ENSZ Közgyűlése

Az ENSZ Alapokmányával [1] összhangban 1945 -ben  létrehozott Egyesült Nemzetek Közgyűlése az Egyesült Nemzetek Szervezetének fő tanácskozó , politikai döntéshozó és képviseleti testülete .

A Közgyűlés az Egyesült Nemzetek Szervezetének 193 tagjából [2] áll, és az ENSZ Alapokmányában foglalt nemzetközi kérdések teljes körének többoldalú megvitatására szolgáló közgyűlésként szolgál. A Közgyűlés rendes éves ülésszakot tart szeptembertől decemberig, majd szükség szerint (rendkívüli).

A Közgyűlés feladatai és hatáskörei

Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya szerint az ENSZ Közgyűlésének a következő funkciói és hatáskörei vannak [2] :

• fontolja meg a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában folytatott együttműködés általános elveit , ideértve a leszerelési ügyeket is , és tegyen megfelelő ajánlásokat;
• megvitatni a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával kapcsolatos kérdéseket, és ajánlásokat tenni az ilyen ügyekre vonatkozóan, kivéve, ha bármilyen vita vagy helyzet a Biztonsági Tanács mérlegelése alatt áll ;
• tanulmányokat szervez és ajánlásokat készít a nemzetközi politikai együttműködés előmozdítására, a nemzetközi jog fejlesztésére és kodifikációjára , az emberi jogok és alapvető szabadságjogok gyakorlására, valamint a nemzetközi együttműködés előmozdítására a gazdasági, szociális és humanitárius, valamint a kultúra területén, oktatás és egészségügy;
• intézkedéseket javasolni minden olyan helyzet békés rendezésére, amely megzavarhatja a nemzetek közötti baráti kapcsolatokat ;
• fogadja és mérlegeli a Biztonsági Tanácstól és más ENSZ-szervektől származó jelentéseket ;
• megvizsgálja és jóváhagyja az Egyesült Nemzetek költségvetését, és rögzíti a tagállamoktól származó hozzájárulások összegét;
• megválasztja a Biztonsági Tanács nem állandó tagjait, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete egyéb tanácsainak és szerveinek tagjait, és a Biztonsági Tanács ajánlására kinevezi a főtitkárt .

A Közgyűlés "Egység a békéért" 1950. november 3-i határozata ( 377 (V ) határozat) értelmében a Közgyűlés akkor is intézkedhet, ha a Biztonsági Tanács valamelyik állandó tag ellen szavazott miatt nem tud eljárni. Abban az esetben, ha alapos a béke veszélyének, a béke megsértésének vagy agressziós cselekménynek a fontolóra vétele, a Közgyűlés azonnal megvizsgálhatja ezt az ügyet abból a célból, hogy megtegye a szükséges ajánlásokat a Szervezet tagjai számára a kollektív intézkedésekről. fenntartani vagy helyreállítani a nemzetközi békét és biztonságot (lásd alább a rendkívüli üléseket és a rendkívüli rendkívüli üléseket).

Noha a Közgyűlés csak nem kötelező erejű ajánlásokat tehet az államoknak a hatáskörébe tartozó nemzetközi kérdésekben, ennek ellenére olyan politikai, gazdasági, társadalmi és jogi intézkedéseket kezdeményezett, amelyek emberek millióinak életét érintették szerte a világon. A 2000-ben elfogadott történelmi Millenniumi Nyilatkozat tanúskodik a tagállamok elkötelezettségéről a Nyilatkozatban meghatározott konkrét célok elérése mellett a béke, a biztonság és a leszerelés érdekében; a szegénység fejlesztése és felszámolása, közös környezetünk védelme, Afrika speciális szükségletei, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének megerősítése.

Döntéshozatal

Minden tagállamnak egy szavazata van a Közgyűlésben. Bizonyos fontos kérdésekben, mint például a békére és biztonságra vonatkozó ajánlások, valamint a Biztonsági Tanács tagjainak megválasztása, a tagállamok kétharmados többségével döntenek; az egyéb kérdésekben a döntéseket egyszerű szótöbbséggel hozzák meg.

Az elmúlt években a hangsúly a megvitatott kérdésekben a konszenzus elérésére helyeződött, nem pedig a hivatalos szavazással történő döntéshozatalra, ami nagyobb támogatást nyújtott a Közgyűlés döntéseihez. Az elnök a delegációkkal folytatott konzultációt és megállapodást követően javaslatot tehet a határozat szavazás nélküli elfogadására.

Az ENSZ Alapokmánya szerint egy ország elveszíti szavazati jogát a döntésekben, ha a tartozás összege megegyezik vagy meghaladja az előző két teljes évre esedékes járulékok összegét [3] . 2020-ban 7 tagállamot fosztanak meg a szavazati jogától a Közgyűlés 74. ülésszakán tartozásai miatt [3] :

•  Venezuela ;
•  Gambia ;
•  Jemen ;
•  Lesotho ;
•  Libanon ;
•  Tonga ;
•  Közép-afrikai Köztársaság .

A közgyűlés informális ülései

Ötvenkettedik ülésén a Közgyűlés a konszenzus elérésének új módját javasolta az Egyesült Nemzetek megreformálásának feladatáról a Közgyűlés informális plenáris ülésein. Az informális találkozók gyakorlata a következő üléseken folytatódott, hogy megvitassák többek között az ENSZ Millenniumi Csúcstalálkozójával , a Közgyűlés HIV / AIDS -ről szóló rendkívüli ülésszakával kapcsolatos kérdéseket , az ENSZ rendszerének megerősítését és az Egyesült Nemzetek Szervezetének újjáélesztését. Összeszerelés. Az ötvennyolcadik és az ötvenkilencedik ülésszakon ez a gyakorlat magában foglalta a Főbizottság informális üléseinek megtartását, amelyek minden delegáció számára nyitottak, valamint panelbeszélgetéseket és tematikus tájékoztatókat szerveztek a Közgyűlés elnökének irányításával. .

A Közgyűlés elnökének és alelnökeinek, valamint a főbizottságok elnökeinek megválasztása

A munkájának újjáélesztésére irányuló folyamatos erőfeszítések eredményeként, valamint a 2002. július 8-i 56/509 számú közgyűlési határozattal módosított eljárási szabályzatának 30. cikkével összhangban a Közgyűlés megválasztotta elnökét és alelnökeit, valamint az elnököket. 2005. június 13-án, azaz legkésőbb három hónappal az ülés megnyitása előtt. Az 58/126 számú közgyűlési határozat értelmében a Főbizottságok fennmaradó tisztségviselőit is ugyanezen a napon választották meg.

Általános vita

A Közgyűlés 2005. szeptember 17. és 23. között lezajlott általános vitája lehetőséget biztosított a tagállamok számára, hogy kifejtsék véleményüket a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Az 58/126. számú közgyűlési határozatnak megfelelően a hatvanadik ülésszakon először került sor általános vitára egy megválasztott, de még be nem iktatott elnök által a tagállamok számára javasolt témában. Tekintettel a 2005. évi világcsúcs fontosságára, a hatvanadik ülésszak javasolt témája a következő volt: „Az Egyesült Nemzetek Szervezete hatékonyságának erősítése és fokozása: a 2005. szeptemberi magas szintű plenáris ülés nyomon követése és nyomon követése”.

A főtitkár közvetlenül az általános vita megkezdése előtt ismertette a szervezet munkájáról szóló beszámolót, az ötvenkettedik ülésszak óta bevett gyakorlatnak megfelelően.

Kisegítő szervek

Hat fő bizottság

Az általános vita lezárása után a Közgyűlés megkezdi a főbb napirendi pontok tárgyalását. Mivel a megfontolandó kérdések száma igen nagy (például a 2017. szeptember 15-én elfogadott 72. ülésszak napirendje 174 pontot tartalmazott [4] ), a Közgyűlés a napirendi pontokat tárgyuktól függően osztja szét, hat fő bizottsága között, akik megvitatják azokat, a lehetőségekhez mérten igyekezve összehangolni az államok különböző megközelítéseit, majd határozat- és határozattervezeteket terjesztenek a Közgyűlés elé megfontolásra az egyik plenáris ülésen.

• A Leszerelési és Nemzetközi Biztonsági Bizottság (First Committee) a leszereléssel és a kapcsolódó nemzetközi biztonsági kérdésekkel foglalkozik.
• A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (második bizottság) foglalkozik gazdasági kérdésekkel.
• A Szociális, Humanitárius és Kulturális Bizottság (harmadik bizottság) szociális és humanitárius jellegű problémákkal foglalkozik.
• A Különleges Politikai és Dekolonizációs Bizottság (Negyedik Bizottság) számos olyan politikai kérdéssel foglalkozik, amelyek nem tartoznak az Első Bizottság hatáskörébe, valamint a dekolonizációs kérdésekkel.
• Az Adminisztrációs és Költségvetési Bizottság (Ötödik Bizottság) az Egyesült Nemzetek Szervezetének adminisztrációjával és költségvetésével foglalkozik.
• A Jogi Bizottság (hatodik bizottság) nemzetközi jogi ügyekkel foglalkozik.

Bizonyos napirendi pontokról azonban, mint például Palesztina kérdése és a közel-keleti helyzet, a Közgyűlés közvetlenül a plenáris ülésein dönt.

Általános bizottság

A Közgyűlés elnökéből és 21 alelnökéből, valamint a hat főbizottság elnökéből álló Közgyűlés javaslatot tesz a Közgyűlésnek a napirend elfogadására, a napirendi pontok kiosztására és a munkaszervezésre vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy a hatvanadik ülésszak főbizottságainak elnökét, alelnökeit és elnökeit előre megválasztották, így az ülés főbizottsága előzetesen teljes egészében megalakult.

Mandátumvizsgáló bizottság

A Közgyűlés által minden ülésszakon kinevezett Mandátumvizsgáló Bizottság jelentést nyújt be a Közgyűlésnek a képviselők mandátumáról.

A Közgyűlés munkacsoportjai

A múltban a Közgyűlés felhatalmazást adott munkacsoportok létrehozására a fontos kérdések megvitatására, beleértve a konfliktusok okaival és a tartós béke és a fenntartható fejlődés előmozdításával foglalkozó nyílt végű ad hoc munkacsoportot Afrikában, valamint az ad hoc munkacsoportot. Integrált és koordinált végrehajtása és nyomon követése az Egyesült Nemzetek Szervezetének gazdasági és szociális területen tartott jelentős konferenciáinak és csúcstalálkozóinak, amelyek befejezték munkájukat. A Biztonsági Tanácsban való méltányos képviselet és a tagság bővítése, valamint a Biztonsági Tanáccsal kapcsolatos egyéb ügyekkel foglalkozó Nyílt végű munkacsoport a hatvanadik ülésszak alatt is folytathatja munkáját.

Regionális csoportok

Az évek során különféle informális regionális csoportok jöttek létre a Közgyűlésben , amelyek konzultációs és segítségnyújtási mechanizmusok az eljárási kérdésekben. Ezek afrikai államok, ázsiai államok, kelet-európai államok, latin-amerikai és karibi államok, nyugat-európai és egyéb államok csoportjai. Törökország , amely választási szempontból a nyugat-európai és egyéb államok csoportjának tagja, az ázsiai államok csoportjának is tagja. E regionális csoportok képviselői felváltva helyettesítik egymást a Közgyűlés elnöki posztján. A Közgyűlés hatvanegyedik ülésszakának elnökévé az ázsiai államok csoportjának képviselőjét választották meg.

Nemzetközi Közszolgálati Bizottság (ICSC)

A Bizottság a Közgyűlés kisegítő szerve. Koordinálja és szabályozza az ENSZ közös rendszerének személyzeti szolgálati feltételeit .

Különleges ülések és sürgősségi különleges ülések

A rendes üléseken kívül a Közgyűlés rendkívüli és rendkívüli rendkívüli üléseket is tarthat .

Az évek során a Közgyűlés 28 rendkívüli ülést hívott össze különös figyelmet igénylő témákban, köztük Palesztina , ENSZ pénzügyek, Namíbia, leszerelés, nemzetközi gazdasági együttműködés, apartheid , kábítószerek, környezet, népesség, nők, társadalmi fejlődés, települések, HIV/ AIDS és gyerekek. A Közgyűlés 2005. január 24-én tartott huszonnyolcadik rendkívüli ülését a náci koncentrációs táborok felszabadításának hatvanadik évfordulójának ünneplésének szentelték .

Tíz rendkívüli ülést tartottak olyan helyzetekre reagálva, amikor a Biztonsági Tanács mozdulatlan volt; ezek az ülések a közel-keleti helyzetnek (1958 és 1967), a magyarországi helyzetnek (1956), a Szuezi-csatornát érintő helyzetnek (1956), a kongói helyzetnek (1960), Afganisztánnak (1980), Palesztinának szentelték . (1980 és 1982), Namíbia (1981), a helyzet a megszállt arab területeken (1982) és az illegális izraeli gyakorlatok figyelembevétele a megszállt Kelet-Jeruzsálemben és a megszállt palesztin területek többi részén (1997, 1998, 2001, 2009, , 2002, 2003 és 2004). A Közgyűlés a tizedik rendkívüli ülésszak ideiglenes elhalasztásáról is döntött, és felhatalmazta a Közgyűlés elnökét, hogy a tagállamok kérésére folytassa üléseit.

A közgyűlés munkájának elvégzése

Az ENSZ munkája nagyrészt a Közgyűlés döntésein alapul, és a következőket végzi:

• bizottságok és egyéb testületek, amelyeket a Közgyűlés hozott létre azzal a céllal, hogy tanulmányozzák és jelentést készítsenek bizonyos kérdésekről, mint például a leszerelés, az űrkutatás, a békefenntartás, a gazdasági fejlesztés, a környezetvédelem és az emberi jogok;
• Az ENSZ Titkársága – a főtitkár és munkatársai, mint nemzetközi köztisztviselők.

A közgyűlés újjáélesztése

Az elmúlt években egyre nagyobb erőfeszítések történtek a Közgyűlés munkájának fókuszáltabbá és relevánsabbá tételére. Ez fontos prioritássá vált az ötvennyolcadik ülésszakon. A 2003. december 19-én, illetve 2004. július 1-jén elfogadott 58/126. és 58/316. számú határozatok konkrét intézkedéseket határoztak meg a Közgyűlés munkájának egyszerűsítésére, napirendjének egyszerűsítésére, a főbizottságok gyakorlatának és munkamódszereinek javítására, valamint szerepük fokozására. általános bizottságának. Az ötvenkilencedik ülésszak folytatta e mandátumok végrehajtásának értékelését, és további utakat és eszközöket keresett a Közgyűlés munkájának további élénkítésére, beleértve az elnök szerepének és tekintélyének megerősítését.

Jegyzetek

1. ↑ Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és a Nemzetközi Bíróság alapokmánya . Letöltve: 2020. augusztus 13. Az eredetiből archiválva : 2012. február 29. (határozatlan)
2. ↑ 1 2 A Közgyűlés feladatai és hatáskörei . Nak,-nek. ENSZ oldal . Letöltve: 2017. november 7. Az eredetiből archiválva : 2017. november 10. (határozatlan)
3. ↑ 1 2 Eladósodott tagállamok . UN.org . Letöltve: 2020. január 13. Az eredetiből archiválva : 2020. január 13. (Orosz)
4. ↑ A Közgyűlés hetvenkettedik ülésének napirendje  (elérhetetlen link)

Linkek

• Az ENSZ Közgyűlésének hivatalos honlapja  (orosz)
• Webcast archívum az ENSZ  Közgyűléséhez
•  Az ENSZ átfogó webcast-oldalának alszaka
• Az ENSZ Közgyűlésének 1. ülésének szó szerinti jegyzőkönyve, jan. 1946  (angol)
• ENSZ-demokrácia: az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének és a Biztonsági  Tanácsának hiperhivatkozású átiratai
• ENSZ Közgyűlés – Dokumentációs kutatási  útmutató
•  Külkapcsolatok Tanácsa: Az ENSZ Közgyűlésének szerepe

Szótárak és enciklopédiák	Nagy norvég Britannica (online) Modern Ukrajna
Bibliográfiai katalógusokban BIBSYS: 90289183 BNC : a10978719 BNE : XX104766 BNF : 118776683 GND : 2005003-3 , 1091866120 ISNI : 0000 0001 2171 4246 J9U : 987007269132305171 LCCN : n79007295 NKC : kn20010710266 NLA : 35561878 NUKAT : n98067290 PTBNP : 1626087 SUDOC : 026550059 VIAF : 141511717 WorldCat VIAF : 141511717