Nagy-Khingan

Nagy-Khingan
Jellemzők
Hossz	1200 km
Szélesség	400 km
Legmagasabb pont
legmagasabb csúcs	huangganshan
Magasság	2034 m
Elhelyezkedés
47°00′29″ s. SH. 120°03′00″ K e.
Országok	Kína  Mongólia
Nagy-Khingan
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Nagy -Khingan [ 1 ] ( kínai trad .大興安嶺, ex . 大兴安岭, pinyin Dàxīng'ānlǐng , pall . Daxing'anling , Mong . _ _ _ ) és Mongólia keleti részén [2] .

A hercini hajtogatásra utal . Iránya délnyugatról északkeletre [3] , a gerinc hossza megközelítőleg 1200 km, szélessége 400 km. Északkelet-Kína síkságát osztja ketté a Mongol-fennsíktól keletre . Az uralkodó magasság 800-1200 m, legmagasabb pontja a Huangganshan-hegy (2034 m) [2] , más források szerint a legmagasabb magasságok 1949 m-ig terjednek [3] . A nyugati lejtő hosszú és enyhe, a keleti meredekebb, erősen sarkantyúba tagolt. A csúcsok laposak, az uralkodó kőzetek a gránit , a liparit és az andezit .

A gerincet sűrű erdők borítják - az északi világos tűlevelű tajga délen fokozatosan tűlevelű-széles levelű erdőkké alakul .

A Nagy-Khingan-hegység északi része az örök fagy miatt mocsaras. A nyugati lejtőn Közép-Ázsiából a szél által hozott homok található . A gerincet hagyományosan a nedves Kelet és a száraz Közép-Ázsia közötti határként húzzák .

A szovjet-japán háború alatt a hegygerinc a Vörös Hadsereg 6. gárda harckocsija és 39. hadserege offenzívájává vált .

Jegyzetek

1. ↑ Greater Khingan  // Külföldi országok földrajzi neveinek szótára / Szerk. szerk. A. M. Komkov . - 3. kiadás, átdolgozva. és további - M .  : Nedra , 1986. - S. 55.
2. ↑ 1 2 Big Khingan // Nagy Szovjet Enciklopédia  : [30 kötetben]  / ch. szerk. A. M. Prohorov . - 3. kiadás - M .  : Szovjet Enciklopédia, 1969-1978.
3. ↑ 1 2 Big Khingan // Modern földrajzi nevek szótára / Rus. geogr. kb . Moszkva központ; Összesen alatt szerk. akad. V. M. Kotljakova . RAS Földrajzi Intézet . - Jekatyerinburg: U-Factoria, 2006.