Versek és problémák

A " Versek és problémák " ( oroszul: Poems and Problems ) V. V. Nabokov orosz és amerikai író kétnyelvű költeményeiből álló gyűjtemény, amelyet először 1970-ben adott ki a McGraw-Hill amerikai kiadó . A gyűjteményben orosz versek, ezek angol fordítása, angol versek és sakkfeladatok megoldásokkal.

Alkotás és kiadás

A gyűjtemény Vlagyimir Nabokov által korábban készített és publikált verseken alapul. A gyűjtemény végleges változata 1969 végén kezdett formát ölteni. December elején az író a „Versek és problémák” című gyűjteményt teljesen elkészültnek tekintette, és elküldte a kiadónak, de a következő másfél hónapban az 1920-1930-as évekre vonatkozó irodalmi archívumát lapozgatva látta, hogy elfelejtett beilleszteni néhány verset [1] .

Vlagyimir Nabokov "Versek és problémák" című kétnyelvű szerzői versgyűjteményét a McGraw-Hill amerikai kiadó adta ki 1970 -ben [2] [3] . Ez a kiadás volt az író második könyve az „ Ada ” regény után, és a harmadik a „McGraw-Hill” gondozásában, amellyel tizenegy könyvre kötöttek hosszú távú szerződést [1] . A gyűjteményben szereplő összes verset már korábban, 1959-ben publikálta a Doubleday amerikai kiadó [4] [ 5] [3] . Ennek a gyűjteménynek az első teljes orosz nyelvű kiadása 1991-ben jelent meg [6] .

Leírás

A gyűjtemény tartalmazza a szerző előszavát és jegyzeteit a versekhez, 39 orosz nyelvű verset (angol fordítással), 14 angol nyelvű verset és 18 sakkfeladatot megoldásokkal [7] . Az író szinte egész életében szerette a sakkot, és többször is megállapította a sakkkompozíció és az irodalmi kreativitás közötti bizonyos kapcsolatot. A kutatók szerint nem mondható, hogy Nabokov problémái újat tártak volna fel a sakkkompozícióban, de kétségtelenül érdekesek mind személyiségének, mind érdeklődési körének, mind számos utalással, sakkrautalással telített munkásságának megértéséhez [8] . Elizabeth Janeway író és kritikus megjegyezte, hogy Nabokov prózája tele van délibábokkal, szójátékokkal, rébuszokkal és rejtvényekkel: „Szeret sakktanulmányokat komponálni, amelyek titkos célja, hogy elvonja a figyelmet a dolog lényegéről, és nem a profánról. hanem olyasvalami, aki érti a sakkozók elméletét” [9] . Nabokov sakkproblémáit többször publikálták rangos kiadványokban, köztük a The Problemist című brit szaklapban [8] . A korábban megjelent kompozíciók egy része a Versek és problémák című gyűjteményben szerepelt, amely 18 sakkfeladatot tartalmaz, amelyek közül kettőt Nabokov állított össze a háború előtt. Az előszóban azt írta, hogy indokoltnak tartja a sakkfeladatok gyűjteménybe való felvételét, és úgy jellemezte a sakkkompozíciókat, hogy azok ugyanazokkal az erényekkel bírnak, amelyek minden "érdemes művészetben" rejlenek. A szorosan összefüggő jellemzők között az írónő az eredetiséget, a találékonyságot, a tömörséget, a harmóniát, a komplexitást és a ragyogó színlelést tulajdonította. Az ő véleménye szerint:

Problémák a sakk költészete, és ez a költészet, mint minden költészet, változó irányok és különféle konfliktusok tárgya a régi és az új iskolák között. A közelmúltban összeállított tizennyolc problémámnak ez a válogatása megfelelő logikai konklúziót képez későbbi költészetemhez [8] .

Tartalom

• Harminckilenc orosz vers:

• Tizennégy angol vers

Kritika

Közvetlenül megjelenése után a "Versek és problémák" című gyűjteményt a kritikusok gyakorlatilag nem vették észre [7] . Howard Nemerov amerikai költő és kritikus, a néhány kritika egyik szerzője a könyvet "egyfajta emléktárgynak tartotta a szerző számos olvasója számára, különféle mellékhobbijai bizonyítékának". Előnyben részesítve a húszas-harmincas évek orosz költészetét, megjegyezte, hogy Nabokov angol versei "legtöbbször ügyesen és szépen vannak vágva – semmi több" [11] .

Általánosságban elmondható, hogy Nabokov angol nyelvű versei ebben a gyűjteményben és másokban is kevés figyelmet keltenek a kritikusok körében, és úgy gondolják, hogy alacsonyabbak az orosz költészeténél, és még inkább a prózánál (amit a szerző többször is hangsúlyoz). Így a Versek és problémák előszavában Nabokov azt írta, hogy angol versei kevésbé telítettek, mint az oroszoké, aminek nyilvánvalóan az az oka, hogy „nincs belső verbális asszociációjuk a régi zavarokkal és állandó gondolkodási nyugtalansággal, amelyek jellemzőek. anyanyelvükön írt versek, amikor a száműzött folyamatosan motyog a közelben, és engedély nélkül, mint egy gyerek, rángatja rozsdás húrjait” [12] .

Philippe Dupree véleménye szerint Nabokov elsősorban angolul írt versei "olyan mértékben jelentéktelenek, amennyire a költészet is jelentéktelen lehet", mégis érdekesek. Thomas Ekman kritikus úgy véli, hogy az író angol verseinek könnyedsége, mélysége azzal magyarázható, hogy a New Yorker hetilapnak szánták . Véleménye szerint ez persze nem sok költészet, de van ezekben a versekben "okosság, találékonyság és valódi nyelvtudás", és ezeknek a "vicces angol verseknek" a fő összetevője a rím, amelyet Nabokov könnyen elsajátít [ 12] .

A nabokovisták különösen érdekesek a "Longwood Glen balladája" ("A Longwood-völgy balladája") című költemény, amely 1953 nyarán íródott, és csak a második próbálkozásra jelent meg a New Yorker folyóiratban (New Yorker. 1957. Vol. 33. No. 20 ( július 6.). A "Ballada ..." első kiadását elutasították, bár maga Nabokov ezt a művet tartotta legjobb angol nyelvű költeményének, amit többször is kijelentett a New Yorker szerkesztőjének, Catherine White-nak írt leveleiben (február 16-án és március 16-án, 1957) [13] . Az író márciusi levele tanácsokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan kell értelmezni ezt a csak első pillantásra tréfás balladát: „...A „Ballada” Chagall és Mózes nagymama bizarr hibridjének tűnhet . De könyörgöm, nézze meg közelebbről, és kíváncsi pillantása előtt furcsa árnyalatok és rejtett minták jelennek meg” [14] . Nabokov életrajzírója , Brian Boyd szerint "ez a naiv-primitív ballada költészetének egyik legjobb példája" [15] . Ahogy a Nabokov-kutató, N. G. Melnikov kijelentette: „A komor romantikus „horrortörténetekkel” gyakorlatilag semmi közös nem lévén (és ezekhez kötjük a ballada műfaját), Nabokov verse stílusában igazán hasonlít az ünnepi, élénk színvilágra. az amerikai primitív művész festményei: bukolikus tájak, sűrűn lakott lapos, kissé rikító ember- és állatfigurákkal. Azonban minden humoros hangvétele és már-már komikus képvilága ellenére Nabokov angol nyelvű "Ballada ..." nem kevésbé komoly, mint a harmincas évek második felének – a negyvenes évek elejének orosz nyelvű szövegeinek legjobb példái. A szelíd tyúkszem virágtermesztő eltűnéséről szóló groteszk történetben Nabokov művének fő témái furcsán megtörnek: romantikus kettős világ, menekülés a hétköznapok fojtogató hitványsága elől egy gyönyörű „messzibe”, egy csodálatosba, az álmok és a kreatív képzelet túlvilági világa. Aligha véletlen, hogy a ballada főszereplőjének neve Művészet (szó szerinti fordításban - művészet, kreativitás)" [16] .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Boyd, 2010 , p. 684-685.
2. ↑ Nabokov V. Versek és problémák  . - New York és London: McGraw-Hill, 1970. - 218 p. — ISBN 978-0070457249 .
3. ↑ 1 2 Nabokov üveg alatt – Kiállítás a New York-i Nyilvános Könyvtárban . web-static.nypl.org . Letöltve: 2019. szeptember 24. Az eredetiből archiválva : 2018. augusztus 1.. (határozatlan)
4. ↑ Nabokov V. Versek. Garden City, New York: Doubleday, 1959.
5. ↑ Nabokov, 2002 , p. 598.
6. ↑ Nabokov V. V. Versek és versek // Összeállítás, bevezető. Art., előkészítve. szövegek és jegyzetek. V. S. Fedorova. - M . : Sovremennik, 1991. - 572 p.
7. ↑ 1 2 Nabokov, 2002 , p. 574.
8. ↑ 1 2 3 Szvjatoszlav Yu. R. V. V. Nabokov és a sakk – Journal Hall . magazinok.gorkij.média. Letöltve: 2019. szeptember 24. Az eredetiből archiválva : 2021. május 6.. (határozatlan)
9. ↑ Klasszikus retusálás nélkül. Irodalmi világ Vlagyimir Nabokov munkásságáról: Kritikai recenziók, esszék, paródiák / Szerk. N.G. Melnyikov . - M . : Új Irodalmi Szemle, 2000. - S.  566 . — 688 p. — ISBN 5-86793-089-0.
10. ↑ Ez egy meglehetősen gonosz paródiája B. L. Pasternak "A Nobel-díj" (1959) című versének.
11. ↑ Nemerov H. Vlagyimir Nabokov versei és problémái // The New York Times Book Review. - 1971. - július 2. - S. 4-5 .
12. ↑ 1 2 Nabokov, 2002 , p. 42-43.
13. ↑ Nabokov V.V. „Nem tárom fel neked a lelkemet…” Vlagyimir Nabokov levélhagyatékából / Alexander Livergant fordítása. Nyikolaj Melnyikov megjegyzései // Külföldi irodalom. - 2017. - 6. sz . - S. 67 .
14. ↑ Nabokov, 1989 , p. 209.
15. ↑ Boyd, 2010 , p. 364.
16. ↑ Melnikov N. Vlagyimir Nabokov "Fancy Hybrid"  // Külföldi irodalom. - 2017. - 6. sz . - S. 133 . Archiválva az eredetiből: 2019. november 15.

Irodalom

• Boyd, Brian. Vlagyimir Nabokov. Amerikai évek: Életrajz = Vladimir Nabokov: The American Years / Per. angolról. M. Birdwood-Hedger, A. Glebovskaya, T. Izotova, S. Iljin. - Szentpétervár. : Szimpózium, 2010. - 950 p. - ISBN 978-5-89091-422-4 .
• Nabokov V. V. Versek és versek // Összeállítás, bevezető. Art., előkészítve. szövegek és jegyzetek. V. S. Fedorova. - M . : Sovremennik, 1991. - 572 p.
• Nabokov V. V. Versek // Összeállítás, a szöveg előkészítése, M. E. Malikova megjegyzései. - Szentpétervár. : Akadémiai projekt, 2002. - 674 p. — ISBN 5-7331-0160-1 .
• Nabokov, V. Válogatott levelek 1940-1977 / Szerk. D. Nabokov és MJ Bruccoli. - N. Y .: Harcourt Brace Jovanovich / Bruccoli Clark Layman, 1989.

Linkek

• Versek és feladatok sakkfeladatok