Krasznoscsekovszkij kerület
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. május 28-án felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .
A Krasznoscsekovszkij körzet közigazgatási -területi formáció ( vidéki körzet ) és önkormányzati formáció ( községi körzet ) Oroszország Altáj területén .
Közigazgatási központja Krasnoshchekovo falu , amely 316 km-re található Barnaultól .
Földrajz
A régió a régió déli részén található. A dombormű hegyláb és alacsony hegy, 230-1100 m tengerszint feletti magassággal . Téglacserép agyagot, mészkövet bányásznak , titán- , vas- , arany- , molibdénkészleteket tárnak fel . Az éghajlat kontinentális. A januári átlaghőmérséklet –14,5°С, júliusban +17,9°С. Az éves légköri csapadékmennyiség 430 mm. A járás területén a Charysh , Inya , Maralikha, Talovka folyók folynak át. A talaj többnyire feketeföld . Gyógynövényekben gazdag csenkesztollas fűsztyeppek. Élő: állatokból - medve, farkas, vörös róka, nyúl, jávorszarvas, őz; madarak közül - siketfajd , szürke fogoly.
Területe 3531 km².
Történelem
1934 - ben alakult a Nyugat - Szibériai Terület részeként .
Népesség
Népesség |
---|
1959 [5] | 1996 [6] | 1997 [6] | 1998 [6] | 1999 [6] | 2000 [6] | 2001 [6] |
---|
28 097 | ↘ 24 501 | ↘ 24 300 | ↘ 24 000 | ↘ 23 800 | ↘ 23 500 | ↘ 23 100 |
2002 [6] | 2003 [6] | 2004 [6] | 2005 [6] | 2006 [6] | 2007 [6] | 2008 [6] |
---|
↘ 22 600 | ↘ 22 473 | ↘ 22 283 | ↘ 21 960 | ↘ 21 478 | ↘ 21 176 | ↘ 20 945 |
2009 [6] | 2010 [7] | 2011 [6] | 2012 [6] | 2013 [8] | 2014 [9] | 2015 [10] |
---|
↘ 20 122 | ↘ 19 251 | ↘ 19 156 | ↘ 18 699 | ↘ 18 254 | ↘ 17 826 | ↘ 17 518 |
2016 [11] | 2017 [12] | 2018 [13] | 2019 [14] | 2020 [15] | 2021 [4] | |
---|
↘ 17 192 | ↘ 16 947 | ↘ 16 685 | ↘ 16 472 | ↘ 16 136 | ↘ 15 808 | |
Nemzeti összetétel [16]
állampolgárság
|
férfiak
|
nők
|
Teljes
|
oroszok
|
|
6 167
|
6 815
|
12 982
|
németek
|
|
251
|
265
|
516
|
ukránok
|
|
102
|
91
|
193
|
fehéroroszok
|
|
22
|
36
|
58
|
örmények
|
|
23
|
tizenegy
|
34
|
azerbajdzsánok
|
|
17
|
tizenöt
|
32
|
tatárok
|
|
12
|
19
|
31
|
csuvas
|
|
5
|
tíz
|
tizenöt
|
teljes:
|
10 637
|
11 846
|
22 483
|
Közigazgatási-önkormányzati struktúra
A Krasnoshchekovsky kerület a régió közigazgatási-területi szerkezete szempontjából 13 közigazgatási-területi formációt foglal magában - 13 falusi tanácsot [17] .
Az önkormányzati struktúra keretében a Krasznoscsekovszkij önkormányzati körzet 13 vidéki települési státuszú települést foglal magában [18] :
Nem. | Vidéki település | közigazgatási központja | Települések száma _ | Népesség (fő) | Terület (km²) |
---|
egy | Akimovsky községi tanács | Akimovka falu | 2 | ↘ 504 [4] | 159,28 [3] |
2 | Berjozovszkij Községi Tanács | Berezovka falu | egy | ↘ 1190 [4] | 267,26 [3] |
3 | Verkh-Kamyshensky falutanács | Verkh-Kamyshenka falu | 3 | ↘ 1233 [4] | 337,67 [3] |
négy | Karpovsky Községi Tanács | falu Karpovo II | 3 | ↘ 1232 [4] | 275,87 [3] |
5 | Krasznoscsekovszkij községi tanács | Krasnoshchekovo falu | négy | ↘ 4747 [4] | 339,64 [3] |
6 | Maralikhinsky falutanács | Maralikh falu | 3 | ↘ 2122 [4] | 197,43 [3] |
7 | Novoshipunovsky falu tanácsa | Novoshipunovo falu | egy | ↘ 1070 [4] | 182,09 [3] |
nyolc | Szuetszkij községi tanács | Suetka falu | 2 | ↘ 596 [4] | 245,11 [3] |
9 | Uszt-Belovszkij községi tanács | Ust-Beloe falu | egy | ↘ 210 [4] | 214,67 [3] |
tíz | Uszt-Kozlukhinszkij községi tanács | Ust-Kozlukha falu | egy | ↘ 789 [4] | 125,29 [3] |
tizenegy | Ust-Pustynsky falutanács | Ust-Pustynka falu | egy | ↘ 329 [4] | 129,32 [3] |
12 | Harlovszkij községi tanács | Harlovo falu | egy | ↘ 1161 [4] | 192,14 [3] |
13 | Chinety községi tanács | Chineta falu | 5 | ↘ 625 [4] | 672,92 [3] |
Az Altáj Terület 2015. június 30-i 63-ZS [19] törvénye értelmében Kujbisev községi tanács és Maralihinszkij községi tanács egyesülésük révén Maralihinszkij községi tanácsmá alakult, amelynek közigazgatási központja a faluban található. Maralikh .
Települések
A Krasznoscsekovszkij járásban 28 település található
Közgazdaságtan
A gazdaság fő iránya a mezőgazdaság: gabona-, hús-, tejtermelés, állattenyésztés. A kerület területén vaj-sajtüzem, gabonaátvételi pont, motoroszlopok találhatók.
Az Altaj Területen jelenleg több szervezet is foglalkozik aranybányászattal. Köztük van az Artel "Prospector and Search", amely évi 500 kilogramm aranyat tervez [21] .
Közlekedés
A " Shipunovo - Beloglazovo - Kurya " autópálya áthalad a kerület területén.
A területhez tartozó személyek
Régészet és paleoantropológia
- Tigerek falutól 2,5 km-re északnyugatra található egy regionális természeti emlék, a Hiéna-barlang [22] . 2006-ban a Hiénabarlangban fedezték fel a Homo sapiens fajhoz tartozó paleolit ember fogát (premolárisát), amelyet feltehetően hiénák szedtek fel, és 34-34,5 ezer évvel ezelőtt hurcoltak el a boltozatai alatt [23] .
- Ust-Chagyrka falu területén, a Charysh folyón található a Csagyrskaya-barlang [24] . A barlangban 60-80 ezer éves rétegekben három Homo neandertalensis fajhoz tartozó ember csontjait találták [25] [26] . A Chagyrskaya barlangban a nyugat-eurázsiai Mykok ipar eszközei kerültek elő , amelyek a neandervölgyi migránsok második hullámával érkeztek Szibériába [27] .
- A Koz'ya-barlangban a 2–3.2. rétegben találtak régészeti anyagot. A kőeszközök megjelenése, a faunaanyag jellege és a dátum >55 000 évvel ezelőtt. n., amelyeket a 3.2 rétegre kaptunk, lehetővé teszik a Kozya-barlang 3. rétegének régészeti komplexumának az altaji középső paleolitikum Denisov -változatának tulajdonítását [28] .
- Az Inya folyó bal partján , Tigirek községtől 2,5 km-re északra található a Strashnaya barlang , ahol egy 35-50 ezer évvel ezelőtti korból származó ismeretlen fajhoz tartozó embermaradványok, mousteri szerszámok , ill. a barlangban élő modern típusú ember fogait a felső paleolitikumban találták meg (valamivel több mint 20 ezer évvel ezelőtt) [29] . Az 5. réteg lerakódásaiban a sztrippelés során humán tejfogat (Homo sp.) találtak [30] .
- Az Inskoj Dol temetőjében a Kr.e. 3-2. évezred Afanasjev-kultúrájának 5 halom került feltárásra [31] .
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ közigazgatási-területi egységként
- ↑ önkormányzatként _
- ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Altáj terület. Az önkormányzat teljes földterülete . Letöltve: 2015. július 8. Az eredetiből archiválva : 2018. július 12. (határozatlan)
- ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2021. január 1-jén . Letöltve: 2021. április 27. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2. (Orosz)
- ↑ 1959-es szövetségi népszámlálás. A városok és más települések, körzetek, regionális központok és nagy vidéki települések tényleges népessége 1959. január 15-én az RSFSR köztársaságaiban, területein és régióiban . Letöltve: 2013. október 10. Az eredetiből archiválva : 2013. október 10.. (Orosz)
- ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Lakónépesség január 1-jén
- ↑ A 2010-es összoroszországi népszámlálás eredményei az Altáj-területen. 1. kötet. A népesség száma és megoszlása . Hozzáférés dátuma: 2015. március 6. Az eredetiből archiválva : 2015. március 6. (Orosz)
- ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16. (Orosz)
- ↑ Altaj terület. Népességbecslés 2014. január 1-jén és 2013. évi átlagban . Letöltve: 2017. július 3. Az eredetiből archiválva : 2017. július 3. (Orosz)
- ↑ 1 2 Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6.. (Orosz)
- ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8. (Orosz)
- ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31. (Orosz)
- ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26. (Orosz)
- ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2. (Orosz)
- ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17. (Orosz)
- ↑ Wayback Machine . web.archive.org (2018. október 25.). Letöltve: 2020. december 21. (határozatlan)
- ↑ Az Altáj Terület törvénye "Az Altáj Terület közigazgatási-területi szerkezetéről" . Letöltve: 2019. augusztus 19. Az eredetiből archiválva : 2020. június 2. (határozatlan)
- ↑ Az Altáj Terület 2008. március 1-i törvénye N 25-ZS "Az Altáji Terület Krasznoscsekovszkij körzetének önkormányzati és közigazgatási-területi egységeinek helyzetéről és határairól" . Letöltve: 2019. augusztus 19. Az eredetiből archiválva : 2019. augusztus 19. (határozatlan)
- ↑ Az Altáj Terület 2015. június 30-i törvénye, 63-ZS „Az Altáji Terület Krasznoscsekovszkij körzet Kujbisev községi tanácsa és a Krasznoscsekovszkij járás Maralihinszkij községi tanácsa önkormányzati és közigazgatási-területi egységeinek átalakításáról az Altaj terület”
- ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 Népesség településenként 2011. január 1-jén, 2012., 2013. (településenként is) aktuális számviteli adatok szerint
- ↑ Az Artel Prospector és a Poisk évente legfeljebb 500 kg aranyat tervez kibányászni a Krasnoshchekovsky kerületben. . Letöltve: 2007. augusztus 16. Az eredetiből archiválva : 2007. szeptember 28.. (határozatlan)
- ↑ Hyena Lair Cave . Hozzáférés időpontja: 2014. december 19. Az eredetiből archiválva : 2014. december 20. (határozatlan)
- ↑ T. A. Chikisheva , S. K. Vasiliev , L. A. Orlova "Egy férfi foga a barlangból, a hiéna barlangjából (Nyugat-Altáj)"
- ↑ Több ezer egyedi kiállítási tárgyat találtak az altaji Chagyrskaya barlangban . Letöltve: 2014. december 20. Az eredetiből archiválva : 2014. december 20.. (határozatlan)
- ↑ A legújabb Denisovanok, a legrégebbi DNS. 14 antropológiai hír Londonból . Letöltve: 2015. szeptember 27. Az eredetiből archiválva : 2020. február 10. (határozatlan)
- ↑ A tudósok újjáteremtették az Altajban élt neandervölgyiek élőhelyét . Letöltve: 2015. augusztus 13. Az eredetiből archiválva : 2020. február 17. (határozatlan)
- ↑ Kseniya A. Kolobova et al. Régészeti bizonyítékok a neandervölgyiek két külön szétszóródására Dél-Szibériában . www.pnas.org . Letöltve: 2020. október 7. Az eredetiből archiválva : 2020. február 9.. (határozatlan) // PNAS (2020)
- ↑ Kharevics V. M. et al. Egy új középső paleolit emlékmű kutatása Altájban - Kozya-barlang 2021-ben Archív másolat 2022. február 12-én a Wayback Machine -nél // 2021. XXVII. kötet
- ↑ 50 000 éves emberi maradványokat találtak az altáji szörnyű barlangban . Letöltve: 2015. augusztus 14. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 15. (határozatlan)
- ↑ Anoikin A. A. et al. Results of field studies of the Middle Paleolitic complexes of the Strashnaya cave in 2018 Archív másolat 2022. február 12-én a Wayback Machine -nál // RÉGÉSZETI, ETHNOGRÁFIAI, ANTHOROPOLIÓGIA ÉS ANTHROTORZIOBERIA. kötet: 24. 2018 P. 25-31
- ↑ Altáj tudósai az ókori emberek DNS-ét tanulmányozzák . Letöltve: 2019. október 1. Az eredetiből archiválva : 2019. október 1.. (határozatlan)
Linkek