Troitsky kerület (Altáj terület)

kerület [1] / önkormányzati kerület [2]
Troitsky kerületben
é. sz. 52°49′. SH. 84°36′ K e.
Ország  Oroszország
Tartalmazza Altáj régió
Adm. központ Szentháromság
Adminisztráció vezetője Krasznov Igor Vladimirovics
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1924
Négyzet 4159,78 [3]  km²
Időzóna MSK+4 ( UTC+7 )
Népesség
Népesség 21 923 [4]  ember ( 2021 )
Sűrűség 5,27 fő/km²
Vallomások

ortodox (99,9%)

Egyéb (0,1%)
Hivatalos nyelv orosz
Digitális azonosítók
Telefon kód +7 385 34
Irányítószámok 659840
Automatikus kód szobák 22, 122
Hivatalos oldal
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Troitszkij körzet  közigazgatási -területi formáció ( vidéki körzet ) és önkormányzati formáció ( községi körzet ) Oroszország Altáj területén .

Az adminisztratív központ Troitszkoje falu , amely Barnaultól 97 km - re található .

Földrajz

Kerület a régió központi részén. A terep dombos. Kavicsot, homokot, agyagot bányásznak. Az éghajlat kontinentális. A januári átlaghőmérséklet -19 °C, júliusban +19,9 °C. Az éves csapadékmennyiség 450 mm.

Területe 4200 km². 1924 -ben alakult .

A kerületen átfolynak a Bolsaja Recska , Belaja , Borovljanka , Elcovka , Kamysenka , Petrovka folyók ; vannak Utkul , Petrovskoe tavak . A talaj csernozjom, podzolos, homokos vályogos és agyagos.

A régió jelentős részét a Priobsky-hegység erdői foglalják el . Fenyő, nyír, nyárfa, vörösfenyő, lucfenyő, fűz, nyár, viburnum, madárcseresznye, hegyi kőris, ribizli, málna nő.

Állatok élnek - őz, borz, róka, nyúl, hód, jávorszarvas, görény, farkas, pézsmapocok, mókus; madarak - liba, kacsa, daru, szürke gém, keserű, siketfajd, mogyorófajd, nyírfajd, sirályok, sikló; halak - kárász, ponty, csuka, süllő, csukló, chebak.

Történelem

1944. január 15-én a Troitszkij körzet 1. községi tanácsát áthelyezték az új Jaminszkij körzetbe [5] .

Népesség

Népesség
1959 [6]1996 [7]1997 [7]1998 [7]1999 [7]2000 [7]2001 [7]
55 346 33 600 33 300 32 900 32 700 32 800 32 300
2002 [7]2003 [7]2004 [7]2005 [7]2006 [7]2007 [7]2008 [7]
31 100 30 364 29 578 28 809 27 960 27 597 27 250
2009 [7]2010 [8]2011 [7]2012 [7]2013 [9]2014 [10]2015 [11]
27 246 24 868 24 801 24 319 23 855 23 530 23 199
2016 [12]2017 [13]2018 [14]2019 [15]2020 [16]2021 [4]
23 063 23 016 22 853 22 485 22 169 21 923

Nemzeti összetétel [17]

állampolgárság férfiak nők Teljes %
oroszok 13 558 15 164 28 722 94
németek 406 466 872 2.8
ukránok 152 176 328 1.1
örmények 76 74 150 0,49
fehéroroszok 42 44 86 0,28
tatárok 37 31 68 0.22
azerbajdzsánok 27 16 43 0.14
üzbégek 24 nyolc 32 0.1
Teljes: 14 461 16 077 30 538 100

Közigazgatási-önkormányzati struktúra

A Troitsky körzet a régió közigazgatási-területi szerkezete szempontjából 11 közigazgatási-területi formációt - 11 községi tanácsot foglal magában [18] .

Az önkormányzati struktúra keretében a Troitsky önkormányzati körzet 11 vidéki települési státuszú települést foglal magában [19] :

Nem.Vidéki településközigazgatási
központja

Települések száma
_
Népesség
(fő)
Terület
(km²)
egyBelovsky községi tanácsBelovsky település7 2066 [4]289,93 [3]
2Borovlyansky községi tanácsBorovlyanka falu5 1471 [4]704,90 [3]
3Gordejevszkij községi tanácsGordejevszkij település3 1557 [4]188,40 [3]
négyEreminsky falu tanácsaKrasznojar falu2 834 [4]201,48 [3]
5Zavodskoy községi tanácsZavodskoe falu3 1374 [4]1036,62 [3]
6Zelenopolyansky községi tanácsZelyonaya Polyana falu3 1043 [4]177,60 [3]
7Kipeshinsky községi tanácsBeloe falu2 452 [4]111,71 [3]
nyolcPetrovszkij községi tanácsPetrovka falu3 902 [4]244,37 [3]
9Szentháromság Községi TanácsSzentháromság faluegy 9595 [4]60,93 [3]
tízKhairyuzovsky Falusi TanácsKhayryuzovka falu7 2276 [4]839,72 [3]
tizenegyYuzhakovskiy községi tanácsMnogoozerny falu2 353 [4]304,12 [3]

2010-ben a Belovsky és Zagainovsky községi tanácsokat beolvasztották Belovsky községi tanácsba [20] .

2011-ben Gornovszkij, Jelcovszkij, Novoelovszkij, Uszt-Gavrilovszkij és Khairyuzovsky községi tanácsot összevonták Hairjuzovszkij községi tanácsba [21] .

Települések

A Troitsky kerületben 38 település található:

Szentháromság 9595 [4]
Borovlyanka 1532 [22]
gyár 1290 [22]
Gordejevszkij 1286 [22]
Belovszkij 1220 [22]
Krasznojarszk 758 [22]
Petrovka 729 [22]
Zelenaya Polyana 679 [22]
Eltsovka 646 [22]
Gornovoe 552 [22]
Khairyuzovka 450 [22]
Novolovka 448 [22]
október 404 [22]
fehér 402 [22]
Zagainovo 397 [22]
Multilake 380 [22]
Ozero-Petrovskoe 348 [22]
Vershinino 301 [22]
Ust-Gavrilovka 253 [22]
Tyumen 243 [22]
Eremino 208 [22]
sztyeppe 195 [22]
Nagy folyó 181 [22]
Borovljanszkij 152 [22]
Pesyanka 145 [22]
Gordejevka 134 [22]
Kipeshino 121 [22]
Utkul 118 [22]
Chervyanka 115 [22]
Erdő 100 [22]
Taldinka 91 [22]
leninista 89 [22]
Juzsakovo 75 [22]
Zagainovo 53 [22]
Áfonya 51 [22]
Vershinino 37 [22]
Utkino 6 [22]
húsvéti sütemény 4 [22]

1982-ben felszámolták a falvakat: Dundikha , Sanarovo , Terskoye és Shershnikha .

2012-ben Razdolny községet megszüntették [23] .

Közgazdaságtan

A gazdaság fő iránya a mezőgazdaság, valamint a fa kitermelése és feldolgozása. Fejlődik a gabona-, hús-, tejtermelés. A kerület területén egykor egy nagy Belovsky sertéstelep és 4 faipari vállalkozás működött.

Média

A Troitsky kerületben megjelenik az 1931. szeptember 11-én alapított "On Troitskaya Land" című újság.

Közlekedés

A kerület területén halad át a Novoszibirszk - Bijszk  - Tashanta autópálya és az " Altaiskaya - Biysk  " vasútvonal .

Nevezetes bennszülöttek

Kashcheeva, Vera Sergeevna (1922-1975) - a Szovjetunió hőse, a 39. gárda 120. gárda lövészezredének lövészzászlóaljának egészségügyi oktatója . MSD 8. gárda. A . Az ezred és a hadosztály egyetlen nője a Szovjetunió Hőse . (született Petrovka községben 1922. szeptember 15-én) [24]

Jegyzetek

  1. közigazgatási-területi egységként
  2. önkormányzatként _
  3. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Altáj terület. Az önkormányzat teljes földterülete . Letöltve: 2019. augusztus 19. Az eredetiből archiválva : 2018. július 12.
  4. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Az Orosz Föderáció állandó lakossága települések szerint 2021. január 1-jén . Letöltve: 2021. április 27. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  5. Információs üzenetek // A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Vedomoszti. - 1944. - 11. szám (271). - 8. o.
  6. 1959-es szövetségi népszámlálás. A városok és más települések, körzetek, regionális központok és nagy vidéki települések tényleges népessége 1959. január 15-én az RSFSR köztársaságaiban, területein és régióiban . Letöltve: 2013. október 10. Az eredetiből archiválva : 2013. október 10..
  7. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Lakónépesség január 1-jén
  8. A 2010-es összoroszországi népszámlálás eredményei az Altáj-területen. 1. kötet. A népesség száma és megoszlása ​​. Hozzáférés dátuma: 2015. március 6. Az eredetiből archiválva : 2015. március 6.
  9. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  10. Altaj terület. Népességbecslés 2014. január 1-jén és 2013. évi átlagban . Letöltve: 2017. július 3. Az eredetiből archiválva : 2017. július 3.
  11. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  12. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  13. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  14. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  15. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  16. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17.
  17. Wayback Machine (downlink) . web.archive.org (2018. október 25.). Letöltve: 2021. január 2. Az eredetiből archiválva : 2018. október 25. 
  18. Az Altáj Terület törvénye "Az Altáj Terület közigazgatási-területi szerkezetéről" . Letöltve: 2019. augusztus 19. Az eredetiből archiválva : 2020. június 2.
  19. Az Altáj Terület 2006. november 7-i törvénye N 119-ЗС "Az Altáj Terület Troicszkij kerületének önkormányzati és közigazgatási-területi képződményeinek helyzetéről és határairól" . Letöltve: 2019. augusztus 19. Az eredetiből archiválva : 2019. augusztus 19.
  20. Az Altáj Terület 2010. július 5-i törvénye N 56-ZS „Az Altáj Terület Troicszkij kerülete Belovszkij Falutanácsa és a Troicszkij kerület Zagainovszkij Falutanácsa önkormányzati és közigazgatási-területi egységeinek átalakításáról Altáj terület”
  21. Az Altáj Terület 2011. január 6-i törvénye N 13-ЗС „Az Altáji Terület Troicszkij Kerületének Gornovszkij Falutanácsának önkormányzati és közigazgatási-területi alakulatainak átalakításáról Az Altáj Terület, az Altáj Terület Troicszkij Kerületének Novoelovsky Falusi Tanácsa, Az Altáj Terület Troicszkij Kerületének Uszt-Gavrilovszkij Falu Tanácsa és Az Altáj Terület Troicszkij Kerületének Khairyuzovsky Falu Tanácsa . Letöltve: 2011. március 24. Az eredetiből archiválva : 2015. szeptember 24..
  22. A _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ (településenként is) aktuális számviteli adatok szerint
  23. Az Altáj Terület Troicszkij kerületének Gordejevszkij községi tanácsának Razdolny falujának megszüntetéséről és az Altaj terület egyes törvényeinek módosításáról, Az Altáj Terület 2012. október 5-i törvénye, 71-ЗС . docs.cntd.ru. Letöltve: 2020. június 8. Az eredetiből archiválva : 2020. február 4..
  24. A Szovjetunió hőse Kascsejeva Vera Szergejevna :: Az ország hősei . Hozzáférés dátuma: 2013. február 7. Az eredetiből archiválva : 2013. február 11.

Linkek