és a 15 méteres kilátó egyedülálló betekintést nyújt a régió természetes élőhelyének életébe. A belvárosban található Erzsébet park kiemelkedő környezeti és társadalmi szerepet tölt be. A park ligete számos állatnak és növénynek ad otthont.

A város lakóinak és idelátogatóinak ez egy olyan hely, ahol pihenhetnek, sétálhatnak, megfigyelhetnek, tanulhatnak.

Endröd tájháza és helytörténeti gyűjteménye

Endröd település első múzeumi kiállítótere egy 1977-ben alapított tájház. Az andrödi paraszti társadalom népi építészetét és lakáskultúráját bemutató múzeum. A műemléki védettségű épület építője Hunja István nagygazda 80 hektáros földterülettel. A ház impozáns utcai homlokzata a városi paraszti ízlés klasszikus építészeti stílusát képviseli.

A parasztház az alföldi, közép-magyarországi háztípusba tartozik, beleértve az elő- és oldaltornás változatot is. A ház bejárata az oldalsó tornácról nyílik és innen vezet a konyhába. A konyhából jobbra menjen a nagy házba (nagy szoba), balra a kis házba (kisszoba), majd a felső szobába. Az istálló bejárata is az oldaltornáról nyílik.

Termálfürdő

Az Erzsébet-liget évszázados tölgyesei között 2,4 hektáros területen megbúvó üdülő építése 1959 és 1963 között zajlott. A jelentős mennyiségű fluort tartalmazó lúgos hidrogén-karbonátos termálvíz 1960-ban kapott gyógyvíz minősítést. A 2000 m2-en épült impozáns fedett épületben edzőmedence, relaxációs medence ovális medencékkel, pancsoló és szauna található. Az orvosi részleg teljes körű fizioterápiás kezelést kínál a gyógyulni vágyóknak. A kezelő részleg két gyógyvizes termálmedencéből áll. Ezeket a medencéket orvosi szolgáltatások egészítik ki, amelyek segítenek enyhíteni az idelátogató vendégek problémáit. A fenséges fákkal körülvett szabadtéri medencék árnyékos és napos helyeket kínálnak a pihenésre. A fürdőközpontban 39-40°C hőmérsékletű kezelőmedence, úszómedence, gyermekmedence, strandmedence található változatos tevékenységekkel. A termálfürdő gyógyvizei kiválóan alkalmasak olyan krónikus betegségek kezelésére, mint a reumás betegségek, neuralgia vagy isiász. Gyógyító hatással van törésekre, sorvadásra és krónikus gyulladásokra.

A víz különösen alkalmas krónikus megfázás, heveny vastagbélgyulladás ( enteritis ), epehólyag -gyulladás, vesegyulladás, dyspepsia , gyomorégés és gyomorfekély kezelésére .

A gyomor fokozott savassága esetén az ivóvízkezelés nem javasolt!

Aranca Bábmúzeum

A Körös látogatóközpont épületében található az Aranka Bábmúzeum: négy helyiségben közel 1000 darab játékbaba gyűjtemény, további játékokkal, plüssmacikkal és a gyerekszoba felszerelésével. A kiállításon látható babák Dr. Latorkay-Uyhazi Arankáé. Latorkay-Uyházi Terézia Aranka és Dr. Latorkay János mutatták be a városnak.

A város nevezetes lakói

Widowski Béla - festő, képzőművész (1883-1973)

Kallay Ferenc (Gyoma, 1925 - Budapest, 2010) - Kossuth-díjas (1973), színész, rendező

Kner Isidor (1860-1935) - 1882-ben alapította Kner nyomdáját.

Kner Imre (1890-1944) - Kner Isidor fia, a Kner nyomda alapítója.

Rosahedi Kálmán (1873. október 6. – 1961. augusztus 27.) magyar színész, tanár.

Pastor János (1881, Gyoma - 1945, Budapest) a 20. század első évtizedeinek híres magyar akadémiai szobrásza volt.

Tunde Franco a Magyar Állami Operaház egyik vezető szopránja.

Népesség

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar , 1%-a roma és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 4,5%-a romának , 1,2%-a németnek , 0,2%-a románnak és 0,2%-a szlováknak vallotta magát . A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,3%, református 10,8%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 35,2% (26,3% nem válaszolt).

Testvérvárosok

•  Ayud , Románia

Galéria

Jegyzetek

1. ↑ Polgármester választas eredmenye
2. ↑ Helyi önkormányzati választások 2019 - Gyomaendrőd (Békés megye)
3. ↑ 1 2 Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1., Magyar Közlöny, 2019. január 1.  (Hung.) - KSH , 2019.
4. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1., Magyar Közlöny, 2013. január 1.  (Hung.) - KSH , 2013.
5. ↑ Magyarország közigazgatási helynevkönyve, 2014. január 1., Magyar Közlöny, 2014. január 1.  (Hung.) - KSH , 2014.

	Bibliográfiai katalógusokban BNF : 119520429 GND : 4499093-5 J9U : 987007567393205171 LCCN : n90694462 NKC : ge453789 VIAF : 150228613 WorldCat VIAF : 150228613