kerület [1] / önkormányzati kerület [2] | |
Tselinny kerületben | |
---|---|
52°57′ é. SH. 85°42′ kelet e. | |
Ország | Oroszország |
Tartalmazza | Altáj régió |
Adm. központ | Szűz |
Adminisztráció vezetője | Birjukov Viktor Nyikolajevics [3] |
Történelem és földrajz | |
Az alapítás dátuma | 1924 |
Négyzet | 2881,99 [4] km² |
Időzóna | MSK+4 ( UTC+7 ) |
Népesség | |
Népesség | ↘ 14 431 [ 5] ember ( 2021 ) |
Sűrűség | 5,01 fő/km² |
Hivatalos oldal | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Cselinnij körzet közigazgatási -területi formáció ( vidéki körzet ) és önkormányzati formáció ( községi körzet ) Oroszország Altaj területén .
1924-ben alakult.
Közigazgatási központja Cselinnoye falu, amely Barnaultól 160 km-re délkeletre található .
A Tselinny járás (jelenlegi határain belül 1963 óta) a régió keleti részén található. A dombormű egy hullámos síkság, amelyet a Biysko-Chumysh-hegység határoz meg . A domb legmagasabb pontja a Kivda-hegy (Ovsyannikovo falu közelében), melynek magassága 621 m. Keleten és délkeleten Eltsovsky , Soltonsky kerületekkel, északon - Togulsky és Kytmanovsky , délnyugaton a Bijszkij körzetekkel határos . , Troitsky és Zonal kerületekben.
A régió éghajlata markáns kontinentális jellemzőkkel rendelkezik. A tél hideg és havas, míg a nyár rövid és meleg. A januári átlaghőmérséklet –16,5 °C, júliusban +17,7 °C. Az éves csapadékmennyiség 506 mm. Csumis és 11 kis folyó folyik át a régión , sok tó található. A talajok kilúgozott csernozjomok . A növényvilágot fűfélék, nyírfa, nyárfa és tűlevelű erdők képviselik, amelyek több mint 24 ezer hektárt foglalnak el. A mezőgazdasági területek területe 250 ezer hektár. Az állatvilágot jávorszarvasok, rókák, mezei nyulak, ürgék, korszakok, görények képviselik.
Homokot, zúzott követ, követ, agyagot bányásznak. Gránit- , nikkel- , kobalttartalékokat tártak fel .
A kerület területe 2882 km².
A régió legrégebbi települése Shalap falu , amelyet 1730-ban alapítottak. A Chumish folyó völgyének betelepítése zajlott a legintenzívebben . Korábban, mint mások, itt keletkezett Loktevskaya falu (1759). 1760-ban megalapították Stepnoy Chumysh falut, és a Biysk melletti régió déli részén - Dry Chemrovka (1777), Marushka (1777) és Sverchkovo (1782)). Később megjelentek Voevodskoye és Lozhkino falvak . A regionális központ - Yaminsky falu (ma - Cselinnoye ) alapításának dátuma 1778.
Maga a kerület 1924. május 27-én alakult meg Yaminsky kerületként. 1932-ben megszüntették. 1944. január 15-én restaurálták a Jelcovszkij járás 6 , a Togulszkij járás 4 községi tanácsából , a Troicszkij járás 1 községi tanácsából és a Marusinszkij járás 1 községi tanácsából [6] . 1960-ban átnevezték Tselinny kerületre. A jelenlegi határokat 1963-ban hozták létre.
Népesség | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1996 [7] | 1997 [7] | 1998 [7] | 1999 [7] | 2000 [7] | 2001 [7] | 2002 [7] | 2003 [7] | 2004 [7] |
21400 | ↘ 21 000 | ↘ 20 600 | → 20 600 | ↘ 20 400 | → 20 400 | ↘ 20 000 | ↘ 19 849 | ↘ 19 593 |
2005 [7] | 2006 [7] | 2007 [7] | 2008 [7] | 2009 [7] | 2010 [8] | 2011 [7] | 2012 [7] | 2013 [9] |
↘ 19 359 | ↘ 19 205 | ↘ 19 054 | ↘ 18 808 | ↘ 18 674 | ↘ 16403 | ↘ 16 361 | ↘ 16 171 | ↘ 16 057 |
2014 [10] | 2015 [11] | 2016 [12] | 2017 [13] | 2018 [14] | 2019 [15] | 2020 [16] | 2021 [5] | |
↘ 15 846 | ↘ 15 674 | ↘ 15482 | ↘ 15 297 | ↘ 15 158 | ↘ 14 925 | ↘ 14 619 | ↘ 14 431 |
állampolgárság | férfiak | nők | Teljes | % |
---|---|---|---|---|
oroszok | 8 828 | 9 688 | 18 516 | 93.1 |
németek | 271 | 345 | 616 | 3.1 |
ukránok | 107 | 127 | 234 | 1.18 |
azerbajdzsánok | 109 | 84 | 193 | 0,97 |
mordvaiak | harminc | 35 | 65 | 0,33 |
fehéroroszok | 27 | 17 | 44 | 0.22 |
örmények | 24 | 16 | 40 | 0.2 |
tatárok | húsz | húsz | 40 | 0.2 |
teljes: | 9 499 | 10 389 | 19 888 | 100 |
A Tselinny járás a régió közigazgatási-területi szerkezete szempontjából 12 közigazgatási-területi formációt - 12 községi tanácsot foglal magában [18] .
A Cselinnyi községi körzet az önkormányzati struktúra keretében 12 vidéki település jogállású települést foglal magában [19] :
Nem. | Vidéki település | közigazgatási központja | Települések száma _ | Népesség (fő) | Terület (km²) |
---|---|---|---|---|---|
egy | Bocskarevszkij községi tanács | Bochkari falu | 3 | ↘ 1844 [5] | 294,45 [4] |
2 | Vajdasági Községi Tanács | Voevodskoe falu | egy | ↘ 1415 [5] | 118,41 [4] |
3 | Druzsbinszkij községi tanács | Druzsba falu | 2 | ↗ 637 [5] | 135,46 [4] |
négy | Jelandinszkij falutanács | Elanda falu | egy | ↘ 701 [5] | 204,21 [4] |
5 | Lozhkinsky községi tanács | Lozhkino falu | egy | ↘ 559 [5] | 113,03 [4] |
6 | Marushinsky falutanács | Marushka falu | 2 | ↗ 1070 [5] | 297,18 [4] |
7 | Ovsyannikovsky községi tanács | Ovsyannikovo falu | egy | ↘ 546 [5] | 361,81 [4] |
nyolc | Stepno-Chumysh községi tanács | Pobeda falu | 5 | ↘ 1160 [5] | 566,86 [4] |
9 | Sukho-Chemrovsky községi tanács | Száraz Chemrovka falu | 2 | ↘ 754 [5] | 135,68 [4] |
tíz | Khomutinsky községi tanács | Khomutino falu | egy | ↘ 407 [5] | 123,33 [4] |
tizenegy | Tselinny községi tanács | Tselinnoye falu | egy | ↘ 4620 [5] | 292,96 [4] |
12 | Shalapsky községi tanács | Shalap falu | 2 | ↘ 718 [5] | 238,61 [4] |
A Cselinnyi járásban 22 település található:
|
|
|
2010-ben a Popovichevsky és Stepno-Chumyshsky községi tanácsot beolvasztották a Stepno-Chumyshsky községi tanácsba [21] .
2011-ben a Bocskarevszkij és Verkh-Marusinszkij községi tanácsot beolvasztották a Bocskarevszkij községi tanácsba [22] .
A gazdaság fő iránya a mezőgazdaság : gabona-, tejtermelés, a kerület területén mezőgazdasági termékeket feldolgozó vállalkozások működnek. A 15 regisztráltból 4 nagy- és középvállalkozás, 11 pedig kisvállalkozás. Az élelmiszeripar a teljes termelés 97%-át adja. Az iparban az átlagos havi fizetés 4169 rubel, a mezőgazdaságban pedig 3113 rubel.
A környéken többek között a Bochkarevsky Sörgyár , 6 malom, vaj- és sajtgyár, 7 pékség, 113 üzlet működik sikeresen .
A "Biysk-Novokuznetsk" autópálya áthalad a kerület területén .
Az Altáj Terület Tselinny kerülete | |
---|---|
Közigazgatási központ : Cselinnoye község | |
Vidéki települések |
|
Települések |
|
|