Vác (Magyarország)

Vác ( magyarul Vác [ˈvaːts] , németül  Waitzen , szlovákul Vacov ) város Magyarország északi részén, Pest megyében . Népesség - 33 323 fő (2004).

Földrajz és közlekedés

A város a Duna bal partján, Budapest központjától 20 kilométerre északra fekszik , közel ahhoz a helyhez, ahol a folyó általános folyásirányát nyugatról délre változtatja. A város a Nasai-hegység lábánál fekszik, amely a Kárpátok egyik nyúlványa . A városon keresztül halad át az E77-es autópálya, amely Budapestről északra vezet a szlovákiai Zólyom és Besztercebánya felé , valamint a Duna bal partján közlekedő vasút Budapestről Vácon és Sobon keresztül a szlovákiai Párkányig , majd tovább Pozsonyba . Az utazási idő vonattal Budapestről körülbelül 25 perc.

Történelem

A város legkorábbi említése a 11. századból származik . Szent István idejében püspökséget alapítottak itt. 1241-ben a várost a mongol hordák teljesen elpusztították, majd újjáépítették. A XIV-XV. században a növekedés időszaka következett, Vats szabad királyi város státuszt kapott.

A várost 1541-ben hódították meg a törökök. Mivel az osztrákok ezen a területen megállították a törökök Duna menti offenzíváját, Vác stratégiailag fontos várossá vált a konfrontáció vonalán, amely körül rendszeresen harcoltak az ellenségeskedések. Vác 1541 és 1686 között több mint 40 alkalommal cserélt gazdát. 1597-ben és 1684-ben az osztrákok fontos győzelmet arattak Watz közelében. A törökök alóli végleges felszabadulás után 1686-ban a város teljesen romokban hevert és teljesen kihalt.

A XVIII. században a város lassú helyreállítása ment végbe, amelyet 1731-ben ismét megszakított egy erős tűz. A város gyors felemelkedése csak a 18. század második felében kezdődött, Christophe Migazzi püspök uralma alatt. Ebben az időszakban számos, máig fennmaradt építészeti remekmű épült a városban.

A 19. században a város tovább fejlődött, Vaca iparosodása nagyszámú gyár kialakulásához vezetett, 1846-ban a vasút kötötte össze a várost Budapesttel .

1849 júliusának elején itt, a magyar forradalom idején történtek az első összecsapások a Paskevics herceg parancsnoksága alatt álló orosz csapatok és a Gergey Artur [2] parancsnoksága alatt álló magyar csapatok között .

A második világháború idején a város súlyosan megsérült. A budapesti hadművelet során számos történelmi épület megsemmisült, sok lakos halt meg. A helyreállítási munkálatok több évtizeden át folytatódtak.

A XX. század 90-es évek gazdasági recessziójának következményeit a XXI. század elejével sikerült legyőzni. Modern Vac dinamikus város, növekvő lakossággal és modern infrastruktúrával, jelentős kereskedelmi központ. A turizmus fontos szerepet játszik az elmúlt években.

Látnivalók

• Városi katedrális . 1770 - ben épült neoklasszikus stílusban egy ókori román stílusú templom helyén , ahol I. Gyoza királyt temették el . A belső teret freskók és gazdag szobrászati ​​dekoráció díszíti.
• Városháza . A város központi terén, a Március 15. téren található, a kerület mentén gyönyörű barokk épületekkel. A városháza 1764-ben épült. Az épület homlokzatán az igazságosság istennőjének szobra áll.
• Az irgalmas nővérek kápolnája . A Március 15. téren épült a 18. század elején.
• görög templom . 1795-ben épült. Jelenleg kiállító terem.
• Dominikánusok temploma . A központi tér déli oldalán található. Építése 50 évig tartott, és 1755-ben fejeződött be. Most - a "Memento mori" kiállítás.
• Püspöki Palota . Vác legrégebbi épülete, amelyet a törökök kiűzése után püspöki rezidenciának építettek át. Jelenleg a város történetének múzeuma.
• diadalív . A Magyarországra nem jellemző épületet Migazzi püspök emelte 1764-ben Mária Terézia császárné városlátogatásának tiszteletére .
• Gótikus Sharp torony és az erődfal maradványai. A város erődítményeinek megmaradt töredékei, közvetlenül egy lakóépületbe építve.
• PR-kolostor . 1745 - ben épült a PR - ok rendje . A kolostor előtti téren a Szentháromság oszlopa áll.
• A ferencesek kolostora . A ferencesek építették a 18. században a török ​​elleni háborúk során lerombolt erőd helyére.

Népesség

A város lakosságának túlnyomó többsége magyar  - 94,9%. A legnagyobb kisebbséget a romák alkotják (1,3%). Emellett németek, szlovákok, ukránok, románok élnek a városban (mind 1%-nál kevesebben).

A katolikusok alkotják a hívők többségét - 59,4% római katolikus, 0,7% görög katolikus. Vácán reformátusok - 9,3%, evangélikusok  - 3,1%. Vác lakosságának 14,4%-a vallotta magát nem vallásosnak.

Testvérvárosok

•  Givatayim , Izrael ( 1993 ) [6]
•  Donaueschingen , Németország ( 1993 ) [6]
•  Dubnica nad Vahom , Szlovákia ( 1998 ) [6]
•  Duil-la-Barr , Franciaország ( 1991 ) [6]
•  Zawadzkie , Lengyelország ( 2016. január 17. ) [6]
•  Székelyudvarhely , Románia ( 1997 ) [6]
•  Otrokovice , Csehország ( 2014. február 21. ) [7] [6]
•  Sarıyer , Törökország ( 2011. november ) [6]
•  Tyachiv , Ukrajna ( 2011. október ) [6]
•  Steps , Szlovákia ( 2004 ) [6]
•  Järvenpää , Finnország ( 1984 ) [6]

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=24934
2. ↑ Weizen  // Military Encyclopedia  : [18 kötetben] / szerk. V. F. Novitsky  ... [ és mások ]. - Szentpétervár.  ; [ M. ] : Típus. t-va I. D. Sytin , 1911-1915.
3. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1., Magyar Közlöny, 2013. január 1.  (Hung.) - KSH , 2013.
4. ↑ Magyarország közigazgatási helynevkönyve, 2014. január 1., Magyar Közlöny, 2014. január 1.  (Hung.) - KSH , 2014.
5. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1., Magyar Közlöny, 2018. január 1.  (Hung.) - KSH , 2018.
6. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 https://www.vac.hu/vac/testvervaros.html
7. ↑ http://www.vac.hu/docs/otrokoszerz.pdf

Linkek

• A város hivatalos honlapja (magyar).

Szótárak és enciklopédiák	Nagy Szovjet (1 kiadás) Brockhaus és Efron Katonai Sytina litván univerzális Kis Brockhaus és Efron Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban BNF : 12389849b GND : 4398075-2 J9U : 987007559978405171 LCCN : n83173252 NKC : ge760273 VIAF : 152163618 WorldCat VIAF : 152163618