Krasznoscsekovszkij kerület

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. május 28-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .
kerület [1] / önkormányzati kerület [2]
Krasznoscsekovszkij kerület

Charysh Krasnoshchekovo közelében
é. sz. 51°40′15″ SH. 82°43′44″ K e.
Ország  Oroszország
Tartalmazza Altáj régió
Adm. központ Krasznoscsekovo
Fejezet Alekszandr Jurijevics Bobrisev
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1934
Négyzet 3531,04 [3]  km²
Magasság
 • Maximum 1009 m
 • Minimum 215 m
Időzóna MSK+4 ( UTC+7 )
Népesség
Népesség

↘ 15 808 [4]  ember ( 2021 )

  • (0,73%)
Sűrűség 4,48 fő/km²
Digitális azonosítók
Telefon kód 38575
Hivatalos oldal
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Krasznoscsekovszkij körzet  közigazgatási -területi formáció ( vidéki körzet ) és önkormányzati formáció ( községi körzet ) Oroszország Altáj területén .

Közigazgatási központja Krasnoshchekovo falu , amely 316 km-re található Barnaultól .

Földrajz

A régió a régió déli részén található. A dombormű hegyláb és alacsony hegy, 230-1100 m tengerszint feletti magassággal . Téglacserép agyagot, mészkövet bányásznak , titán- , vas- , arany- , molibdénkészleteket tárnak fel . Az éghajlat kontinentális. A januári átlaghőmérséklet –14,5°С, júliusban +17,9°С. Az éves légköri csapadékmennyiség 430 mm. A járás területén a Charysh , Inya , Maralikha, Talovka folyók folynak át. A talaj többnyire feketeföld . Gyógynövényekben gazdag csenkesztollas fűsztyeppek. Élő: állatokból - medve, farkas, vörös róka, nyúl, jávorszarvas, őz; madarak közül - siketfajd , szürke fogoly.

Területe 3531 km².

Történelem

1934 - ben alakult a Nyugat - Szibériai Terület részeként .

Népesség

Népesség
1959 [5]1996 [6]1997 [6]1998 [6]1999 [6]2000 [6]2001 [6]
28 097↘ 24 501↘ 24 300↘ 24 000↘ 23 800↘ 23 500↘ 23 100
2002 [6]2003 [6]2004 [6]2005 [6]2006 [6]2007 [6]2008 [6]
↘ 22 600↘ 22 473↘ 22 283↘ 21 960↘ 21 478↘ 21 176↘ 20 945
2009 [6]2010 [7]2011 [6]2012 [6]2013 [8]2014 [9]2015 [10]
↘ 20 122↘ 19 251↘ 19 156↘ 18 699↘ 18 254↘ 17 826↘ 17 518
2016 [11]2017 [12]2018 [13]2019 [14]2020 [15]2021 [4]
↘ 17 192↘ 16 947↘ 16 685↘ 16 472↘ 16 136↘ 15 808

Nemzeti összetétel [16]

állampolgárság férfiak nők Teljes
oroszok 6 167 6 815 12 982
németek 251 265 516
ukránok 102 91 193
fehéroroszok 22 36 58
örmények 23 tizenegy 34
azerbajdzsánok 17 tizenöt 32
tatárok 12 19 31
csuvas 5 tíz tizenöt
teljes: 10 637 11 846 22 483

Közigazgatási-önkormányzati struktúra

A Krasnoshchekovsky kerület a régió közigazgatási-területi szerkezete szempontjából 13 közigazgatási-területi formációt foglal magában - 13 falusi tanácsot [17] .

Az önkormányzati struktúra keretében a Krasznoscsekovszkij önkormányzati körzet 13 vidéki települési státuszú települést foglal magában [18] :

Nem.Vidéki településközigazgatási
központja
Települések száma
_		Népesség
(fő)		Terület
(km²)
egyAkimovsky községi tanácsAkimovka falu2↘ 504 [4]159,28 [3]
2Berjozovszkij Községi TanácsBerezovka faluegy↘ 1190 [4]267,26 [3]
3Verkh-Kamyshensky falutanácsVerkh-Kamyshenka falu3↘ 1233 [4]337,67 [3]
négyKarpovsky Községi Tanácsfalu Karpovo II3↘ 1232 [4]275,87 [3]
5Krasznoscsekovszkij községi tanácsKrasnoshchekovo falunégy↘ 4747 [4]339,64 [3]
6Maralikhinsky falutanácsMaralikh falu3↘ 2122 [4]197,43 [3]
7Novoshipunovsky falu tanácsaNovoshipunovo faluegy↘ 1070 [4]182,09 [3]
nyolcSzuetszkij községi tanácsSuetka falu2↘ 596 [4]245,11 [3]
9Uszt-Belovszkij községi tanácsUst-Beloe faluegy↘ 210 [4]214,67 [3]
tízUszt-Kozlukhinszkij községi tanácsUst-Kozlukha faluegy↘ 789 [4]125,29 [3]
tizenegyUst-Pustynsky falutanácsUst-Pustynka faluegy↘ 329 [4]129,32 [3]
12Harlovszkij községi tanácsHarlovo faluegy↘ 1161 [4]192,14 [3]
13Chinety községi tanácsChineta falu5↘ 625 [4]672,92 [3]

Az Altáj Terület 2015. június 30-i 63-ZS [19] törvénye értelmében Kujbisev községi tanács és Maralihinszkij községi tanács egyesülésük révén Maralihinszkij községi tanácsmá alakult, amelynek közigazgatási központja a faluban található. Maralikh .

Települések

A Krasznoscsekovszkij járásban 28 település található

Közgazdaságtan

A gazdaság fő iránya a mezőgazdaság: gabona-, hús-, tejtermelés, állattenyésztés. A kerület területén vaj-sajtüzem, gabonaátvételi pont, motoroszlopok találhatók.

Az Altaj Területen jelenleg több szervezet is foglalkozik aranybányászattal. Köztük van az Artel "Prospector and Search", amely évi 500 kilogramm aranyat tervez [21] .

Közlekedés

A " Shipunovo  - Beloglazovo  - Kurya " autópálya áthalad a kerület területén.

A területhez tartozó személyek

Régészet és paleoantropológia

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ közigazgatási-területi egységként
  2. ↑ önkormányzatként _
  3. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Altáj terület. Az önkormányzat teljes földterülete . Letöltve: 2015. július 8. Az eredetiből archiválva : 2018. július 12.
  4. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2021. január 1-jén . Letöltve: 2021. április 27. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  5. ↑ 1959-es szövetségi népszámlálás. A városok és más települések, körzetek, regionális központok és nagy vidéki települések tényleges népessége 1959. január 15-én az RSFSR köztársaságaiban, területein és régióiban . Letöltve: 2013. október 10. Az eredetiből archiválva : 2013. október 10..
  6. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Lakónépesség január 1-jén
  7. ↑ A 2010-es összoroszországi népszámlálás eredményei az Altáj-területen. 1. kötet. A népesség száma és megoszlása ​​. Hozzáférés dátuma: 2015. március 6. Az eredetiből archiválva : 2015. március 6.
  8. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  9. ↑ Altaj terület. Népességbecslés 2014. január 1-jén és 2013. évi átlagban . Letöltve: 2017. július 3. Az eredetiből archiválva : 2017. július 3.
  10. ↑ 1 2 Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  11. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  12. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  13. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  14. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  15. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17.
  16. ↑ Wayback Machine . web.archive.org (2018. október 25.). Letöltve: 2020. december 21.
  17. ↑ Az Altáj Terület törvénye "Az Altáj Terület közigazgatási-területi szerkezetéről" . Letöltve: 2019. augusztus 19. Az eredetiből archiválva : 2020. június 2.
  18. ↑ Az Altáj Terület 2008. március 1-i törvénye N 25-ZS "Az Altáji Terület Krasznoscsekovszkij körzetének önkormányzati és közigazgatási-területi egységeinek helyzetéről és határairól" . Letöltve: 2019. augusztus 19. Az eredetiből archiválva : 2019. augusztus 19.
  19. ↑ Az Altáj Terület 2015. június 30-i törvénye, 63-ZS „Az Altáji Terület Krasznoscsekovszkij körzet Kujbisev községi tanácsa és a Krasznoscsekovszkij járás Maralihinszkij községi tanácsa önkormányzati és közigazgatási-területi egységeinek átalakításáról az Altaj terület”
  20. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 Népesség településenként 2011. január 1-jén, 2012., 2013. (településenként is) aktuális számviteli adatok szerint
  21. ↑ Az Artel Prospector és a Poisk évente legfeljebb 500 kg aranyat tervez kibányászni a Krasnoshchekovsky kerületben. . Letöltve: 2007. augusztus 16. Az eredetiből archiválva : 2007. szeptember 28..
  22. ↑ Hyena Lair Cave . Hozzáférés időpontja: 2014. december 19. Az eredetiből archiválva : 2014. december 20.
  23. ↑ T. A. Chikisheva , S. K. Vasiliev , L. A. Orlova "Egy férfi foga a barlangból, a hiéna barlangjából (Nyugat-Altáj)"
  24. ↑ Több ezer egyedi kiállítási tárgyat találtak az altaji Chagyrskaya barlangban . Letöltve: 2014. december 20. Az eredetiből archiválva : 2014. december 20..
  25. ↑ A legújabb Denisovanok, a legrégebbi DNS. 14 antropológiai hír Londonból . Letöltve: 2015. szeptember 27. Az eredetiből archiválva : 2020. február 10.
  26. ↑ A tudósok újjáteremtették az Altajban élt neandervölgyiek élőhelyét . Letöltve: 2015. augusztus 13. Az eredetiből archiválva : 2020. február 17.
  27. ↑ Kseniya A. Kolobova et al. Régészeti bizonyítékok a neandervölgyiek két külön szétszóródására Dél-Szibériában . www.pnas.org . Letöltve: 2020. október 7. Az eredetiből archiválva : 2020. február 9.. // PNAS (2020)
  28. ↑ Kharevics V. M. et al. Egy új középső paleolit ​​emlékmű kutatása Altájban - Kozya-barlang 2021-ben Archív másolat 2022. február 12-én a Wayback Machine -nél // 2021. XXVII. kötet
  29. ↑ 50 000 éves emberi maradványokat találtak az altáji szörnyű barlangban . Letöltve: 2015. augusztus 14. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 15.
  30. ↑ Anoikin A. A. et al. Results of field studies of the Middle Paleolitic complexes of the Strashnaya cave in 2018 Archív másolat 2022. február 12-én a Wayback Machine -nál // RÉGÉSZETI, ETHNOGRÁFIAI, ANTHOROPOLIÓGIA ÉS ANTHROTORZIOBERIA. kötet: 24. 2018 P. 25-31
  31. ↑ Altáj tudósai az ókori emberek DNS-ét tanulmányozzák . Letöltve: 2019. október 1. Az eredetiből archiválva : 2019. október 1..

Linkek

 A Krasnoshchekovsky kerület települései
Kerületi központ Krasznoscsekovo Averenka Akimovka Alyoshikha Berezovka Verkh-Kamyshenka Generalka Ermachikha Zasurye Zolotushka Karpovo második Először Karpovo Kuibisevó Kis nyüzsgés Maralikh Murzinka Novoshipunovo Szemjonovka fontoskodás Taly Key Tigerek Ust-Beloe Uszt-Kozlukha Ust-Pustynka Ust-Chagyrka Harlovo Charyshsky Chineta
 A Krasnoshchekovsky kerület önkormányzati képződményei
Akimovsky községi tanács Berjozovszkij Községi Tanács Verkh-Kamyshensky falutanács Karpovsky Községi Tanács Krasznoscsekovszkij községi tanács Maralikhinsky falutanács Novoshipunovsky falu tanácsa Szuetszkij községi tanács Uszt-Belovszkij községi tanács Uszt-Kozlukhinszkij községi tanács Ust-Pustynsky falutanács Harlovszkij községi tanács Chinety községi tanács
 Altáj régió
Városok Aleysk Barnaul MO Belokurikha Biysk MO Bányász Zarinszk Zmeinogorszk Stone-on-Obi Novoaltajszk Rubcovszk Szlavgorod MO Yarovoe
DE Szibirszki város
kerületek Aleisky Altai Baevszkij biyskiy Blagovescsenszkij Burlinsky Bystroisztoksky Volcsihinszkij Egorevszkij Jelcovszkij Zavjalovszkij Zalesovszkij Zarinszkij Zmeinogorszkij Zónális Kalmanszkij Kamensky Kljucsevszkij Kosikhinsky Krasznogorszk Krasznoscsekovszkij Krutikhinsky Kulundinszkij Kuryinsky Kytmanovszkij Loktevszkij Mamontovszkij Mihajlovszkij német állampolgár Novicshinszkij Pavlovszkij Pankrushikhinsky Pervomajszkij Petropavlovszk Poszpelihinszkij Rebrichinszkij Rodinsky Romanovszkij Rubcovszkij Szmolenszkij szovjet Solonyeshensky Salton Szuetszkij Tabunsky Talmenskiy Togulsky Topcsikhinszkij Tretyakov Szentháromság Tyumentsevszkij Uglovszkij Uszt-Kalmanszkij Uszt-Pristanszkij Khabar Szűz Charyshsky Shelabolikha Shipunovszkij