| Japán miniszterelnöke | |
|---|---|
| Japán 内閣総理大臣 | |
| Japán miniszterelnökének jelképe | |
| Fumio Kishida betöltött pozíciója 2021. október 4. óta | |
| Munka megnevezése | |
| Rezidencia | Kantei |
| jelöltség | kormánypárt |
| Kijelölt | Japán császára |
| Hivatali idő | 4 év |
| Fizetés | 26 860 910 ¥ |
| Megjelent | 1885. december 22 |
| Az első | Itoh Hirobumi |
| Weboldal | www.kantei.go.jp/ |
A japán miniszterelnök ( 内閣総理大臣, Naikaku szóval: ri daijin ) a japán kormányfői cím hagyományos átadása (a hivatalos angol közvetítés mintájára - Japán miniszterelnöke). Bár a név szó szerinti fordítása „a Miniszteri Kabinet főtitkára”. A miniszterelnöki posztot 1885 -ben hozták létre, és az 1947-es alkotmány elfogadásával nyerte el végleges formáját .
A kormányfőt a kormánypárt javaslatára a japán császár nevezi ki. A miniszterelnöknek joga van minisztereket felmenteni és kinevezni.
1885-ben az európai (főleg német) tapasztalatok alapján Japánban megtörtént a hatalmi struktúrák reformja: miniszteri kabinet és közszolgálat jelent meg, a Dajokan (Államtanács) helyébe a legfőbb állami végrehajtó szerv. 1885. december 22-én Ito Hirobumi lett Japán első miniszterelnöke, miközben a császári udvar minisztereként és az alkotmányos bizottság elnökeként is tevékenykedett.
Shinzo Abe lett a japán történelem leghosszabb miniszterelnöki hivatali idejének abszolút rekordere, felülmúlva Eisaku Sato egyéves rekordját első ciklusában, és 7 év és 8 hónapos rekordját a második ciklusban. 2020. szeptember 16-án Abe egészségi állapotromlása miatt lemondott [1] .
Japán jelenlegi miniszterelnöke 2021. október 4. óta Fumio Kishida.
A japán miniszterelnöki posztra jelöltet a parlament mindkét háza választja meg . Ha ugyanazt a személyt választja meg a Képviselőház és a Tanácsosok Háza , akkor a japán császár őt nevezi ki miniszterelnöki posztra. A japán alkotmány nem rendelkezik arról, hogy a császár elutasítsa a javasolt jelöltséget. Ha a képviselőház és a tanácsosok más-más jelöltet választanak a miniszterelnöki posztra, akkor egyeztetési eljárást kell lefolytatni. Ha ez nem sikerül, a képviselőház döntése az Országgyűlés döntése lesz. Így a gyakorlatban az a párt vagy koalíció, amelyik a képviselőházban többségben van, mindig előléptetheti saját jelöltjét a miniszterelnöki posztra.