Taraskevics fehérorosz nyelvtana (1929)

A "Belarusian Grammar for Schools" ( Belarusian Grammar for Schools ) a fehérorosz nyelv iskolai nyelvtana , amelyet B. A. Tarashkevich dolgozott fel ( 1928 ), és Vilniusban ( 1929 ) adták ki. A Nyelvtan Taraskevics iskolai nyelvtanának ötödik kiadása volt 1918 -ban Nyugat-Belaruszban , jelentősen [1] átdolgozva és bővítve .

A Taraskevich által végrehajtott változtatások és kiegészítések nem vették figyelembe a Fehérorosz Akadémiai Konferencia ( 1926 ) határozatait [1] . Ugyanakkor a szerző úgy vélte, hogy az „ akania ” és az „idegen szavak helyesírása” problémái még mindig vitatottak [1] .

A nyelvtan két részből állt - „kolos”, bevezető (56 bekezdés) és oktatási (106 bekezdés) karakterekből.

Jellemzők

Először vezették be a fehérorosz latin ábécé szabványát a fehérorosz nyelvtanba  – „Ł” ([l] hang), „Č”, „Š”, „Ž” (sziszegő hangok), „W” (hang) használatával. [v]).

Az r robbanó hangot úgy említették, hogy " ...ritka, és a fehérorosz betűben r betűvel jelölik, felette vesszővel az r jobb oldalán " [2]

A kettős lágy hang [dz'] „ddz” [3] formájában történő rögzítésének egy változatát javasolták .

Értékelések

Ya. Stankevich megjegyezte, hogy az 5. kiadásban számos szabály jelentése ellentétes lett az első négyhez képest, és negatívumként megjegyezte, hogy Taraskevich nem adott tudományos magyarázatot a fehérorosz nyelvtan vitatott kérdéseire adott megoldásaira, sem az első négyben. , sem az ötödik kiadásban . Sztankevics általánosságban megjegyezte, hogy Taraskevich nyelvtanában sok ruszizmus , polonizmus és barbarizmus található , és bírálta a sikertelen nyelvtani terminológiát .

Jegyzetek

  1. 1 2 3 B. Taraskevich. Pradmova // Fehérorosz nyelvtan…
  2. Fehérorosz nyelvtan, 49. o.
  3. Fehérorosz nyelvtan, 121. o.

Irodalom