Dokumentum revízió

A dokumentum-ellenőrzés (néha csak egy revízió , lat revisio szóból – „re-look”) a későbbi pénzügyi ellenőrzés  legteljesebb formája . Az okmányos audit alatt olyan ellenőrzési tevékenységek rendszerét értjük, amelyek az ellenőrzött szervezet üzleti tevékenységének jogszerűségét és érvényességét, valamint a számvitelben és jelentéstételben való tükröződésük helyességét ellenőrzik .

A dokumentumrevízió, mint a gazdasági ellenőrzés egyik formája

Az okmányos ellenőrzés  célja az üzleti tevékenységek végrehajtása során a jogszabályok betartásának , azok érvényességének, a vagyon és kötelezettségek meglétének és mozgásának, valamint az anyagi és munkaerő-források felhasználásának ellenőrzése a jóváhagyott normáknak, szabványoknak és becsléseknek megfelelően .

Az ellenőrzés lényege  , hogy pénzügyi ellenőrzési módszerek alkalmazásával, dokumentált számviteli és gazdasági információk alapján ellenőrizni kell a menedzsment, a gazdálkodó szervezet tulajdonosai , állami szervek által hiba nélkül ellenőrzött kérdéseket .

A dokumentum-revízió fő feladatai

A dokumentum audit fő feladatai:

Az okirati ellenőrzés feladatai kibővített formában a pénzügyi ellenőrzés három fő területéhez illeszthetők :

  1. Az ellenőrzött objektum tevékenysége előírásoknak való megfelelésének ellenőrzése (beleértve a helyi előírásokat is).
  2. A számvitel és jelentéskészítés megbízhatóságának ellenőrzése.
  3. Az erőforrás-felhasználás és a tőkegazdálkodás hatékonyságának nyomon követése .

A dokumentum-revíziók osztályozása

Az ellenőrző szervek hatásköre

Szabályozási keret

A könyvvizsgáló  az okirati ellenőrzést végző szerv felelős képviselője. A szovjet időkben a könyvvizsgáló jogait és kötelezettségeit a következők határozták meg:

Jelenleg az Orosz Föderációban nincsenek egységes, központilag elfogadott szabályozási jogi aktusok az ellenőrzési és könyvvizsgálati munka megszervezéséről. Az ellenőrző szervek hatáskörét a következők határozhatják meg:

Javasoljuk, hogy a könyvvizsgálati ellenőrzés megszervezésével foglalkozó szakértők biztosítsák a könyvvizsgáló alábbi jogait és jogköreit az okirati ellenőrzés folyamatában.

Könyvvizsgálói jogok

Az auditálás során a könyvvizsgálónak joga van az okirati és tényszerű ellenőrzés minden módszerét alkalmazni (a próbavásárlások kivételével ) . A könyvvizsgáló büntetőjogi felelősséggel tartozik az ellenőrzött szervezet alkalmazottai által az ellenőrzés által feltárt lopás és egyéb bűncselekmények elhallgatásáért .

A könyvvizsgálónak nincs joga

Dokumentum audit tervezése és előkészítése

Dokumentum-revízió készítése

Az előkészítő szakasz a következőket tartalmazza:

Dokumentum átdolgozás tervezése

A pénzügyi ellenőrzés minden intézkedését kötelező dokumentációnak kell kísérnie, vagyis a kapott információk tükrözését a szabályozó hatóság követelményeinek megfelelően összeállított dokumentációban. Az ellenőrző intézkedések anyagai információforrásként szolgálnak az ellenőrzött szervezet pénzügyi-gazdasági tevékenységének jogszerűségéről. A dokumentáció tartalmazza:

Az ellenőrzési intézkedés tervezését az ellenőrzés megszervezésének általános elveivel, valamint a következő sajátos elvekkel összhangban kell végrehajtani:

  1. A komplexitás elve  - az audit és az egyes ellenőrzési tevékenységek minden szakaszának konzisztenciájának és összekapcsolásának biztosítása az időzítés és az objektumok tekintetében (strukturális felosztás stb.)
  2. Az eredményesség elve  - az előadók pontos utasításaiban és határidőiben megfogalmazott tartalom, amely lehetővé teszi a könyvvizsgáló hatékonyságának és a folyamatban lévő ellenőrzési tevékenységek ellenőrzését.
  3. A konkrétság elve az  ellenőrzött kérdések konkretizálása olyan formára, hogy meghatározható legyen az egyes feladatok elvégzésének határideje és az előadó végzettsége.
  4. A realitás elve  - figyelembe véve az emberek valós képességeit és az auditra elkülönített anyagi erőforrásokat (például egy nagy raktár leltározásához költöztetőkre van szükség , esetleg berendezésekre) .
  5. A rugalmasság elve  a terv javításának, kiegészítésének, pontosításának lehetősége az ellenőrzés során. A terv módosítását indokolni kell, és az azonosított konkrét tényekhez kell kötni .

Dokumentumfilm átdolgozó program

A konkrét ellenőrzési kérdéseket az ellenőrzést kijelölő szerv vezetője által jóváhagyott ellenőrzési program határozza meg. A felülvizsgálati program a következő szakaszokat tartalmazhatja:

  1. Az ellenőrzés célja  - az ellenőrzés teljes vagy részleges; ha az ellenőrzés részleges, akkor mely kérdések tartoznak ellenőrzés alá, mely szerkezeti egységeket ellenőrzik.
  2. A felülvizsgálati csoport összetétele .
  3. Az audit időzítése .
  4. Ellenőrzés tárgyát képező kérdések  - a szervezet pénzügyi-gazdasági tevékenységének területei (például pénztárgép ellenőrzése; tárgyi eszközökkel végzett műveletek ellenőrzése, teljesítési fegyelem ellenőrzése stb.) . Minden kérdésre a következőket határozzák meg:
    • Mikor kell ellenőrizni a kérdést?
    • az ellenőrzési csoportból pontosan ki a felelős ezért a kérdésért,
    • milyen okmány- és tényleges ellenőrzési módszereket terveznek alkalmazni,
    • milyen ellenőrzési módszert feltételezünk - folyamatos vagy szelektív; ha szelektív, mi a mintavételi elv ?
  5. Ellenőrzési dokumentációs űrlapok  - munkadokumentumok mintái, nyilatkozatok, kérelmek stb.

A teljes és megfelelően összeállított könyvvizsgálói program a könyvvizsgáló figyelmét a fő ellenőrzési kérdésekre irányítja, feltárja azok tartalmát, azaz segíti a könyvvizsgálót az egyes kérdések részletes ellenőrzésében. Egy rosszul kigondolt program a dokumentumok rendszertelen ellenőrzéséhez vezethet, aminek eredménye néhány jogsértés véletlen felfedezésére redukálódik.

Az ellenőrző csoport tagjai a kapott megbízások alapján munkatervet készítenek az ellenőrzött szervezet tevékenységi körei ellenőrzésére, amelyet az ellenőrző csoport vezetője hagy jóvá. Az ellenőrzési és ellenőrzési osztály vezetője az ellenőrzési csoport vezetőjével együtt az ellenőrzés megkezdése előtt utasítja az auditorokat, ahol figyelmüket azokra a kérdésekre, területekre irányítja, amelyek alaposabb ellenőrzést igényelnek.

Az ellenőrzés lefolytatásához az abban részt vevő valamennyi alkalmazott speciális tanúsítványt kap, továbbá az ellenőrző és ellenőrző szervek alkalmazottainak állandó szolgálati bizonyítvánnyal kell rendelkezniük.

Dokumentum audit lefolytatása

Prioritásvezérlő műveletek

Közvetlenül az ellenőrzés kezdetén a következő műveleteket kell végrehajtani:

  1. A pénztár és a leltári cikkek tárolási helyeinek lezárása, ahol a rendelkezésre állás hirtelen ellenőrzését tervezzük.
  2. Dokumentumok bemutatása a szervezet vezetőjének, ismerkedés az ellenőrző csoporttal.
  3. Az előző ellenőrzés aktusának megismerése és az arra vonatkozó javaslatok végrehajtásának ellenőrzése.

A revízióellenőrzés módszerei

Az ellenőrzött szervezet pénzügyi-gazdasági tevékenységének közvetlen ellenőrzése az ellenőrzési program szerint az alábbiak szerint történik:

Az adatok tanulmányozását figyelembe véve a dokumentum-ellenőrzési program a megvalósítás során módosítható.

Az ellenőrzött szervezet vezetője köteles az ellenőrző csoport munkájához megfelelő feltételeket megteremteni, helyiséget, kommunikációs és irodai eszközöket, közlekedést biztosítani. Az ellenőrzési csoport részére a szükséges dokumentumok átadásának megtagadása, vagy az ellenőrzés lefolytatását akadályozó egyéb akadályok esetén a csoport vezetője intézkedésre jelentést tesz az ellenőrzést kijelölő szervnek. Az elszámolás hiányában vagy elhanyagolása esetén a könyvvizsgáló erről okiratot készít, és jogosult a könyvvizsgálatot a könyvelés helyreállításáig felfüggeszteni.

Súlyos visszaélésre utaló jelek észlelése esetén a könyvvizsgálónak jogában áll ideiglenes intézkedést készíteni, amely alapjául szolgálhat a büntetőeljárás megindításához anélkül, hogy megvárná az ellenőrzés végét. Az ilyen közbenső aktusban szereplő összes adat a későbbiekben a fő ellenőrzési aktusba kerül.

Könyvvizsgálói munkaanyagok

A könyvvizsgáló munkaanyagai olyan dokumentumok, amelyek leírják a könyvvizsgáló által alkalmazott eljárásokat és azok eredményeit (ez elsősorban a tényleges ellenőrzés módszereit érinti). Ezeknek a dokumentumoknak a következő adatokat kell tartalmazniuk:

A gyakorlat azt mutatja, hogy az ellenőrzési eljárások lefolytatására vonatkozó formai követelmények be nem tartása alapja lehet annak, hogy megtagadják az eredmények bírósági vizsgálatát . Így az ellenőrzés nem éri el fő célját – nem ad bizonyító erejű információt.

Az ellenőrző és ellenőrző szerv irodai munkájában az egyes ellenőrzések anyagai a megfelelő számú külön iratban legyenek.

A szervezet külön tevékenységi irányainak ellenőrzése

Befektetett eszközök könyvvizsgálata

Pénztári revízió

Pénzügyi befektetések ellenőrzése

Számlák felülvizsgálata

Vállalkozási szerződések felülvizsgálata

Külgazdasági tevékenység ellenőrzése

A nyereség meghatározásának és felosztásának felülvizsgálata

Az ellenőrzés jellemzői a különböző tevékenységi területeken működő vállalkozásoknál

A kiskereskedelmi szervezet auditálása

Revízió az építőiparban

Audit gépjármű-közlekedési vállalkozásoknál

Költségvetési intézmény ellenőrzése

Audit egy kereskedelmi bankban

A dokumentum-ellenőrzés eredményeinek nyilvántartása

Az okirati ellenőrzési okirat aláírásának eljárása

Az okmányos ellenőrzés eredményeit egy aktusban dokumentálják . Az ellenőrzési okiratot az ellenőrzési csoport vezetője, a szervezet vezetője és főkönyvelője írja alá . A vezetőnek és a főkönyvelőnek joga van időt kapni a könyvvizsgálói jelentés részletes tanulmányozására (általában legfeljebb öt napig). Ha az ellenőrzési aktussal kapcsolatban kifogások, észrevételek merülnek fel, a vezető és a főkönyvelő aláírja az okiratot, és egyúttal aláírásuk előtt fenntartást (feljegyzést) tesz arra vonatkozóan , hogy az okiratot nézeteltérésekkel írták alá. A kifogások jegyzékét írásban ( nézeteltérési jegyzőkönyv ) kell benyújtani a könyvvizsgálónak, és annak szerves részét képező könyvvizsgálói aktushoz csatolni kell. A könyvvizsgálónak pedig joga van véleményezni a vezető és a főkönyvelő kifogásait, észrevételeit. Ha a vezető és a főkönyvelő megtagadja a könyvvizsgálói jelentés aláírását, a könyvvizsgáló a jelentés végén rögzíti, hogy ismerik a jelentést, és az aláírást megtagadták. Ebben az esetben az ellenőrzési jelentést tértivevénnyel postai úton küldjük meg.

A dokumentum átdolgozásáról szóló törvény tartalma

I. Bevezetés :

  1. A felülvizsgálati téma neve.
  2. A cselekmény időpontja és helye.
  3. Ki és milyen alapon végezte az ellenőrzést.
  4. Ellenőrzött időszak.
  5. Az audit időzítése.
  6. A szervezet teljes neve és adatai, a tanszéki hovatartozás vagy az alapítók adatai.
  7. A szervezet fő céljai és tevékenységei , bizonyos típusú tevékenységek végzésére vonatkozó engedély megléte.
  8. A szervezet hitelintézeti számláinak listája és adatai .
  9. Ki és mikor töltötte be az ellenőrzött időszakban vezető és főkönyvelőt (ideiglenesen is).
  10. Ki és mikor végezte az előző ellenőrzést, mit tettek a feltárt jogsértések megszüntetése érdekében.

II. Narratív rész  - a dokumentum-ellenőrzési program kérdéseinek megfelelően szakaszokból áll:

  1. Az aktuális kérdéssel kapcsolatban rendelkezésre álló adatok leírása, mely dokumentumokat és hogyan tanulmányozták.
  2. Az ellenőrzés során feltárt jogsértések tényállásának ismertetése :
    • mi volt a jogsértés
    • mely dokumentumokban tükröződött a jogsértés,
    • mely előírások mely előírásait sértik meg,
    • amikor a szabálysértés történt
    • aki a szabálysértést követte el
    • a dokumentált kár összege ,
    • a jogsértés egyéb következményei.

III. Utolsó rész :

  1. A könyvvizsgáló megállapításai a dokumentum-ellenőrzési program egyes tételeire vonatkozóan.
  2. A könyvvizsgáló javaslatai a feltárt jogsértések megszüntetésére, az okozott kár megtérítésére.
  3. (most nem kötelező) A szervezet pozitív tapasztalatainak összegzése a hatékony irányítás terén.
  4. Az okirati ellenőrzési törvény mellékletei:
    • átmeneti aktusok, ha vannak,
    • a könyvvizsgálóhoz az ellenőrzés során különböző személyektől kapott magyarázatok, amennyiben azok az aktusban levont következtetések alapját képezik,
    • könyvvizsgáló által készített igazolások, számítások, táblázatok,
    • a könyvvizsgáló által lefoglalt dokumentumok,
    • a vezető és a főkönyvelő magyarázatai, kifogásai és az ezekre vonatkozó könyvvizsgálói következtetés.
  5. A könyvvizsgáló, a szervezet vezetőjének és főkönyvelőjének aláírása .

A dokumentum-ellenőrzési aktus követelményei

(Példák olyan kifejezésekre, amelyek elfogadhatatlanok a dokumentum-ellenőrzési aktusban:

stb.)

Megjegyzendő, hogy az ellenőrző csoport vezetője az ellenőrzött szervezet (divízió) vezetőjével szemben nem felettes. Ezért a könyvvizsgálónak a jogsértések megszüntetésére és a károk megtérítésére vonatkozó javaslatai valójában ajánlások. E javaslatok némelyike ​​végrehajtható egy dokumentum-ellenőrzés során (amelyet az ellenőrzési jelentés rögzít). Az ellenőrzési aktusra vonatkozó javaslatok normatív státusza érdekében az ellenőrzést kijelölő szerv vezetője az ellenőrzés eredményei alapján végzést ad ki. Ebben a sorrendben a felettes vezető jóváhagyja az ellenőrzési aktust, elrendeli a jogsértések megszüntetését és a cselekményre vonatkozó javaslatok végrehajtását, valamint a végrehajtás határidejét. Az ellenőrzött szervezet (alosztály) vezetője a jogsértések megszüntetése és a kártérítési intézkedések megtétele után jelentést küld a felettes vezetőnek az okirati ellenőrzési aktusra vonatkozó javaslatok végrehajtásáról.

Okmányellenőrzés a rendvédelmi szervek felkérésére

Az okirati ellenőrzés a bizonyítékgyűjtés egyik módszere lehet egy gazdasági bűncselekményre vonatkozó büntetőeljárás nyomozása során .

Irodalom