Baia (Magyarország)

Baia ( magyarul Baja ) város Dél- Magyarországon , a Duna bal partján található . Baya a főváros Kecskemét után Bach - Kiskun megye második legnagyobb városa . Népesség - 37 690 lakos ( 2005 ).

Földrajz és közlekedés

Baya Budapesttől 150 kilométerre délre , Kecskeméttől 108 kilométerre délnyugatra található. A város a Duna bal partján áll, amely itt két nagy régiót választ el egymástól Alföldi Dél-Dunántúl . A városon keresztül folyik a Shugovica folyó is . Nagybányán két autópálya végződik - a Duna mentén haladó Budapest -Sholt -Baia autópálya és a  keletről nyugatra haladó Szeged -Baia út  . A városnak van vasútállomása és folyami kikötője is.

A Duna Bajával átellenes partján található a Gemenci védett erdő, amely a Duna-Dráva Nemzeti Park része .

Etimológia

A város neve török ​​eredetű, a török ​​„bika” szóból származik. Az osztrák időszakban a várost Frankenstadt német néven is ismerték. A város számos korábbi szláv közössége Bayának is nevezte.

Történelem

A várost először 1308 -ban említik . A 16-17 . századi török ​​hódoltság idején Baia volt a régió központja. A török ​​uralom alatt nagyszámú horvát és szerb költözött a városba , akik Baja lakosságának túlnyomó többségét alkották. A 17. század végén a város átmenete a Habsburgok uralma alá új bevándorlási hullámot idézett elő a városba, többségében németeket. Az 1715-ös adatok szerint Baye-ben 237 ház volt, ebből 216 jugoszláv, 16 magyar és 5 német. A 18. század második felében az ország más vidékeiről érkező magyarok, valamint zsidók kezdtek beköltözni a városba.

Kedvező elhelyezkedésének köszönhetően a kereskedelmi területek és a folyami utak kereszteződésében a város gyorsan növekedett és fontos közlekedési központtá vált - Baján keresztül haladt az Ausztriába és Németországba irányuló magyar gabona- és borexport jelentős része.

A 19. században a vasúti közlekedés jelentőségének növekedésével és a folyami közlekedés szerepének csökkenésével a város a hanyatlás időszakába lépett. Elhaladt mellette a Budapestet Zágrábbal összekötő vasútvonal és az adriai Fiume (a mai Fiume ) kikötő ; csak egy zsákutca épült Bayouban.

Az első világháború végén Baját szerb csapatok szállták meg, egy ideig fennállt annak a lehetősége, hogy a város az újonnan megalakult Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (később Jugoszláviához ) kerüljön. A versailles -i békeszerződés azonban végül Magyarország mögött hagyta Baiát, ami a város szláv lakosságának tömeges kivándorlását eredményezte Jugoszláviába és magyar telepesek beáramlását a háború után Magyarországtól elvett területekről.

A második világháború után több ipari vállalkozás épült a városban, köztük egy nagy textilgyár; és egy dunai hidat is üzembe helyezett.

Közgazdaságtan

Fontos közlekedési csomópont: a móló és a Duna-híd, a vasútállomás. Élelmiszer-, textil- és faipar; mezőgazdasági gépészet.

Népesség

A lakosság nemzeti összetétele: 93,5% - magyarok ; 2,7% - németek ; Horvátok, szerbek, szlovákok, cigányok. A második világháború előtt a városban nagyszámú zsidó közösség élt. A holokauszt áldozatainak emlékműve .

Látnivalók

A város fő látványossága a Szent Ferenc -kolostor. Anthony a 17. században. Bayeux-ban 15 aktív templom működik, ezek többsége katolikus , van protestáns és ortodox . A városban számos múzeum és művészeti galéria található állandó kiállításokkal.

Nevezetes bennszülöttek

• Bayer József (1851-1919) magyar színháztörténész. A magyar színháztörténetírás megalapítója. Bahia díszpolgára.

Testvérvárosok

•  Argentan , Franciaország
•  Waiblingen , Németország
•  Labin , Horvátország
•  Zombor , Szerbia
•  Szabadka , Szerbia
•  Singheorgiu de Padure , Románia
•  Thisted , Dánia
•  Marosvásárhely , Románia
•  Hódmezővásárhely , Magyarország

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1., Magyar Közlöny, 2018. január 1.  (Hung.) - KSH , 2018.
2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1., Magyar Közlöny, 2013. január 1.  (Hung.) - KSH , 2013.
3. ↑ Magyarország közigazgatási helynevkönyve, 2014. január 1., Magyar Közlöny, 2014. január 1.  (Hung.) - KSH , 2014.

Linkek

• A város hivatalos honlapja

Szótárak és enciklopédiák	Nagy katalán Zsidó Brockhaus és Efron Kis Brockhaus és Efron
Bibliográfiai katalógusokban	J9U : 987007566826305171 LCCN : n81143925 NKC : ge339143 VIAF : 140734549 WorldCat VIAF : 140734549