Guanche nyelvek
| Guanche nyelvek | |
|---|---|
| önnév | ⴳⵓⴰⵏⴰⵛⵀ |
| Országok | Kanári szigetek |
| Állapot | Halott nyelv |
| kihalt | XVI-XVIII században |
| Osztályozás | |
| Kategória | afrikai nyelvek |
| Berbero-kanári család | |
| Írás | tifinagh , latin |
| Nyelvi kódok | |
| ISO 639-1 | — |
| ISO 639-2 | — |
| ISO 639-3 | gnc |
| A világ nyelveinek atlasza veszélyben | négy |
| IETF | gnc |
| Glottolog | guan1277 |
A guanche nyelvek ( kanári nyelvek ) a guancsok , a Kanári-szigetek lakosságának nyelvei, amelyeket a spanyolok legkésőbb a 18. században asszimiláltak . Több száz, a misszionáriusok által lejegyzett szó és mondat maradt fenn , valamint a berber tifinagh ábécére emlékeztető betűk megfejtetlen feliratai (az írás a gyarmatosítók megérkezésekor feledésbe merült).
Jellemzők
Nyelvtani szempontból a guanche nyelvek a berber-líbiai nyelvek összes jellemző tulajdonságával rendelkeznek .
Ugyanakkor a guanche nyelvek fonetikájában számos olyan jellemző figyelhető meg, amelyek nemcsak a berber-líbiai, hanem általában az afroázsiai nyelvektől is idegenek : például a szótövében lévő magánhangzók jelentős szerepet játszottak. szerepet, míg a mássalhangzók váltakozhattak (az afroázsiai nyelvekben éppen ellenkezőleg, a szó alapja a mássalhangzók, a magánhangzók pedig általában váltakoznak a ragozás során). A guanche szavak nyílt szótagos szerkezetűek voltak.
A guanche nyelvek szókincsének egy része nem rendelkezik párhuzamokkal más afroázsiai nyelvekben [1] . Talán a doberber ( kapsziai ) szubsztrátumra nyúlik vissza .
A guanche nyelv szótára
A misszionáriusok több száz szót és mondatot gyűjtöttek össze a guancsoktól , köztük neveket is. Az európai krónikások feljegyzéseiben több mint 1000 egyéni szó (főleg kulturális kifejezések, helynevek és antroponimák ) és körülbelül 30 megfejtetlen kifejezés, valamint a spanyol modern kanári dialektus szubsztrát szókincse őrződött meg.
Számok a guanche nyelveken
A Sedeño nyelvből kiindulva az 5,6,7 történelmi számok (amelyek rendre 6,7,8-ra fordulnak) "egyes eltolódása" történik. A 4,5 számok egyes nyelveken arab kölcsönszavak.
| számjegy | Recco (1341) |
Cairasco (dal, 1582) |
Cedeño (1685 körül) |
Marín de Cubas (1687, 1694) |
Sosa (1678-as másolat) |
Abreu (1632-hez való utalás) |
Reyes (1995-ös rekonstrukció) |
Proto-berber |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| egy | üres* | *lenni | ben, ven-ir- | becen~been, ben-ir- | ben, ben-ir- | volt (ben?), ben-i- | *wên | *Yiwan |
| 2 | smetti, smatta- | *smi | lin, lin-ir- | lin, sin-ir-~lin-ir- | lini (szijn) | lini, lini- | *fiú | *bűn |
| 3 | amelotti, amierat- | *amat | amiet | amiet~amiat, am-ir- | amiat (amiet) | amiat | *amiat | *karad |
| négy | acodetti, akodát- | *aco | arba | arba | arba | arba | *akod | *hakkuz |
| 5 | simusetti, simusat- | *somus | canza ~ canse | canza | cansa | canza | *sumus | *sammus |
| 6 | setti, sesatti- | ? | sumus | sumui~sumus | sumus | smmous | *sed | *sadis |
| 7 | satti | *készlet | ült | ült | ült (sa) | ült | *sa | *sah |
| nyolc | tamatti | *tamo | készlet | készlet | készlet | készlet | *tam | *tam |
| 9 | alda marava,
nait |
? | acet~acot | acot | acot | acot | *aldamoraw | *tizah~tuzah |
| tíz | marava | *marago | marago | marago | marago | marago | *maraw~maragʷ | *maraw |
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Ázsia és Afrika nyelvei, 4. kötet, 2. rész. M. 1989
Irodalom
- Kanári nyelvek / Militarev A. Yu. // Izland - Kancellária [Elektronikus forrás]. - 2008. - S. 708. - ( Nagy Orosz Enciklopédia : [35 kötetben] / főszerkesztő Yu. S. Osipov ; 2004-2017, 12. v.). - ISBN 978-5-85270-343-9 .
- Ázsia és Afrika nyelvei, 4. kötet, 2. rész. M. 1989.
Linkek
| berbero-guanche nyelvek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| berber |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Guanche † | guancse (kanári) † | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Egyéb | ősi líbiai írás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Megjegyzések † - halott , kettévált vagy nyelvet váltott Források Nyelvi enciklopédikus szótár Lingvarium Etnológus | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Szótárak és enciklopédiák | |
|---|---|
| Bibliográfiai katalógusokban |
|