Japán naptár

1873. január 1-jén Japánban elfogadták a Gergely -naptárt . 1873-ig széles körben használták a hagyományos japán holdnaptárat , amely a kínai naptáron alapult . A hagyományos naptárat ma már főként szertartási, asztrológiai és kulturális célokra használják. A hagyományos japán kronológia (a császárok évszámítása) rendszere a mai napig széles körben használatos a mindennapi életben [1] .

Időszámítás

A Gergely-naptár Japánban történő elfogadása után valójában három különböző kronológiai rendszert használtak egyenlő alapon:

• Japán megalapításától ( Jap. 皇紀 ko: ki )  - ősi naptárrendszer, i . e. 660-as referenciaponttal. e. amikor a legenda szerint Jimmu császár megalapította Japán államot;
• a császár uralkodásának kezdetétől ( japán 元号 gengo: )  - az éveket a császár uralkodásának kezdetének évétől számítják, például 2012 Heisei 24. éve ;
• Krisztus születéséből ( a mi korunkból ) ( jap. 西 暦seireki ) .

A három rendszer közül az utolsó kettőt még ma is használják. A Japán megalapításától kezdődő számrendszert 1873 -tól a második világháború végéig használták . Ezt az abszolút kronológiai skálát Miyoshi no Kiyoyuki (847-918) dolgozta ki, aki kiszámította, hogy az első legendás Jimmu császár uralkodásának kezdetétől (Kr. e. 660) Szuiko uralkodásának 9. évéig (601) 1260 év telt el. [2] . A Meidzsi-restauráció során helyreállították az ősi évek számlálását: 1872-ben bevezették a "császárok korszaka" ( Jap. 皇紀 ko: ki ) fogalmát  - nacionalista célból, hogy az európaiaknak bizonyítsák a japán történelem ősiségét [ 2] . De egy ilyen rendszer csak a második világháború végéig működött [2] .

Hónapok

Modern

A japán hónapok modern neveit szó szerint "első hold", "második hold" stb.-nek fordítják. stb. ahol a megfelelő számjegy a hold utótaggal van kombinálva ( jap. 月 gatsu ) :

Az arab számok használata a hónapra (1月, 2月 stb.) elterjedt és gyakorlatilag általános.

Hagyományos

A japán hagyományos naptár minden hónapjának több egyedi neve van, amelyek tükrözik az évszak jeleit , a mezőgazdasági tevékenységek természetét, szokásait és rituáléit [1] .

A régi japán naptár a kínai holdnaptáron alapult . Az év a holdnaptár szerint 3-7 héttel később kezdődik, mint a Gergely-év, így a hagyományos naptár első hónapja egyáltalán nem egyenlő a januárral.

Évszakok

Az év ráadásul 24 évszakra oszlott a kínaiaktól kölcsönzött naptár szerint . Ezeket az évszakokat most már figyelembe veszik a kimonók és hajkiegészítők kiválasztásakor , különösen a gésák esetében .

Hetek

A japánok hétnapos hetet használnak , amely a nyugati naptárat követi. A hétnapos hetet Japánban asztrológiai és más célokra használták már a Gergely-naptár elfogadása előtt is . Fukuzawa Yukichi kulcsszerepet játszott abban a döntésben, hogy ezt a rendszert hivatalosan elfogadják. A napok neve a Hold és a Nap ( yin és yang ), valamint az öt látható bolygó nevéből származik, amelyek viszont az öt kínai elemről (fa, tűz, föld, fém, víz) kaptak elnevezést.

A hónap három 10 napos időszakra (dekádra) is fel van osztva. Mindegyiket jun -nak ( jap. 旬) hívják. Első jo: jun ( jap . 上旬), második chu:jun ( jap . 中旬), harmadik gejun ( jap . 下旬). Ezeket a neveket gyakran használják a hozzávetőleges idő jelzésére, például: "a hőmérséklet normális jo: jun április".

Napok

A hónap minden napjának szisztematikus neve van:

Az arab , nem pedig a japán számok használata a napokra (13日, 14日 stb.) széles körben elterjedt és gyakorlatilag általános.

A Tsuitachi a tsukitachi kicsinyítő alakja , ami a hónap első napját jelenti. A hagyományos naptárban a hónap utolsó napját misokának (晦日 ) hívják . Manapság sokkal gyakoribbak a 28-31 plusz szálak . De a tálat gyakran használják például szerződésekben, megállapodásokban stb. stb., amely meghatározza, hogy a fizetést a hónap utolsó napján kell teljesíteni, függetlenül attól, hogy melyik dátumtól. Az év utolsó napja az o:misoka (大晦日, big last day) , és a kifejezést még mindig széles körben használják.

Rokuyo

A Rokuyo (六曜rokuyo : )  a kínai naptár szerint számított hat napból álló sorozat, amellyel a japánok megpróbálták megjósolni a nap szerencséjét. A "Rokuyo" gyakran megjelenik a japán naptárban, az esküvők és temetések napjának kiszámítására használt rendszer, bár a japánok többsége nem használja állandóan. A "rokuyo" másik neve sziklás ( 六輝) .

A Rokuyo könnyen kiszámítható a japán holdnaptár segítségével. Január elseje mindig „sensho”, a második mindig tomobiki, stb. Február elsején a visszaszámlálás elölről kezdődik „tomobiki”-val. Március elseje "senbu", és így tovább hat hónapig. Ezután újra kezdődik a visszaszámlálás: július 1-je „sensho”, december 1-je „shakko”, a Hold megfigyelésére ideálisnak tartott nap, augusztus 15. pedig mindig „butsumetsu”. A rokuyo rendszer az Edo időszakban vált népszerűvé .

Nemzeti ünnepek

      Ünnepnapok szerepelnek a japán aranyhétben .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Naptár // Japán A-tól Z-ig. Népszerű illusztrált enciklopédia. (CD ROM). - M . : Directmedia Publishing, "Japan Today", 2008. - ISBN 978-5-94865-190-3 .
2. ↑ 1 2 3 Japán története / Szerk. A. E. Zsukova. - M . : Orosz Tudományos Akadémia Keletkutatási Intézete , 1998. - T. 1. Az ókortól 1868-ig - S. 14-19. — ISBN 5-89282-107-2 .

Linkek

• Online japán dátum konverter a Creounity Time Machine webalkalmazásban. A dátumok hozzárendelésének elvei a japán érméken
• DateConverter - Konvertálja a dátumokat a japán és a Gergely-naptár között
• A japán naptár  (angol)  (lefelé hivatkozás) . — National Diet Library of Japan weboldal. Letöltve: 2009. november 17. Az eredetiből archiválva : 2011. április 12..
• Naptár  (angol)  (lefelé mutató link) . - a japan-guide.com oldalon . Letöltve: 2009. november 18. Az eredetiből archiválva : 2017. június 28..