Város | |||||
Dévavánja | |||||
---|---|---|---|---|---|
lógott. Dévavánja | |||||
|
|||||
47°01′48″ s. SH. 20°57′32″ K e. | |||||
Ország | |||||
Vidék | Dél-Alföld | ||||
megye | Bekes | ||||
Polgármester | Walansky Nicholas Robert | ||||
Történelem és földrajz | |||||
Város | 2000 | ||||
Négyzet |
|
||||
Időzóna | Közép-európai idő , UTC+1:00 és UTC+2:00 | ||||
Népesség | |||||
Népesség | |||||
Digitális azonosítók | |||||
Telefon kód | +36 66 | ||||
Irányítószám | 5510 | ||||
devavanya.hu | |||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Dévanya ( magyarul: Dévaványa ) egy város Békés megyében , Gyomaendröd Jarashban , Magyarországon. A város nevét a szláv Ivan névről kapta . A város területe 21,67 km 2 , ahol 7363 ember él [2] .
A város telefonszáma: +3666 [3] .
Városi állapot 2000. július 1- től .
Dévanya éghajlata meleg mérsékelt, száraz és kontinentális. Dévanya éves középhőmérséklete 10,3–10,4 °C , az éves abszolút hőmérséklet a legmagasabb középhőmérséklet 34,1–34,4 °C, a minimumhőmérséklet –16,7 °C. Devavanya szélsőséges jellemzői a hőmérséklet-ingadozások. Évente 540-570 milliméter csapadék hullik. Dévaványát az északi , északkeleti és déli szélirány uralja . Az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s .
A város Békés megye északi részén található .
Év | népesség | |
---|---|---|
2013 | 7967 | [négy] |
2014 | 7874 | [5] |
2019 | 7363 | [egy] |
1330 -as első említés (Yana faluként említik)
1334- ben Bena faluként említik
1422 -ben csatlakozik a Szent Római Birodalomhoz
1528 van először jelölve a térképen
1693 -ban a török csapatok kifosztották a falut
A katolikus közösség létrehozása 1793
1871 községi státusz kiosztása
1876 -ban a gyógyszertár megnyitása
1950 a könyvtár megnyitása
1994 Megalakul a Dévanya Kultúra- és Hagyományőrző Egyesülete
2000 városi rangú megbízás
A város 2017 -es kivásárlása a piacról [6]
Dévaván a város egyik fontos nevezetessége a református és katolikus templomok épületei, a város főterén. Ez utóbbi egy 1908 -ban épült, késő barokk , klasszicista stílusban épült műemlék épület . A református templom 1887 -ben épült újjá, és az utóbbi időben a neoklasszikus stílus uralkodik . Ez az épület 63 méteres tengerszint feletti magasságban emelkedik, és a Zatys régióban az egyik legmagasabb templom a listán. Meg kell jegyezni a kiváló akusztikát, amely egy csodálatos templomfaluban lehetővé teszi a koncertek megtartását [7] .
1944 - ben Dévavániban 253 szovjet katonát temettek el [8] .
Devavani városában az egyik kulturális és turisztikai látványosság a belőlük található helytörténeti gyűjtemény. Beretsky Imre , lenyűgöző épület. Dr. Beretsky Imre néprajzkutató, régész 2000-ben 65 éves korára gyűjtötte össze a levéltári néprajzi anyagok tárházát, amely április 14-én muzeális intézménnyé vált. A gyűjtemény alapítója, Dévanya a környéken és környékén született, élt és gyűjtötte a szellemi és fizikai emlékek emlékeit.
A múzeum kiterjedt régészeti anyaggal rendelkezik. 2006 - ban itt nyílt meg a múlt embereinek szentelt állandó kiállítás.
A házban "Az ősök emlékezete" elnevezésű állandó néprajzi kiállítás kalauzolja a látogatót - előttünk egy ágy, sütő és szövőszék, valamint konyhai eszközök egy egykori fürdőszobában. Emellett minden évben változatos témájú időszaki kiállításokat rendeznek, amelyekre várják a látogatókat.
A múzeum évente többször működik és programokat szervez a múzeum iránt érdeklődőknek és tagjainak. Az oktatási intézmények együttműködése abból adódik, hogy óvodától középiskoláig sok fiatal jár ebbe az intézménybe. A városban van egy óramúzeum is.
A múzeum értékes írásos és képi anyagokat tartalmaz, amelyek mindenki számára várják kutatásukat [7] .
A turisták számára helyi ételek és áruk állnak rendelkezésre, amelyeket a helyi termelői piacon vásárolhatnak [7] .
A Dévanya-Ecsegszkaja sztyeppék a Nemzeti Park legnagyobb és legmozaikosabb szikes rétjei , szántóföldekkel és facsoportokkal uralják, köztük folyik a Hortobágy-Berettio folyó , amely Dévanya mentén érinti Esegfalva, Turkeve és Gyomaendrod határait. Az 1975 óta védett területen, 13 085 hektáron őrzik az egykori Nagy Charre peremén, a folyószabályozás előtt a Tisza és Berettio vizei által táplált egykori mocsár maradványait , jelentős növényekkel. és rokon állatfajok. A fokozottan védett területek területe 2659 hektár.
Ma a nemzeti park nagy része tipikus sztyeppnövényekkel, cikóriasztyeppekkel a szárazabb területeken, szikes sztyeppével a kis dűnékben, kisebb mértékben vak sótartalommal, nedvesebb területeken pedig cserjés. . Az egykori szoloncsak tölgyesekből visszamaradt szoloncsak erdőtársulás területein jelentős védett szoloncsak (Peucedanum officinale) és réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. Sedifolius) populációi élnek. A keleti sztyeppekre jellemző növényfajok egyikét, a sztyeppei tyúkot (Gagea sovitsii) nemrég fedezték fel az Ördögjégpálya néven ismert földvár tövében. A sztyeppei régiók két, globálisan veszélyeztetett ragadozómadárfajnak is országosan fontos élőhelyei: a temető ( Aquila heliaca ) és a kerecsensólyom ( Falco cherrug ).
A Hortobágy Berettio és ártere különösen értékes része a régiónak. A Nemzeti Parkban található mintegy 33 km-es folyószakasz azon kevés magyarországi folyószakaszok közé tartozik, ahol a folyószabályozás során nem faragtak kanyart, így a folyó lassan kanyarodva hatalmas kanyarulatokat ír le az ősi mederben. Számos hínárfajunk él a tározó lassan mozgó öbleiben, köztük a nagy kiterjedésű védett tavirózsa ( Salvinia natans ), a tövisfű ( Nymphoides peltata ) és a lebegő szarvasfű ( Trapa natans ), valamint a nem védett sárga tavirózsa ( Nuphar lutea ). kisebb mértékben. A part menti részeken réteket, nádasokat , felvidékeket, a folyók kanyarulataitól övezett sarkokban pedig nagy ártéri réteket találunk. Az újabb kutatások eredményeként a Hortobágy-Berettio gazdag ichthyofaunája további faunaelemekkel bővült. A part menti lelőhelyek jelentős értéke a Farkas-Zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniában létesült szürke gém ( Ardea cinerea ) és csér ( Nycticorax nycticorax ) mellett számos ritkább kis kócsag pár ( Egretta garzetta ). és a sárga gém ( Ardeola ralloides ).
A nemzeti park ezen része a jelenlegi élőhely mellett kiváló feltételeket biztosít a világon veszélyeztetett túzok ( Otis tarda ) számára. Ez a kritikusan veszélyeztetett nagytestű madárfaj a gyepeken kívül rendszeresen különféle szántóföldi növényeket használ a keléshez, különösen a lucernát és a kalászosokat.
A Természetvédelmi Tanács tevékenysége elsősorban a mezőgazdasági tevékenység térben és időben történő irányítását célozza úgy, hogy a túzokcsibe ne veszélyeztesse. Ebben a munkában fontos támogatást jelent az agrár-környezetgazdálkodási program is, amely a helyi gazdálkodókat támogatja. A túzokközpontú mezőgazdaságnak köszönhetően csökkent a mezőgazdasági munkák során veszélyeztetett fiókák száma. A talált fiókákat az ország egész területéről a túzokvédelmi állomásra küldik, ahol megteremtik a feltételeket a kikeléshez, felneveléshez és visszatéréshez. A Nemzeti Parkban elsősorban a túzok szükségleteire összpontosító élőhelyfejlesztési tevékenység számos egyéb, az extenzív mezőgazdasági környezethez köthető fajra kiterjed, így a siketfajdra ( Perdix perdix ), a réti réti réti réti réti réti réti réti réti réti réti réti réti réti réti réti réti rétisas ( Cirkus pygargus ), bagoly ( Burhinus oedicnemus ) és rövid fülű bagoly ( Asio flammeus ).
A Dévanya Eczegska pusztán várja az érdeklődőket a Réhelyi Látogatóközpont, melynek kiállítótermei, túzokai és a régi magyar háziállatok megtekintési lehetősége érdekes időtöltést biztosít a látogatóknak. A turisztikai központból indul a Reeli tanösvény, melynek másfél kilométeres szakaszán a környék botanikai és állattani értékeivel ismerkedhetünk meg. A természeti értékek és a táj mélyebb megismerése érdekében az iroda kerékpáros útvonalakat is kialakított a Dévanya-Esegi pusztákon. Ezek az útvonalak érintik a vidéki élőhelyek jellegzetes típusait, a főbb kultúrtörténeti és természeti értékeket. A túrák ajánlott kezdő- és végpontja a Látogatóközpont, ahol kerékpárt bérelhet az ösvények felfedezéséhez. Az erősen védett részek csak kísérettel vagy engedéllyel látogathatók [7]
2014-ben 15 éven át tartó terepváltozások vizsgálatát végezték el [9] .
megye | Békés|
---|---|
| |
Közigazgatási központ | Bekescsaba |
2013 óta megszüntetett körzetek | |
Városok | |
falvak | lásd a Békés megyei települések listája cikket |
![]() |
---|