Szerződés Korea csatlakozásáról Japánhoz

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. szeptember 10-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 8 szerkesztést igényelnek .
Szerződés
Korea csatlakozásáról Japánhoz

Szundzsong koreai császár által kiadott általános meghatalmazás Lee Wangyoung miniszterelnöknek
Szerződéstípus csatolási szerződés
aláírás dátuma 1910. augusztus 22
Aláírás helye Korea rezidens tábornokának háza
Hatálybalépés 1910. augusztus 29
aláírva Lee Wang Yong Terauchi Masatake
A felek  Japán Birodalom , Koreai Birodalom 
Nyelvek koreai , japán
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Korea Japánhoz való csatlakozásáról szóló szerződést ( jap . 日韓併合条約, Nikkan heigo jo: yaku , koreai 한일 병합조약 , Hanil byonghap choyak ) augusztus 22-én írták alá a japánok és a japánok képviselői , 1910 . augusztus 29 . Ettől a pillanattól kezdve Korea Japán irányítása alá került . A szerződés nyolc záradékból állt, és a következő szavakkal kezdődött: „Őfelsége Korea császára teljes mértékben és határozatlan időre átruházza Őfelsége Japán Császárra az összes szuverén jogot Korea kormányzására”. Koreai részről a szerződést Lee Wang Yong miniszterelnök írta alá , japán részről Terauchi Masatake tábornok .

A szerződés valójában 1945 -ben ért véget, miután Japán a második világháborúban megadta magát, és a Japán-Dél-Korea megállapodással hivatalosan is érvénytelenítették 1965 - ben .

Vers

Korea annektálása alkalmából Terauchi Masatake a következő tanka -költeményt írta :

Mit gondolna Kobayakawa, Kato és Konishi, ha most élnének, és ma este a Holdra néznének?

Eredeti szöveg  (japán)[ showelrejt] 小早川加藤小西が世にあらば今宵の月をいかに見るらむ

A versben említett három japán a Kobayakawa Takakage , Kato Kiyomasa és Konishi Yukinaga hadurak , akik az Imjin háború alatt a japán erőket irányították .

Irodalom

Linkek