Az olaj és gáz geológiája | |
---|---|
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Az olaj és gáz geológiája (szénhidrogén-geológia, olaj- és gázföldtan) a geológia olyan alkalmazott ága , amely a föld belsejében a szénhidrogének képződését és felhalmozódását vizsgálja , azzal a céllal, hogy tudományosan megalapozott előrejelzést készítsen az olaj és a gáz elhelyezkedéséről. gázlelőhelyek , racionális módszerkészlet megválasztása azok felkutatására, feltárására, a készletek kiszámítására és az optimális üzemmód kialakítására.
Az olaj- és gázgeológia feladatai: a szénhidrogének és befogadó kőzeteik anyagösszetételének vizsgálata ( olaj és gáz geokémiája ), a kapcsolódó vizek, a föld belsejében való előfordulási formái, a keletkezés és pusztulás körülményei, a térbeli, ill. a lelőhelyek, olaj- és gázlelőhelyek időbeli eloszlása , keletkezése.
Az olaj és gáz geológiája a 20. század elején, a belső égésű motorok megjelenése és elterjedése kapcsán kezdett tudományként formálódni és kezdeti szakaszban felhalmozni és általánosítani a kutatási tapasztalatokat.
Az olaj és gáz geológiájának fő vizsgálati tárgya a szénhidrogének képződése és felhalmozódása. Ásványi szinten ezek szénhidrogén gázbuborékok, folyadékcseppek és szilárd szénhidrogén zárványok kristályokban, valamint az ásványi és poliásványi szemcsék körüli filmek. A kőzet szintjén - diszpergált szénhidrogének és koncentrált felhalmozódások külön rétegekben. Szuperkőzet szinten ezek lerakódások és lerakódások, litoszférikus szinten pedig olaj- és gázhordozó zónák és medencék, olaj- és gázhordozó övek, valamint olaj- és gázfelhalmozási csomópontok.
Olaj és gáz geológiai kutatása.
Geológia | |
---|---|
elméleti | |
Dinamikus | |
történelmi | |
Alkalmazott | |
Egyéb | |
Kategória Geológia |