Az Altáj Terület közigazgatási és területi felépítése az alábbi elveken alapul: a régió területének integritásának biztosítása, a történelmileg kialakult településrendszernek való megfelelés, e rendszer fejlődési irányzatai, gazdasági és szervezeti feltételek biztosítása a kialakuláshoz, ill. a hatóságok és az önkormányzatok hatékony működése, a nemzeti kultúrák, a kulturális és háztartási hagyományok fejlesztése, valamint a régióban élő kis népek valamennyi nemzeti és etnikai csoportja sajátos gazdasági tevékenységének fejlesztése.
A közigazgatási-területi szerkezet rendszerét különféle típusú és kategóriájú közigazgatási-területi képződmények és települések összessége alkotja. [egy]
Az Altáj Terület közigazgatási-területi formációi a következők:
Közigazgatási-területi formációk (2020. január 1-től): [2] [3]
2020. október 30. óta 4-re csökkent a vidéki (települési) közigazgatás száma Barnaulban [4] .
A közigazgatási-területi képződmények (kivéve a városon belüli járásokat és a vidéki (települési) közigazgatást) határai egybeesnek a megfelelő települések határaival [1] .
2021 áprilisa óta a Zalesovszkij járás községi tanácsait megszüntették a megfelelő önkormányzati körzet önkormányzati körzetté történő átalakulásával összefüggésben, a községi tanácsok számát 632-re csökkentették [5] [6] .
2022 márciusa óta a Charyshsky körzet községi tanácsait megszüntették a megfelelő önkormányzati körzet önkormányzati körzetté történő átalakulásával összefüggésben, a községi tanácsok számát 623-ra csökkentették [7] .
2022 áprilisa óta a Szuetszkij körzet községi tanácsait megszüntették a megfelelő önkormányzati körzet önkormányzati körzetté történő átalakításával összefüggésben, a községi tanácsok számát 618-ra csökkentették [8] .
Az Altáj Terület közigazgatási központja Barnaul városa [1] .
A helyi önkormányzat (önkormányzati egység) megszervezésének részeként a térség közigazgatási-területi képződményeinek határain belül önkormányzatok jöttek létre . Számuk 2020. január 1-jén 717 volt [9] [2] , beleértve:
A 2021. május - 2022. május [5] [7] [8] [10] átalakítások után 2022 júliusáig 694 települést osztanak ki a régióban, köztük:
A regionális jelentőségű városok és a ZATO városi körzeteknek, valamint 2022-től az önkormányzati körzetnek (Slavgorod) [11] felelnek meg . A körzetek önkormányzati körzeteknek, 2021-től pedig önkormányzati körzeteknek felelnek meg [11] .
sz . a térképen |
Zászló | Címer | Név | Központ | OKATO kód |
Terület, km² |
Népesség, emberek |
Népsűrűség , fő/km² |
Közigazgatási beosztás, száma: községi tanácsok; mennyiség: városok vagy települések |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Regionális jelentőségű városok és ZATO-k (városi/községi körzetek) | |||||||||
01 | Aleysk városa | Aleysk városa | 01 403 | 43.9 | ↘ 28 434 [12] | 646 | |||
02 | Barnaul városa | Barnaul városa | 01 401 | 939,5 | ↘ 695 540 [12] | 745 | |||
03 | Belokurikha városa | Belokurikha városa | 01 404 | 92.3 | ↘ 15 128 [12] | 161 | |||
04 | Biysk városa | Biysk városa | 01 405 | 291,6 | ↘ 208 077 [12] | 733 | |||
05 | Zarinszk városa | Zarinszk városa | 01 406 | 79.1 | ↘ 45 405 [12] | 598 | |||
06 | Novoaltajszk városa | Novoaltajszk városa | 01 413 | 72.2 | ↗ 74 586 [12] | 1001 | |||
07 | Rubtsovszk városa | Rubtsovszk városa | 01 416 | 84 | ↘ 139 565 [12] | 1744 | |||
08 | Szlavgorod városa [13] | Szlavgorod városa | 01 419 | 2137 | ↘ 38 654 [12] | 19.2 | |||
09 | Yarovoje városa | Yarovoje városa | 01 430 | 44.3 | ↘ 17939 [12] | 410 | |||
tíz | ZATO szibériai | Szibirszki város | 01 555 | 6.1 | ↗ 12 272 [12] | 1936 | |||
Járások (községi körzetek/községi körzetek) | |||||||||
01 | Aleisky | Aleysk városa | 01 201 | 3400 | ↘ 13 330 [12] | 4.4 | 19 : Alejszkij , Bezgolosovszkij , Bolsepanyusevszkij , Borovszkij , Druzsbinszkij , Dubrovszkij , Zavetilicsevszkij , Kasinszkij , Kirovszkij , Krasznopartizanszkij , Malinovszkij , Mokhovszkij , Oszkolkovszkij , Fokhovszkij , Oszkolkovszkij , Csapanyijszkij ,,, ,, Plosznyivszkij ,,,,,,,,,,,,, . _ | ||
02 | Altai | Altáj falu | 01 202 | 3400 | ↗ 26 153 [12] | 7.7 | 10 : Aisky Selsoviet , Altajsky Selsoviet , Belovsky Selsoviet , Kuyagansky Selsoviet , Kuyachinsky Selsoviet , Makaryevsky Selsoviet , Nizhnekamensky Selsoviet , Proletarsky Selsoviet , Rossoshinskiy Selsoviet , ha Starsoshinskiy Selsoviet , | ||
03 | Baevszkij | Baevo falu | 01 203 | 2740 | ↘ 8547 [12] | 3.5 | 9 : Bajevszkij, Verkh-Paivinszkij, Verkh-Csumanszkij, Nyizsnyepajvinszkij, Nyizsnyecsumanszkij, Paklinszkij, Plotavszkij, Proszlaukhinszkij, Szitnyikovszkij | ||
04 | biyskiy | Biysk városa | 01 204 | 2200 | ↘ 30 207 [12] | 14.9 | 15 : Bolseugrenevszkij, Verkh-Bekhtemirsky, Verkh-Katunsky, Jeniseysky, Zarinsky, Kalininsky, Lesnoy, Maloeniseisky, Malougrenevsky, Novikovsky, Pervomajsky, Svetloozersky, Srostinsky, Usyatsky, Shebalinsky | ||
05 | Blagovescsenszkij | város Blagovescsenka | 01 205 | 3700 | ↘ 27 371 [12] | 7.9 | 10 : Alekszejevszkij, Gljadenszkij, Lenkovszkij, Nyizsnekucsuk, Nyikolajevszkij, Novokulundinszkij, Orleanszkij, Szuvorovszkij, Simolinszkij, Jagotyinszkij; 2 város : Blagoveshchenka , Steppe Lake | ||
06 | Burlinsky | Burla falu | 01 206 | 2746 | ↘ 9623 [12] | 3.9 | 11 : Asjamovszkij, Burlinszkij, Majszkij, Mihajlovszkij, Novoandrejevszkij, Novopeschanszkij, Novoszelszkij, Orekhovszkij, Partizanszkij, Rozskovszkij, Usztjanszkij | ||
07 | Bystroisztoksky | a Quick Istok falu | 01 207 | 1804 | ↘ 8382 [12] | 5.2 | 8 : Akutikhinsky, Bystroisztoksky, Verkh-Anuisky, Verkh-Ozerninsky, Novopokrovsky, Priobsky, Ust-Anusky, Hleborobny | ||
08 | Volcsihinszkij | Volchikha falu | 01 208 | 3600 | ↘ 16 699 [12] | 5.0 | 13 : Berezovszkij, Bor-Forpostovszkij, Volcsihinszkij, Vosztrovszkij, Kominternovszkij, Mališevo-Logovszkij, Novokormichinszkij, Pravdinszkij, Priborovszkij, Pjatkovologovszkij, Szeliversztovszkij, Szolonovszkij, Uszt-Volcsihinszkij | ||
09 | Egorevszkij | Novoegoryevskoe falu | 01 209 | 2500 | ↘ 12 279 [12] | 5.4 | 8 : Kruglo-Szementovszkij, Lebjazinszkij, Maloshelkovszkij, Novoegorevszkij, Pervomajszkij, Szrosztinszkij, Titovszkij, Szubinszkij | ||
tíz | Jelcovszkij | Eltsovka falu | 01 210 | 2158 | ↘ 5924 [12] | 2.8 | 7 : Verkh-Nyeninsky, Eltsovsky, Martynovsky, Novokamensky, Poslednikovsky, Pushtulimsky, Cheremshansky | ||
tizenegy | Zavjalovszkij | Zavyalovo falu | 01 211 | 2224 | ↘ 17 001 [12] | 8.3 | 12 : Gilevszkij, Glubokovszkij, Gonokhovszkij, Zavjalovszkij, Kamysenszkij, Malinovszkij, Ovecskinszkij, Szvetlovszkij, Tumanovszkij, Haritonovszkij, Csernavszkij, Chistoozersky | ||
12 | Zalesovsky [14] | Zalesovo falu | 01 212 | 3274 | ↘ 13 322 [12] | 4.4 | |||
13 | Zarinszkij | Zarinszk városa | 01 213 | 5214 | ↘ 16 245 [12] | 3.6 | 21 : Alambaisky, Verkh-Kamyshensky, Voskresensky, Golukhinsky, Gonoshikhinsky, Grishinsky, Zhulanikhinsky, Zyryanovsky, Komarsky, Novodracheninsky, Novozyryanovsky, Novokopylovsky, K Yaroslavskyh Novomonoshkinsky, Smaznevskyh, Starygunhskyh, Smaznevskyh, Smirnynovskyh, Smaznevsky, Smirsnovskyh, | ||
tizennégy | Zmeinogorszkij | Zmeinogorszk városa | 01 214 | 2802 | ↘ 18 370 [12] | 7.1 | 8 : Baranovszkij, Karamiševszkij, Kuzminszkij, Oktyabrszkij, Savvusinszkij, Talovszkij, Cserepanovszkij; 1 : Zmeinogorszk városa | ||
tizenöt | Zónális | Zóna falu | 01 229 | 1717 | ↘ 19 731 [12] | 11.7 | 9 : Bulanikhinszkij, Zonal, Lugovsky, Novochemrovsky, Oktyabrsky, Pleshkovsky, Szokolovsky, Chemrovsky, Shubensky | ||
16 | Kalmanszkij | Kalmanka falu | 01 215 | 1820 | ↘ 12 530 [12] | 7.5 | 10 : Buranovszkij, Zimarevszkij, Kalisztratikhinszkij, Kalmanszkij, Kubanszkij, Shilovszkij, Novoromanovszkij, Obskoj, Uszt-Alejszkij, Sadrinszkij | ||
17 | Kamensky | Kamen-on-Obi városa | 01 216 | 3621 | ↘ 49 962 [12] | 3.0 | 13 : Allakszkij, Verkh-Allakszkij, Gonokhovszkij, Kornyilovszkij, Novojarkovszkij, Plotnyikovszkij, Poperechinsky, Suburban, Rybinsky, Stolbovsky, Teleutsky, Tolstovsky, Filippovsky; 1 : Kamen-on-Obi városa | ||
tizennyolc | Kljucsevszkij | Klyuchi falu | 01 217 | 3043 | ↘ 15 659 [12] | 5.7 | 12 : Vasilchukovsky, Zelenopolyansky, Istimisssky, Kaipsky, Klyuchevsky, Markovsky, Novopoltavsky, Novotselinny, Petuhovsky, Platovsky, Pokrovsky, Seversky | ||
19 | Kosikhinsky | Kosikha falu | 01 218 | 1877 | ↘ 15 177 [12] | 8.8 | 13 : Bajunovszkij, Verk-Bobrovszkij, Verkh-Zsilinszkij, Glusinszkij, Karkavinszkij, Kontosinszkij, Kosikhinszkij, Losichinszkij, Malahovszkij, Nalobikhinszkij, Plotnyikovszkij, Polkovnyikovszkij, Romanovszkij | ||
húsz | Krasznogorszk | Krasznogorszkoje falu | 01 219 | 3070 | ↘ 14 587 [12] | 5.1 | 8 : Berezovszkij, Bystryansky, Krasznogorszkij, Novozikovszkij, Novotalovszkij, Szuszkanyihinszkij, Uszt-Isinszkij, Uszt-Kazsinszkij | ||
21 | Krasznoscsekovszkij | Krasnoshchekovo falu | 01 220 | 3543 | ↘ 15 808 [12] | 4.9 | 14 : Akimovsky, Berezovsky, Verkh-Kamyshensky, Karpovsky, Krasnoshchekovsky, Kujubisevszkij, Maralikhinsky, Novoshipunovsky, Suetsky, Uszt-Belovsky, Uszt-Kozlukhinsky, Uszt-Pustynsky, Harlovsky, Chinetinsky | ||
22 | Krutikhinsky | Krutikha falu | 01 221 | 2051 | ↘ 10 547 [12] | 5.2 | 9 : Borovskoy, Volchno-Burlinsky, Dolgansky, Zakovryashinsky, Krutikhinsky, Malovolchansky, Novodubrovsky, Podborny, Prygansky | ||
23 | Kulundinszkij | Kulunda falu | 01 222 | 1980 | ↘ 21 674 [12] | 11.2 | 9 : Ananyevszkij, Vozdvizenszkij, Zlatopolinszkij, Konsztantyinovszkij, Kulundinszkij, Kurszk, Mirabilickij, Oktyabrszkij, Szemenovszkij | ||
24 | Kuryinsky | Kurya falu | 01 223 | 2500 | ↘ 8573 [12] | 4.0 | 10 : Bugrisihinszkij, Ivanovszkij, Kazancevszkij, Kolivanszkij, Krasznoznamenszkij, Kuznyecovszkij, Kurjinszkij, Novofirsovszkij, Truszovszkij, Uszt-Talovszkij | ||
25 | Kytmanovszkij | Kytmanovo falu | 01 224 | 2550 | ↘ 11 685 [12] | 5.0 | 15 : Dmitro-Titovsky, Zarechny, Kytmanovsky, Chervovsky, Novotarabinsky, Oktyabrsky, Otradnensky, Petrusikhinsky, Poroshinsky, Semeno-Krasilovsky, Sosnovo-Logovsky, Sungaysky, Tyagunsky, Tyakhtinsky, Cherkasz | ||
26 | Loktevszkij | Gornyak város | 01 225 | 2340 | ↘ 23 672 [ 12] | 11.4 | 17 : Alekszandrovszkij, Vtorokaminszkij, Georgievszkij, Gilevszkij, Ermosihinszkij, Zolotuhinszkij, Kirovszkij, Loktevszkij, Maszalszkij, Nyikolajevszkij, Novenszkij, Novomihajlovszkij, Pokrovszkij, Removszkij, Szamara, Uszpenszkij, Usztjanszkij; 1 : Bányászváros | ||
27 | Mamontovszkij | Mamontovo falu | 01 226 | 2297 | ↘ 21 528 [12] | 9.8 | 17 : Bukanszkij, Grisenszkij, Ermacsihinszkij, Kadnyikovszkij, Komszomolszkij, Korcsinszkij, Kosztyino-Logovszkij, Kresztjanszkij, Mamontovszkij, Malobutirszkij, Osztrovnovszkij, Pokrovszkij, Szuszlovszkij, Timirjazevszkij, Travnovszkij, ukrán, Csernokuriinszkij | ||
28 | Mihajlovszkij | Mihajlovszkoje falu | 01 227 | 3100 | ↘ 18 938 [12] | 6.5 | 7 : Ascsegulszkij, Bastanszkij, Mihajlovszkij, Nazarovszkij, Nyikolajevszkij, Polujamszkij, Rakitovszkij; 1 falu: Málnató | ||
29 | német állampolgár | Halbstadt falu | 01 260 | 1450 | ↘ 15 647 [12] | 11.5 | 11 : Grishkovsky, Degtyarsky, Kamyshinsky, Nekrasovsky, Nikolaevsky, Orlovsky, Podsosnovsky, Polevskoy, Protasovsky, Redkodubrovsky, Shumanovsky, Kusaksky | ||
harminc | Novicshinszkij | Novicsikha falu | 01 228 | 3100 | ↘ 8694 [12] | 3.0 | 9 : Desyatletsky, Dolgovsky, Lobanikhinsky, Melnikovsky, Novicsikhinsky, Pavlovsky, Polomoshensky, Solonovsky, Tokarevsky | ||
31 | Pavlovszkij | Pavlovszk falu | 01 230 | 2230 | ↘ 38 252 [12] | 18.3 | 15 : Arbuzovsky, Buranovsky, Eluninsky, Kolivansky, Komszomolsky, Lebyazhinsky, Novozorinsky, Pavlovsky, Pavlozavodskoy, Prutskaya, Rogozikhinsky, Stukovsky, Cheremnovsky, Chernopyatovsky, Shakhovsky | ||
32 | Pankrushikhinsky | Pankrushikha falu | 01 231 | 2700 | ↘ 11 253 [12] | 4.6 | 11 : Velizhansky, Vysokogrivinsky, Zheleznodorozhny, Zyatkovsky, Krasnoarmeisky, Krivinsky, Lukovsky, Pankrushikhinsky, Podoynikovsky, Romanovsky, Uryvaevsky | ||
33 | Pervomajszkij | Novoaltajszk városa | 01 232 | 3616 | ↘ 54 590 [12] | 14.6 | 18 : Akulovszkij, Bajunovokljucsevszkij, Berezovszkij, Bobrovszkij, Borovichinszkij, Zsilinszkij, Zsuravlihinszkij, Zudilovszkij, Logovszkij, Novoberezovszkij, Pervomajszkij, Povalichinszkij, Rasszkazikhinszkij, Szannyikovszkij, Szevernij, szibériai, szolcsevszkij | ||
34 | Petropavlovszk | Petropavlovszkoje falu | 01 233 | 1618 | ↘ 11 202 [12] | 7.3 | 10 : Alekszejevszkij, Antonevszkij, Zelenodolszkij, Kamysenszkij, Nyikolajevszkij, Novoobinszkij, Pautovszkij, Petropavlovszkij, Szoldatovszkij, Szolovijhinszkij | ||
35 | Poszpelihinszkij | Pospelikha falu | 01 234 | 2423 | ↘ 22 313 [12] | 9.7 | 11 : Borkovszkij, október 12., Kalmickij-Miszovszkij, Klepecsihinszkij, Krasznoaltajszkij, Krasznojarszkij, Mamontovszkij, Nyikolajevszkij, Ozimovszkij, Poszpelihinszkij, Közép | ||
36 | Rebrichinszkij | Rebrikha falu | 01 235 | 2686 | ↘ 22 075 [12] | 8.7 | 17 : Belovszkij, Borovljanszkij, Voronichinszkij, Georgievszkij, Zelenoroscsinszkij, Ziminszkij, Klocskovszkij, Panovszkij, Ploskoszeminszkij, Podsztepnovszkij, Rebrichinszkij, Rozsne-Logovszkij, Állomás-Rebrichinszkij, Uszt-Moszihinszkij | ||
37 | Rodinsky | Rodino falu | 01 236 | 3118 | ↘ 17 475 [12] | 6.1 | 14 : Voznyesensky, Zelenolugovsky, Kayaushinsky, Kochkinsky, Mirnensky, Pokrovsky, Razdolnensky, Razumovsky, Rodinsky, Stepnovsky, Stepno-Kuchuksky, Shatalovsky, Central, Yaroslav-Logovsky | ||
38 | Romanovszkij | Romanovo falu | 01 237 | 2082 | ↘ 11 464 [12] | 5.9 | 12 : Gilevo-Logovsky, Grano-Mayakovsky, Guseletovsky, Dubrovinsky, Zakladninsky, Kazantsevsky, Maisky, Mormyshansky, Rassvetovsky, Romanovsky, Sidorovsky, Tambovsky | ||
39 | Rubcovszkij | Rubtsovszk városa | 01 238 | 3339 | ↘ 21 661 [12] | 7.3 | 18 : Bezrukavsky, Bobkovsky, Bolsheshelkovnikovsky, Veseloyarsky, Vishnyevsky, Far, Kujbisevszkij, Mamontovszkij, Novoaleksandrovsky, Novonikolaevsky, Novorossiysk, Novoszklyukhinsky, Polovinkovsky, Rakitovsky, Rubtsovsky, Timisrahin | ||
40 | Szmolenszkij | Szmolenszkoje falu | 01 240 | 2033 | ↘ 20 479 [12] | 11.3 | 11 : Anuisky, Verkh-Obsky, Kirovsky, Linevsky, Novotyryshkinsky, Pervomaysky, Smolensky, Solonovsky, Sychevsky, Tochilinsky, Chernovsky | ||
41 | szovjet | Szovjetszkoje falu | 01 242 | 1500 | ↘ 14 841 [12] | 10.6 | 12 : Koksinszkij, Kolovszkij, Krasznojarszkij, Nikolszkij, Platovszkij, Polovinszkij, Szetovszkij, Szovjet, Talitsky, Szüret, Shulgin-Logsky, Shulginsky | ||
42 | Solonyeshensky | Soloneshnoe falu | 01 243 | 3529 | ↘ 8971 [12] | 2.8 | 8 : Berezovszkij, Karpovszkij, Ljutajevszkij, Szibirjacshinszkij, Szolonesenszkij, Sztyepnoj, Topolinszkij, Tumanovszkij | ||
43 | Salton | Salton falu | 01 244 | 3020 | ↘ 6868 [12] | 2.6 | 9 : Berezovszkij, Karabinszkij, Kumandinszkij, Makarjevszkij, Nyininszkij, Nyizsnyeninszkij, Szajdipszkij, Szoltonszkij, Szuzopszkij | ||
44 | Szuetszkij [15] | Verkh-Suetka falu | 01 241 | 1108 | ↘ 4100 [12] | 4.1 | |||
45 | Tabunsky | Tabuny falu | 01 246 | 1960 | ↘ 8929 [12] | 4.8 | 7 : Altaj, Belozerszkij, Bolsheromanovszkij, Granicsnij, Lebedinszkij, Szerebropolszkij, Tabunszkij | ||
46 | Talmenskiy | város Talmenka | 01 247 | 3914 | ↘ 45 591 [12] | 11.8 | 19 : Anisimovsky, Zabrodinsky, Zagainovsky, Zaitsevsky, Kazantsevsky, Kashkaragajhinsky, Kurochkinsky, Laricsikhinsky, Lugovskoy, Lushnikovsky, Novoozersky, Novoperunovsky, Novotroitsky, Ozersky, Sztarincevszkij, Rehkunovszkij, Sajcevszkij, Közép-Sziberszkij,,, Shakindjhinszkij, Közép-Sziberszkij; 1. falu: Talmenka | ||
47 | Togulsky | Togul falu | 01 248 | 2000 | ↘ 7296 [12] | 4.0 | 8 : Antipinsky, Verkh-Koptelsky, Novoiushinsky, Starotogulsky, Togulsky, Toptushensky, Uksunaisky, Shumikhinsky | ||
48 | Topcsikhinszkij | Topchikha falu | 01 249 | 3300 | ↘ 21 491 [12] | 6.8 | 18 : Belojarovszkij, Volodarszkij, Ziminszkij, Kirovszkij, Kljucsevszkij, Krasznojarszkij, Lisztvjanszkij, Makaryevszkij, Parfenovszkij, Perejaszlovszkij, Pobedimszkij, Pokrovszkij, Szidorovszkij, Topcsikhinszkij, Funtikovszkij, Habazinszkij, Csauzovszkij, Chi | ||
49 | Tretyakov | Staroaleiskoe falu | 01 250 | 1998 | ↘ 11 822 [12] | 6.5 | 12 _ | ||
ötven | Szentháromság | Szentháromság falu | 01 251 | 4200 | ↘ 21 923 [12] | 5.5 | 16 : Belovszkij, Borovljanszkij, Gordejevszkij, Gornovszkij, Jelcovszkij, Ereminszkij, Zavodszkij, Zagainovszkij, Zelenopolyanszkij, Kipesinszkij, Novoelovszkij, Petrovszkij, Trojszkij, Uszt-Gavrilovszkij, Hairyuzovszkij, Juzhakovszkij | ||
51 | Tyumentsevszkij | Tyumentsevo falu | 01 252 | 2273 | ↘ 13 118 [12] | 6.4 | 14 : Andronovszkij, Berezovszkij, Vylkovszkij, Grjaznovszkij, Zavodszkij, Kljucsevszkij, Királyi, Mezencevszkij, Novokarpovszkij, Tyumensevszkij, Urivszkij, Cseremsanszkij, Sarcsinszkij, Judichinszkij | ||
52 | Uglovszkij | Uglovszkoje falu | 01 253 | 4844 | ↘ 11 425 [12] | 2.7 | 10 : Kruglyansky, Laptevsky, Mirnensky, Naumovsky, Ozerno-Kuznetsovsky, Pavlovsky, Simonovsky, Topolinsky, Uglovsky, Shadrukhinsky | ||
53 | Uszt-Kalmanszkij | Ust-Kalmanka falu | 01 254 | 2300 | ↘ 13 580 [12] | 6.2 | 11 : Kabanovszkij, Mihajlovszkij, Novoburanovszkij, Novokalmanszkij, Ognevszkij, Ponomarevszkij, Priozernij, Szljudjanszkij, Uszt-Kalmanszkij, Uszt-Kamisenszkij, Charyshsky | ||
54 | Uszt-Pristanszkij | Ust-Charyshskaya Pristan falu | 01 255 | 2700 | ↘ 10 484 [12] | 4.4 | 13 : Belovszkij, Bruszencevszkij, Vjatkinszkij, Elbanszkij, Klepikovszkij, Korobeinikovszkij, Krasznodar, Krasznojarszk, Nyizsnyeguszihinszkij, Nyizsnyeozernyinszkij, Troicszkij, Uszt-Prisztanszkij, Csekanikhinszkij | ||
55 | Khabar | Khabary falu | 01 256 | 2800 | ↘ 13 825 [12] | 5.4 | 10 : Zjatkovo-Recsenszkij, Korotoyaksky, Martovsky, Michurinsky, Novoilinsky, Pleso-Kurinsky, Sverdlovsky, Topolinsky, Utyansky, Habarsky | ||
56 | Szűz | Tselinnoye falu | 01 257 | 2882 | ↘ 14 431 [ 12] | 5.4 | 14 : Bocskarevszkij, Verkh-Marusinszkij, Voevodszkij, Druzsbinszkij, Elandinszkij, Lozskinszkij, Marusinszkij, Ovszjannyikovszkij, Popovicsevszkij, Sztyepno-Csumiszkij, Szuho-Chemrovszkij, Khomutyinszkij, Cselinij, Szalapszkij | ||
57 | Charyshsky [16] | Charysskoe falu | 01 258 | 6910 | ↘ 10914 [12] | 1.7 | |||
58 | Shelabolikha | Shelabolikha falu | 01 245 | 2510 | ↘ 12 468 [12] | 5.1 | 10 : Verkh-Kuchuksky, Ilyinsky, Inskoy, Kiprinsky, Krutishinsky, Kuchuksky, Makarovsky, Novoobintsevsky, Omutsky, Shelabolikhinsky | ||
59 | Shipunovszkij | Shipunovo falu | 01 259 | 4130 | ↘ 30 047 [12] | 7.9 | 23 : Batalovszkij, Beloglazovszkij, Bobrovszkij, Bykovszkij, Voikovszkij, Gorkovszkij, Jelcovszkij, Zerkalszkij, Iljinszkij, Komarichinszkij, Krasznojarovszkij, Kuznecsihinszkij, Nyechunaevszkij, Novoivanovskij, Pervomajszkij, Porozsnyenszkij, Szamgolopszkij, Rodosznovszkij, |
A 2006. évi települési reformot követően önkormányzati kezdeményezésre és a lakosság egyetértésével, az egyes települések képviselő-testületei által kinyilvánított önkormányzati és közigazgatási-területi egységek átalakultak:
Az önkormányzati és közigazgatási-területi egységek átalakulásai 2007-2019-ben |
---|
Az Altáj Terület 2007. december 20-i, 136-ЗС [17] törvénye értelmében a Zarinszkij körzet Szmirnovszkij és Novokopilovszkij községi tanácsai egyesülésük révén Novokopilovszkij községi tanácstá alakultak , amelynek közigazgatási központja Novokopylovo faluban található. .
Az Altáj Terület 2008. július 2-i 60-ZS [18] törvénye értelmében a Togul régió Togul és Shumikhinsky községi tanácsai egyesülésük révén Togul községi tanácstá alakultak át, amelynek közigazgatási központja a faluban van. Togul. Az Altáj Terület 2008. november 27-i 111-ЗС [19] törvénye értelmében Zmeinogorszk város városi kerületét a Zmeinogorszki körzethez tartozó Zmeinogorszk város városi településévé alakították át . Az Altáj Terület 2009. december 2-án kelt 93-ZS [20] törvényével a Kytmanovszkij járás Oktyabrsky és Cherkasovsky községi tanácsai összeolvadással Oktyabrsky községi tanácstá alakultak át, amelynek közigazgatási központja a faluban van. az Oktyabrsky. Az Altaj Terület 2010. május 7-i 36-ЗС törvényével [21] az Uszt -Kalmanszkij körzet Mihajlovszkij és Szljudjanszkij községi tanácsa egyesülésük révén Mihajlovszkij községi tanácsmá alakult, amelynek közigazgatási központja Mihajlovka falu. Az Altaj Terület 2010. május 7-i 37-ЗС [22] törvénye értelmében az Uszt-Kalmanszkij körzet Kabanovszkij és Uszt-Kamisenszkij községi tanácsa egyesülésük révén Kabanovszkij községi tanácská alakult át a közigazgatási szervvel. központ Kabanovo faluban. Az Altáj Terület 2010. május 7-i, 38-ЗС [23] törvénye értelmében a Rubcovszkij körzet Mamontovszkij és Tisinszkij községi tanácsa egyesülésük révén Tishinsky községi tanácstá alakult, amelynek közigazgatási központja Tishinka faluban található. . Az Altaj Terület 2010. május 7-i 39-ЗС törvényével [24] a Togulszkij járás Verkh-Koptelsky , Starotogulsky és Uksunaisky községi tanácsait egyesülésük révén Starotogulsky községi tanácská alakították át közigazgatási szervvel. központja Stary Togul faluban. Az Altáj Terület 2010. május 7-i, 40-ЗС [25] törvénye értelmében a Kljucsevszkij körzet Platovszkij és Kljucsevszkij községi tanácsai egyesülésük révén Kljucsevszkij községi tanácsmá alakultak, amelynek közigazgatási központja a faluban van. a Klyuchi. Az Altáj Terület 2010. május 7-i 41-ЗС törvényével [26] a Cselinnyi járás Sztyepno-Csumisszkij és Popovicsevszkij községi tanácsai egyesülésük révén a közigazgatási szervvel rendelkező Stepno-Chumyshsky községi tanáccsá alakultak . központja Pobeda faluban. Az Altáj Terület 2010. július 5-i 52-ЗС [27] törvénye értelmében a Sipunovszkij körzet Batalovszkij és Porozhnensky községi tanácsait egyesülésük révén Porozhnensky községi tanácstá alakították át, amelynek közigazgatási központja Porozhnee faluban van. . Az Altáj Terület 2010. július 5-i, 53-ЗС [28] törvénye értelmében a Rodinszkij körzet Voznyesenszkij és Központi községi tanácsait összevonva a Központi Községi Tanácsgá alakították át, amelynek közigazgatási központja a faluban található. Központi. Az Altáj Terület 2010. július 5-i 54-ЗС [29] törvénye értelmében a szoltonszki körzet Berezovszkij , Kumandy nemzeti és szoltonszkij községi tanácsa egyesülésük révén Soltonszkij községi tanácsmá alakult, amelynek közigazgatási központja Solton falu. Az Altáj Terület 2010. július 5-i 55-ЗС [30] törvénye értelmében a Sipunovszkij körzet Pervomajszkij és Novojvanovskij községi tanácsai egyesülésük révén Pervomajszkij községi tanácstá alakultak, amelynek közigazgatási központja Pervomajszkij faluban van. . Az Altáj Terület 2010. július 5-i 56-ZS [31] törvénye értelmében a Troicszkij körzet Belovszkij és Zagainovszkij községi tanácsai egyesülésük révén Belovszkij községi tanácsot alakítottak át, amelynek közigazgatási központja Belovszkij faluban található. . Az Altáj Terület 2010. július 5-i 57-ZS [32] törvénye értelmében a Tretyakovskiy járás Mihailovszkij , Tretyakovskiy és Pervomajszkij községi tanácsait egyesülésük révén Tretyakovskij községi tanácsgá alakították át Tretyakovo közigazgatási központtal. állomás. Az Altáj Terület 2010. július 5-i 58-ЗС törvénye [33] értelmében a szmolenszki régió Szicsevszkij és Csernovszkij községi tanácsa egyesülésük révén Szicsevszkij községi tanácsmá alakult, amelynek közigazgatási központja a faluban van. a Sychevka. Az Altáj Terület 2010. július 5-i 59-ЗС [34] törvénye értelmében a Mamontovszkij körzet Malobutirszkij , Ukrajna és Mamontovszkij községi tanácsa összeolvadással Mamontovszkij községi tanácsmá alakult át, amelynek közigazgatási központja a faluban van. Mamontovo. Az Altáj Terület 2010. július 5-i 60-ЗС [35] törvénye értelmében a Rodinszkij körzet Razumovszkij és Razdolnenszkij községi tanácsai egyesülésük révén Razdolnenszkij községi tanácsmá alakultak , amelynek közigazgatási központja Razdolnoje községben található. . Az Altáj Terület 2010. július 5-i 61-ЗС [36] törvénye értelmében a Kosichinszkij körzet Polkovnikovszkij és Verkh-Bobrovszkij községi tanácsai egyesülésük révén Polkovnikovszkij községi tanácsmá alakultak , amelynek közigazgatási központja a faluban található. a Polkovnikovo. Az Altáj Terület 2010. július 5-i 62-ЗС [37] törvénye értelmében a Kytmanovszkij körzet Tyagunsky és Zarechny községi tanácsai egyesülésük révén Tyagunsky községi tanácstá alakultak , amelynek közigazgatási központja a faluban van. a Tyagun. Az Altaj Terület 2011. január 2-i, 2-ЗС [38] törvénye értelmében a Burlinszkij körzet Burlinszkij és Maysky községi tanácsai egyesülésük révén Burlinszkij falu tanácsává alakultak át, amelynek közigazgatási központja Burla faluban található. . Az Altáj Terület 2011. január 2-i 5-ЗС [39] törvénye értelmében a Burlinszkij körzet Asjamovszkij és Partizanszkij községi tanácsai egyesülésük révén Partizanszkij községi tanácsgá alakultak, amelynek közigazgatási központja Partizanszkoje faluban található. . Az Altáj Terület 2011. január 6-án kelt 9-ZS törvénye [40] értelmében a Novicsicsinszkij járás Deszjatletszkij , Pavlovszkij és Szolonovszkij községi tanácsait összevonva Szolonovszkij községi tanácsmá alakult át, amelynek közigazgatási központja Solonovka falu. Az Altáj Terület 2011. január 6-i 10-ZS [41] törvénye értelmében a Jelcovszkij körzet Poszlednyikovszkij és Pustulimszkij községi tanácsa egyesülésük révén Pustulimszkij községi tanácstá alakult, amelynek közigazgatási központja Pushtulim faluban van. . Az Altáj Terület 2011. január 6-i, 11-ЗС [42] törvénye értelmében a Talmenszkij körzet Zabrodinszkij és Lugovszkij községi tanácsai összeolvadással Lugovszkoj községi tanácsgá alakultak , amelynek közigazgatási központja a faluban van. a Lugovoe. Az Altáj Terület 2011. január 6-án kelt 12-ЗС törvénye [43] értelmében a Talmenszkij körzet Anisimovsky és Zagainovsky községi tanácsait egyesülésük révén Anisimovsky falu tanácsává alakították át, amelynek közigazgatási központja Anisimovo faluban található. . Az Altaj Terület 2011. január 6-i 13-ЗС [44] törvénye értelmében a Troicszkij körzet Gornovszkij , Elcovszkij , Novoelovszkij , Uszt - Gavrilovszkij és Hairjuzovszkij községi tanácsok összeolvadásukkal Khairyuzovszkij falu tanácsává alakultak át. közigazgatási központ Khairyuzovka faluban. Az Altáj Terület 2011. március 9-i 22-ЗС törvényével [45] a Cselinnyi járás Bocskarevszkij és Verkh-Marusinszkij községi tanácsa egyesülésük révén Bocskarevszkij községi tanácsmá alakult, amelynek közigazgatási központja Bochkari falu. Az Altáj Terület 2011. március 9-i 23-ЗС törvényével [46] a Szipunovszkij járás Jelcovszkij és Kuznyecsinszkij községi tanácsait összevonva Jelcovszkij községi tanácsgá alakították át, amelynek közigazgatási központja a faluban van. az Eltsovka. Az Altáj Terület 2011. március 9-i, 24-ЗС [47] törvénye értelmében a Volcsihinszkij körzet Vosztrovszkij és Priborovskoye községi tanácsai egyesülésük révén Vosztrovszkij községi tanácsmá alakultak , amelynek közigazgatási központja a faluban van. a Vostrovo. Az Altáj Terület 2011. március 9-i 25-ЗС törvényével [48] a Szoldatovszkij Községi Tanácsot a Petropavlovszki körzetből a Bystroisztok kerületbe helyezték át. Az Altáj Terület 2011. március 9-i 26-ЗС [49] törvénye értelmében a Szuetszkij körzet Beregovoj és Verkh-Szuetszkij községi tanácsa összeolvadással Verkh-Suetsky községi tanácsmá alakult , amelynek közigazgatási központja Verkh-Suetka falu. Az Altáj Terület 2011. március 9-i, 27-ЗС [50] törvénye értelmében a Volcsihinszkij körzet Volcsihinszkij és Pravdinszkij községi tanácsa összeolvadással átalakult Volcsihinszkij községi tanácstá , amelynek közigazgatási központja a faluban van. Volcsikha. Az Altáj Terület 2011. március 9-i, 28-ЗС [51] törvénye értelmében a szoltonszkij körzet Karabinszk és Szajdipszkij községi tanácsai egyesülésük révén Karabinszk községi tanácstá alakultak, amelynek közigazgatási központja a faluban van. a Karabinka. Az Altáj Terület 2011. május 27-i 58-ЗС [52] törvénye értelmében a Sipunovszkij körzet Bykovszkij és orosz falusi tanácsai egyesülésük révén orosz falusi tanácsmá alakultak, amelynek közigazgatási központja a faluban található. Shipunovo. Az Altáj Terület 2011. május 27-i 59-ЗС [53] törvénye értelmében a Topcsikhinszkij körzet Lisztvjanszkij és Csauzovszkij községi tanácsa összeolvadással Csauzovszkij községi tanácstá alakult át, amelynek közigazgatási központja a faluban van. a Chauzovo. Az Altaj Terület 2011. május 27-i 60-ЗС [54] törvénye értelmében a Tabunszkij körzet Granicsny és Altajsky községi tanácsai egyesülésük révén Altajszkij községi tanácstá alakultak, amelynek közigazgatási központja a faluban van. Altaiskoye. Az Altáj Terület 2011. május 27-i 61-ZS [55] törvénye értelmében a szmolenszki régió Pervomajszkij és Szmolenszkij községi tanácsai egyesülésük révén Szmolenszkij községi tanácsmá alakultak, amelynek közigazgatási központja a faluban található. Szmolenszkoje. Az Altáj Terület 2011. május 27-i 62-ЗС [56] törvénye értelmében a Pankrusichinszkij körzet Zjatkovszkij és Krasznoarmejszkij községi tanácsa egyesülésük révén Zjatkovszkij községi tanácsmá alakult, amelynek közigazgatási központja a faluban van. a Zyatkovo. Az Altáj Terület 2011. május 27-i 63-ЗС törvényével [57] a Kytmanovsky körzet Otradnenszkij és Szeméno-Krasilovszkij községi tanácsa összeolvadással átalakult Szemeno-Krasilovszkij községi tanáccsal a közigazgatási szervvel. központja Semeno-Krasilovo faluban található. Az Altáj Terület 2011. május 27-i, 64-ZS [58] törvénye értelmében a Pankruszikhinszkij körzet Viszokogrivszkij és Podojnyikovszkij községi tanácsa egyesülésük révén Podojnyikovszkij községi tanácstá alakult, amelynek közigazgatási központja Podojnikovo faluban található. . Az Altáj Terület 2011. május 27-i 65-ЗС törvényével [59] a Kytmanovszkij körzet Kytmanovsky, Petrusikhinsky és Sosnovo-Logovsky községi tanácsait egyesülésük révén Kytmanovszkij községi tanácsgá alakították át a közigazgatási szervvel. központja Kytmanovo faluban. Az Altáj Terület 2011. július 7-i, 75-ЗС [60] törvénye értelmében a Bystroisztoksky körzet Akutikhinsky és Soldatovsky községi tanácsait egyesülésük révén Akutikhinsky községi tanácsgá alakították át, amelynek közigazgatási központja a faluban van. az Akutikha. Az Altáj Terület 2011. július 7-i, 76-ЗС [61] törvénye értelmében a Kosichinszkij körzet Kontosinszkij és Romanovszkij községi tanácsai összeolvadással Kontosinszkij községi tanácsmá alakultak , amelynek közigazgatási központja a faluban van. a Kontoshino. Az Altáj Terület 2011. július 11-i 82-ЗС [62] törvénye értelmében a szlavgorodi járás szlavgorodi községi tanácsát összevonták Szlavgorod város önkormányzatával . Az Altáj Terület 2011. szeptember 1-jei 116-ЗС [63] törvénye értelmében a szlavgorodi körzet összes települését - Znamenszkij , Makszimovszkij , Novovoznyeszenszkij , Pokrovszkij , Prigorodny , Szelekció és Szemenovszkij községi tanácsot - egyesítették a település önkormányzatával Szlavgorod városa . Az Altáj Terület 2012. október 5-i, 70-ЗС [64] törvénye értelmében a Mamontovszkij körzet Ostrovnovszkij és Travnovszkij községi tanácsait összeolvadással Osztrovnovszkij községi tanácstá alakították át, amelynek közigazgatási központja Osztrovnoje községben található. . Az Altáj Terület 2013. december 4-i 85-ЗС törvényével [65] az Alejszkij járás Alekszandrovszkij , Vetelszkij és Szovhoznij községi tanácsa egyesülésük révén Szovhoznij községi tanácsmá alakult, amelynek közigazgatási központja Szovhoznij falu. Az Altáj Terület 2013. december 4-i, 86-ЗС [66] törvénye értelmében az Alejszkij körzet Kabakovszkij és Kasinszkij községi tanácsait egyesülésük révén Kashinsky községi tanácská alakították át, amelynek közigazgatási központja Kashino faluban található. Az Altáj Terület 2013. december 31-i 94-ЗС törvénye [67] értelmében a Mamontovszkij körzet Ermacsihinszkij és Korcsinszkij községi tanácsai egyesülésük révén Korcsinszkij községi tanácstá alakultak, amelynek közigazgatási központja a faluban található. a Korchino. Az Altáj Terület 2013. december 31-i 95-ЗС [68] törvénye értelmében az Uglovszkij körzet Laptevszkij és Naumovszkij községi tanácsai egyesülésük révén Laptevszkij községi tanácstá alakultak , amelynek közigazgatási központja a faluban van. Laptev Log. Az Altáj Terület 2014. január 30-i 10-ЗС [69] törvénye értelmében a Rebrichinszkij körzet Belovszkij és Georgievszkij községi tanácsait egyesülésük révén Belovszkij falu tanácsává alakították át, amelynek közigazgatási központja Belovo faluban van. . Az Altáj Terület 2014. szeptember 5-i 59-ЗС [70] törvénye értelmében a Kljucsevszkij körzet Zelenopolyansky és Markovsky községi tanácsait egyesülésük révén Zelenopolyansky községi tanácsgá alakították át, amelynek közigazgatási központja Zelenaya Polyana faluban van. . Az Altáj Terület 2015. március 4-i 12-ЗС törvénye [71] értelmében a Tabunszkij körzet Belozerszkij és Szerebropolszkij községi tanácsait egyesülésük révén Szerebropolszkij községi tanácsgá alakították át, amelynek közigazgatási központja a faluban van. Szerebropolból . _ Az Altáj Terület 2015. április 3-i, 23-ZS [72] törvénye értelmében a Rebrikhinszkij körzet Kulikovszkij , Rebrichinszkij és Sumilikha községi tanácsa egyesülésük révén Rebrichinszkij községi tanácsmá alakult át , amelynek közigazgatási központja a faluban van. a Rebrikha . Az Altáj Terület 2015. június 30-i 61-ЗС törvényével [73] a Baevszkij körzet Nyizsnyepajvinszkij és Nyizsnyecsumanszkij községi tanácsait egyesülésük révén Nizhnechumansky községi tanácsmá alakították át, amelynek közigazgatási központja Nizhnechumanka faluban van. . Az Altáj Terület 2015. június 30-i 63-ZS [74] törvénye értelmében a Krasznoscsekovszkij körzet Kujbisevszkij és Maralichinszkij községi tanácsa összeolvadással Maralihinszkij községi tanácsmá alakult, amelynek közigazgatási központja a faluban van. a Maralikh . Az Altáj Terület 2015. szeptember 2-án kelt 70-ЗС törvényével [75] Kamen-na-Ob város városi kerülete Kamen-na -Obi város városi településévé alakult át a az utóbbi felvétele a Kamensky kerület önkormányzatába . Az Altáj Terület 2015. december 22-i 131-ZS [76] törvénye értelmében az Iljicsevszki és a Nyizsnyeckij községi tanácsot egyesülésük révén Nyizsnyeckij községi tanácsgá alakították át, amelynek közigazgatási központja Nyizsnyaja Szuetka faluban van . Az Altáj Terület 2015. december 22-i 132-ЗС [77] törvénye értelmében a Mirnensky és Shadrukhinsky községi tanácsok összevonásukkal Uglovszkij községi tanácsgá alakultak , amelynek közigazgatási központja Uglovszkoje faluban van . Az Altáj Terület 2017. július 4-i 49-ЗС törvénye [78] értelmében a Kiprinskiy és Omutskiy községi tanácsokat összeolvadással Kiprinszkij községi tanácstá alakították át , amelynek közigazgatási központja Kiprin faluban van. Az Altáj Terület 2019. június 5-i 44-ZS [79] törvénye értelmében a Rebrikhinsky és Yasnopolyansky községi tanácsokat a Rebrikhinsky községi tanácsba egyesítették , amelynek közigazgatási központja Rebrikha faluban van . Az Altáj Terület 2019. június 5-i 45-ЗС [80] törvénye értelmében Kuzminszkij és Nikolszkij községi tanácsokat a Kuzminszkij községi tanácsba egyesítették , amelynek közigazgatási központja Kuzminka faluban van . |
Az Altáj Terület közigazgatási-területi felosztása 1937. szeptember 28-án: 1 autonóm régió, 55 körzet ( Oirot Autonóm Terület , Aleiszkij, Altajszkij, Andreevszkij , Bajevszkij, Beloglazovszkij , Bijszk , Blagovescsenszkij, Bystroisztokhin,,, Gazivnyiszkijszkij , Zajszijszkijszkij , Zmeinogorsky , Znamensky , Kalmansky , Kamensky , Karasuksky , Klyuchevsky , Kosikhinsky , Kochkovsky , Krasnozersky , Krasnoshchekovsky , Krayushkinsky , Kurinsky , Kytmanovsky , Loktevsky , Poihinsky Parshsky , Mamontovsky , Noskysky Parshsky , German national , Paushinsky , Klyuchikhin Rebrichinszkij, Rodinszkij, Rubcovszkij, Szlavgorodszkij, Szmolenszkij, Szoloneszenszkij, Szoltonszkij , Szorokinszkij, Sztarobardinszkij , Talmenszkij , Togulszkij, Topcsihinszkij, Troicszkij, Tyumentevszkij, Uszt-Kalmanszkij, Uszt-Prisztanszkij, Habarszkij, Szinovszkij járás).
Az Altáj Terület közigazgatási-területi felosztása 1963. február 1-től: 1 autonóm régió, 24 körzet (Gorno-Altáj Autonóm Terület, Alejszkij, Altaisij, Bijszkij, Blagovescsenszkij, Zavjalovszkij, Kamenszkij, Kulundinszkij, Loktevszkij, Mamontovszkij,,, Poszpelihinszkij, Rebrichinszkij, Rubcovszkij, Szlavgorodszkij, Szmolenszkij, Szorokinszkij, Talmenszkij, Topcsikhinszkij, Troicszkij, Uszt-Kalmanszkij, Habarszkij, Cselinij, Sipunovszkij körzetek).
Az Altáj Terület közigazgatási-területi felosztása 1991.01.07-én: 60 körzet [81] .
Az Orosz Föderáció alanyainak közigazgatási-területi felosztása | |
---|---|
Ismétlés. | |
A szélek | |
Vidék |
|
Városok | |
Egy régió | |
A. env. | |
|