ISO 50001

Az ISO 50001 („Energiagazdálkodási rendszerek – Követelmények használati útmutatóval”) a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által az energiarendszerek menedzsmentjére létrehozott nemzetközi szabvány, amely meghatározza az energiagazdálkodási rendszer telepítésének, megvalósításának, karbantartásának és fejlesztésének követelményeit, a célt. amelynek célja, hogy egy szervezet rendszerszemléletű megközelítést kövessen az energiarendszer következetes javítása érdekében, beleértve az energiahatékonyságot, az energiabiztonságot és az energiafogyasztást [1] .

Az ISO 50001 szabvány bármely szervezet számára, méretétől, területi vagy földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül, teljes cselekvési stratégiát biztosít a vezetési és műszaki területeken a szervezet energetikai rendszerének hatékonyságának javítása érdekében.

A szabvány nagymértékben kompatibilis az ISO 9001 és ISO 14001 szabványokkal [2] .

Fejlesztés

Az ISO 50001 szabvány fő előfutárai az amerikai ANSI/MSE 2000:2008 szabvány, a koreai KS A 4000:2007 szabvány és több európai ország energiagazdálkodási szabványai voltak (ezek alapján az európai szabvány EN 16001 jött létre). Az ISO 50001 szabvány elfogadását a meglévő tapasztalatok elemzésére és a kiegyensúlyozott döntések meghozatalára irányuló aprólékos munka előzte meg. A nemzeti energiagazdálkodási szabványok koncepcióiról folytatott megbeszélések során előnyben részesítették az amerikai modellt, amely tükrözi a más országokban szerzett tapasztalatokat.

A szabványfejlesztés főbb szakaszai:

2008 tavasza – Az Egyesült Államok kezdeményezte az ISO/TC 242 „Energiamenedzsment” műszaki bizottság létrehozását, amelynek titkárságát az Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet (ANSI) és a Brazil Mérnöki Szabványok Szövetsége (ABNT) vezette.

2008. szeptember – 1. plenáris ülés Washingtonban: 25 ország küldöttei, valamint az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezetének (UNIDO) képviselői bemutatták az 1. munkatervezetet (WD1).

2009. március – 2. plenáris ülés Rio de Janeiróban: 73 küldött 19 országból, több mint 150 oldalnyi javasolt módosítás a 2. munkatervezet (WD2) szövegének 21 oldalán.

2009. november – 3. plenáris ülés Londonban: rekordszámú hozzászólás – 754. Ebből körülbelül 200 szerkesztői, 150 általános, több mint 400 technikai megjegyzés volt.

2010. október – 4. plenáris ülés Pekingben: A több mint 40 szavazó ország közül 5 európai ország (Franciaország, Egyesült Királyság, Németország, Olaszország és Spanyolország) nemmel szavazott a benyújtott ISO/DIS 50001 tervezetre, ami lelassította a munkát. a szövegen.

2011 márciusa és májusa között – a végső szavazás az ISO/FDIS 50001 végleges tervezetéről: nem szavaztak "ellen", és csak 2 ország tartózkodott [3] .

Az ISO 50001 szabvány 2011. június 15-én jelent meg [4] .

A 2018-08-as második kiadás – az ISO 50001:2018 új kiadása érvényteleníti és felváltja az első kiadást (ISO 50001:2011).

Az energiatakarékosság jelentősége

Az energiahatékonyság és az energiatakarékosság javításának szükségességének egyik fő oka a természeti erőforrások kimerülése. Jelenleg a korlátozott energiaforrások így vagy úgy minden államot érintenek, és globális problémává válik. Az energiaforrásokkal kapcsolatos attitűd megváltoztatásának sürgőssége a termékek magas energiaintenzitásával függ össze. Ez a probléma pedig olyan következményekkel jár, mint a gazdaság hatékonyságának hiánya, a termékek versenyképessége, alacsony világ- és hazai eladások, exportköltségek, nem hatékony vállalkozások bezárása stb.

Az energiahatékonyság és az energiatakarékosság növelésének másik fontos oka a környezetszennyezés, különösen a fosszilis szénhidrogén tüzelőanyagok elégetése során a légkörbe kerülő gázok okozhatnak üvegházhatást .

Az energiagazdálkodási rendszer bevezetése lehetővé teszi ezen problémák megoldását [5] .

A

Az ISO 50001 szabvány szerinti tanúsítás a következőket jelenti:

• Átláthatóság és objektivitás az energiafelhasználás hatékonyságának felmérésében.
• Költségek csökkentése.
• Pályázati részvételi lehetőség . Számos nemzetközi piacon kötelező tanúsítvány megléte [6] .
• A szervezet imázsának, hírnevének erősítése.
• A szervezet versenyképességének növelése. Marketingeszköz beszerzése több fogyasztó és partner vonzására.
• A környezetszennyezés csökkentése és a természeti erőforrások megőrzése.

Módszertan

Az ISO 50001 szabvány tartalmazza a szervezetekkel szemben támasztott főbb követelményeket:

• az energia hatékonyabb felhasználását célzó politikák kidolgozása;
• a cél és a célok kiigazítása a politikával összhangban;
• az adatok felhasználása az energia legjobb felhasználásának jobb megértéséhez és a megfelelő döntések meghozatalához;
• eredmények mérése;
• a politika működésének elemzése;
• az energiagazdálkodás folyamatos fejlesztése.

A szabvány a PDCA Continual Improvement Cycle néven ismert módszertanon alapul :

- tervezés (terv) - energetikai elemzés elvégzése és az energiateljesítmény alapkritériumainak, mutatóinak meghatározása, célok, célkitűzések meghatározása és az energiateljesítményt javító eredmények eléréséhez szükséges cselekvési tervek kidolgozása a szervezet energiapolitikájával összhangban;

– végrehajtás (do) – cselekvési tervek végrehajtása az energiagazdálkodás területén;

- ellenőrzése (ellenőrzése) - az energiapolitika végrehajtásával és az energetikai célok megvalósításával összefüggésben az energiateljesítményt meghatározó folyamatok, működési kulcsjellemzők nyomon követése, mérése, az eredmények jelentése;

- intézkedés (cselekvés) - intézkedések megtétele az energia és az energiagazdálkodási rendszer területén végzett tevékenységek teljesítményének folyamatos javítása érdekében [7] .

Linkek

1. ↑ Energiagazdálkodási rendszerek (elérhetetlen link) . Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (2011. június 9.). Letöltve: 2011. július 30. Az eredetiből archiválva : 2012. szeptember 12.. (határozatlan) 
2. ↑ ISO 50001 – Energiagazdálkodás . Nemzetközi Szabványügyi Szervezet. Letöltve: 2013. december 8. Az eredetiből archiválva : 2013. november 24.. (határozatlan)
3. ↑ Energiagazdálkodás, ISO 50001 és általános menedzsment. Világtapasztalat és a megvalósítás jellemzői . Letöltve: 2013. november 26. Az eredetiből archiválva : 2013. december 2. (határozatlan)
4. ↑ Megjelent az ISO 50001 "Energiagazdálkodási rendszerek" . Deutsches Institut für Normung e. V. (2011. június 15.). Letöltve: 2013. november 26. Az eredetiből archiválva : 2013. december 2. (határozatlan)
5. ↑ Energiagazdálkodás. Megvalósítási gyakorlat és felkészítés az ISO 50001 alkalmazására . Portal-Energo (2012. május 21.). Letöltve: 2013. december 11. Az eredetiből archiválva : 2013. június 8.. (határozatlan)
6. ↑ Energiagazdálkodás 50 001 (elérhetetlen link) . Az Energiaágazati Reformok Szellemi Támogató Iroda. Hozzáférés dátuma: 2013. december 21. Az eredetiből archiválva : 2013. december 24. (határozatlan) 
7. ↑ Nyerje meg az energia kihívást az ISO 50001 szabvány segítségével . 2011. június . Nemzetközi Szabványügyi Szervezet. Letöltve: 2012. október 30. Az eredetiből archiválva : 2012. szeptember 15.. (határozatlan)