Járulékos ideg

Járulékos ideg (korábban járulékos ideg, Willisian ideg, lat.  nervus accessorius (Willisii) ) [1] - XI agyidegpár . Motoros idegrostokat tartalmaz, amelyek beidegzik azokat az izmokat , amelyek felelősek a fej elfordításáért, a váll megemeléséért és a lapocka gerinchez juttatásáért [2] .

Anatómia

Kiegészítő ideg - motor. Két részből áll - agyi és gerincoszlopból. Ennek oka, hogy a járulékos ideg (nervus accessorius) magjai két helyen helyezkednek el. Az egyik mag (agyi) egy kettős mag ( lat.  nucleus ambiguus ), közös a glossopharyngealis és a vagus idegekkel. Az ebből a magból kinyúló rostok alkotják a járulékos ideg agyi részét, amely a sulcus medulla oblongata -ból, az olajbogyó mögött emelkedik ki.

A második mag - a járulékos ideg magja ( latin  nucleus n.accessorii ) a gerincvelő szürkeállománya elülső szarvának posterolaterális szakaszában fekszik a felső 5-6 nyaki szegmens mentén [3] .

A medulla oblongata-ból kilépő gyökerek 4-5 mennyiségben alkotják a felső vagy agygyökeret.

A gerincvelő oldalsó funiculusából kinyúló gyökerek az elülső és hátsó gerincgyökerek között egyesülve alkotják az n.accessorius (lat. radix spinalis nervi accessorii) gerincgyökeret , amely felfelé és a nagy occipitalis foramenen ( lat.  foramen magnum ) behatol az üregkoponyákba . Itt mindkét szálcsoport össze van kötve, és a törzset alkotják n.accessorii. Ez a törzs a nyaki foramenen ( lat.  foramen jugulare ) keresztül (a IX és X párral együtt) kilép a koponyaüregből, és két ágra oszlik:

1. A belső ág ( lat.  ramus internus ) megközelíti a vagus ideget, és annak része
2. A külső ág ( lat.  ramus externus ) lefelé következik, és az alsó állkapocs szögének szintjén hátrafelé eltér a sternocleidomastoideus izom ( lat.  m.sternocleidomastoideus ) alatt; itt az n.accessorius számos izomágat ad neki, vastagságában összekötve a nyaki plexus (a harmadik nyaki ideg) ágaival. Ezen túlmenően az ideg ennek az izomnak a külső széle alól, a meghosszabbításának közepe felett kilép az oldalsó nyaki háromszög tartományába, behatol a trapézizom elülső széle alá ( lat.  m.trapezius ), és beidegzi az utóbbit . .

Funkció

A járulékos ideg mozgató idegrostokat szállít mm.sternocleidomastoideus et trapezius, illetve a járulékos ideg működése megegyezik ezen izmok működésével. Így az n.accessorius funkciója az, hogy a fejet ellenkező irányba fordítsa (m.sternocleidomastoideus), a vállát, a vállcsontot és a kulcscsont akromiális részét felfelé emeli (vállrándítás), a vállövet hátrafelé húzza, és a lapockát a vállhoz hozza. gerinc, és emelje fel a vállát is a vízszintes fölé (amiért m.trapezius felelős).

Megjegyzendő, hogy az n.accessorius spinális részének neuronjai mindkét oldalról kapnak impulzusokat az agykéregből, de főleg az ellenkező oldalról. Ezen túlmenően a neuronok extrapiramidális és reflex idegimpulzusokat kapnak a tectospinalis ( lat.  tractus tectospinalis ), a vestibulospinalis ( lat.  tractus vestibulospinalis ) és a mediális longitudinális köteg ( lat.  fasciculus longitudinalis medialis ) mentén, amelyek a jelek szerint felelősek. a fej önkéntelen elfordítása hangra vagy erős fényre reagálva.

Klinika

A járulékos ideg károsodása centrális (intramedulláris, intracerebrális) vagy perifériás kóros folyamatok következménye lehet. Működésének megsértését okozhatja magának az idegnek vagy magjának elsődleges fertőző vagy toxikus elváltozása (poliomyelitis, kullancsencephalitis stb.), de lehet másodlagos eredetű is, és a nyaki csigolyák károsodásával, ill. kóros folyamatok a hátsó koponyaüregben vagy a nyakon.

• A járulékos ideg kéregének vetületi zónáinak egyoldalú károsodása esetén általában nem sérül a funkciója, mivel a járulékos ideg magja mindkét féltekéből kap idegimpulzusokat.
• A járulékos idegmag az extrapiramidális rendszerből kap rostokat. Az XI. ideg által beidegzett izomgörcsök gyakrabban egyoldalúak, és kérgi vagy szubkortikális irritáció következményei. A tónusos görcs a görcsös torticollis ( latin  torticollis spasticus ) képét adja; klónikus - a fej ellenkező irányú rángatózása, néha a váll egyidejű felemelésével.
• A kétoldali klónikus görcs a fej bólogató mozgásához vezet (Salaam spasm, spasmus nutans).
• A XI. ideg veresége a sternocleidomastoideus és trapezius izmok perifériás bénulásához vagy paréziséhez vezet . Sorvadásuk beáll , általában aszimmetriához vezet . A beteg oldalon a váll le van eresztve, a lapocka alsó szögével eltávolodik a gerinctől, és kifelé és felfelé fordul („pterigoid scapula”). A vállöv felemelésének nehézségei ("vállrándítás") és a kar vízszintes szint fölé emelésének képessége. Jelentősen nehéz a fejet az ellenkező irányba fordítani, a sternocleidomastoideus izom parézise miatt . Kétoldali elváltozás esetén a fej lógása figyelhető meg.
• A járulékos ideg károsodása általában mély, nehezen lokalizálható fájdalommal jár a karban az elváltozás oldalán, amelyet a vállízület ízületi táskájának és szalagos apparátusának a trapézizom bénulása vagy parézise miatti túlnyúlása okoz. .
• A gerincvelő elülső szarvának 1-4 nyaki szegmens szintjén történő egyoldalú pusztulása esetén ( poliomyelitis , trauma, aszimmetrikus syringomyelia ) a lézió oldalán a járulékos ideg petyhüdt bénulása alakul ki. A járulékos ideg petyhüdt bénulása is megfigyelhető külső ágának perifériás elváltozásával. A járulékos ideg petyhüdt bénulása, amelyet a gerincvelő elülső szarvának és külső ágának károsodása okoz, van egy kis eltérés. Így a perifériás elváltozást a sternocleidomastoideus izom petyhüdt bénulása kíséri, míg a trapezius izomban csak a rostralis (felső) részében alakul ki parézis , mivel ezt az izmot is beidegzik a C3-C4 gerincmotoros gyökerek.

Kutatási módszertan

A járulékos ideg által beidegzett izmok vizsgálata és tapintása után a pácienst arra kérik, hogy először fordítsa el a fejét az egyik, majd a másik oldalra, emelje fel a vállát és a karját a vízszintes szint fölé, és hozza össze a lapockákat. Az izomparézis azonosításához a vizsgáló ellenáll ezeknek a mozgásoknak. Ebből a célból a páciens fejét az állánál tartják, a vizsgáló kezeit pedig a vállakra helyezik. A vállak felemelése közben a vizsgáztató erővel tartja azokat.

A kar túlzott megereszkedése miatt a lézió oldalán olyan betegnél, aki a varratoknál lefelé tartott kezekkel figyeli, megfigyelhető, hogy a kar azon az oldalon, ahol a XI ideg működése hiányzik, alacsonyabban van. mint az egészséges oldalon. Ha arra kérik a pácienst, hogy karjait előre nyújtsa maga előtt úgy, hogy a tenyerek érintkezzenek egymással, és az ujjak kinyújtva vannak, akkor az érintett oldalon az ujjak végei jobban kinyúlnak, mint az egészséges oldalon.

Jegyzetek

1. ↑ Vorobjov V.P., Sinelnikov R.D. Az emberi anatómia atlasza / szerk. B. M. Milovidova. - M . : Medgiz, 1948. - T. 5.
2. ↑ Borzyak E. I. Emberi anatómia / szerk. M. R. Sapina. - M . : Orvostudomány, 1997. - 560 p.
3. ↑ Súlygyarapodás M. G. Human anatómia / szerk. M. G. Privesa. - M. : Orvostudomány, 1985. - 672 p.

Irodalom

• Bing Robert Compendium az agy és a gerincvelő helyi diagnosztizálásáról. Rövid útmutató az idegközpontok betegségeinek és elváltozásainak klinikai lokalizációjához
• Gusev E.I., Konovalov A.N., Burd G.S. Neurológia és idegsebészet: Tankönyv. — M.: Orvostudomány, 2000
• Duus P. Helyi diagnózis a neurológiában Anatómia. Fiziológia. Klinika - M. IPC "Vazar-Ferro", 1995
• Idegbetegségek / S. M. Vinichuk, E. G. Dubenko, E. L. Macheret et al.; Piroshoz. S. M. Vinichuk, E. G. Dubenka - K .: Egészség, 2001
• Pulatov A. M., Nikiforov A. S. Idegbetegségek propedeutikája: Tankönyv orvosi intézetek hallgatói számára - 2. kiadás. - T .: Orvostudomány, 1979
• Sinelnikov R. D., Sinelnikov Ya. R. Az emberi anatómia atlasza: Proc. Haszon. - 2. kiadás, sztereotip - 4 kötetben. T.4. — M.: Orvostudomány, 1996
• Triumfov A.V. Az idegrendszer betegségeinek helyi diagnosztizálása. Moszkva: MEDpress LLC. 1998