Extrateritorialitás

Extraterritorialitás ( lat.  ex- „kívülről, kívülről” + territorialis „az adott területhez kapcsolódó”; a 20. század eleje előtt az extraterritorialitás [1] [2] ) magánszemélyek vagy jogi személyek , intézmények vagy tárgyak kizárt státusza. a helyi jogszabályok alól, és (részben vagy egészben) azon állam törvényei hatálya alá tartoznak, amelynek állampolgárságával rendelkeznek [3] .

Az extraterritorialitás gyakorlatai és formái

Az extraterritorialitás szokásos gyakorlata a diplomáciai és konzuli kiváltságok és mentességek intézménye.

Ebben az esetben azonban a „területen kívüliség” kifejezést fokozatosan felváltják a külföldi állam joghatósága alóli mentesség különféle formáinak pontosabb megjelölései. Ennek az az oka, hogy korábban az extraterritorialitás elvéből arra a következtetésre jutottak, hogy a büntető, közigazgatási és gazdasági jogi normák alól mentesült személy (vagy intézmény) az állam, állampolgárság (vagy nemzetiség) területén található. , ha nem fizikai személyekről beszélünk), amivel rendelkezik. Mivel ez a jogi fikció igazolhatja a mentességek és kiváltságok korlátlan kiterjesztését, a "területen kívüliség" fogalmát nem ajánlatos tágan értelmezni.

A diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi bécsi egyezmény, a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. évi bécsi egyezmény és más multilaterális nemzetközi szerződések rendelkezései szerint az államok a viszonosság alapján mentesítik a diplomáciai képviseletek tagjait a büntető, közigazgatási és gazdasági jogi normák alól. a fogadó ország (az úgynevezett diplomáciai mentesség ).

A történelemben az extraterritorialitást az egyik állam egyoldalúan is rákényszeríthette a másikra, és hatása nem korlátozódott a diplomáciai személyzetre, hanem kiterjedt az ország valamennyi polgárára (esetenként egy adott területen belül ), akik ezt a jogot élvezték, és ennek az országnak az állampolgárai A fogadó ország normái és törvényei valójában nem vonatkoznak rájuk ( egyenlőtlen szerződések ).

Az extraterritorialitást például a külföldi országok katonai bázisai , valamint az ENSZ-ügynökségek által elfoglalt épületek élvezik .

A nemzetközi jog egyes ágaiban az extraterritorialitás megőrizte jelentőségét. Például a nemzetközi tengerjogban egy külföldi kikötőben lévő hadihajó státuszának jellemzésére használják, mivel az ilyen hajó ebben az esetben a lobogó szerinti állam úszó területének minősül. Az ENSZ 1982. évi Tengerjogi Egyezményének 32. cikke szerint a katonai és egyéb (nem kereskedelmi célú) kormányzati hajók (amelyek nem kereskedelmi célokat szolgálnak) külföldi parti tengeren, ha ott legálisan tartózkodnak, területen kívüliséget élveznek; a mentesség nem terjed ki a kereskedelmi hajókra és a kereskedelmi céllal üzemeltetett állami hajókra [4] .

Extraterritorialitást élvez a területi szuverén beleegyezésével idegen területen elhelyezett katonai repülőgép is, mivel annak az államnak a területének tekintendő, amelynek azonosító jeleivel rendelkezik. A mentesség nem terjed ki a kereskedelmi repülőgépekre.

Esetek és objektumok, amelyekre az extraterritorialitás elve vonatkozik

• Diplomáciai képviseletek
• Az államfő mentelmi joga egy másik ország látogatása során
• Az ENSZ központja New Yorkban , az ENSZ-ügynökségek Genfben , Bécsben , Nairobiban , valamint a Hágai ​​Bíróság épülete és a Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék épülete Hamburgban
• A Független Államok Közössége tagállamai parlamentközi közgyűlésének székhelye Szentpéterváron
• A NATO brüsszeli főhadiszállása és a NATO Szövetséges Erők európai főhadiszállása Monsban
• NATO-bázisok a haderők jogállásáról szóló megállapodások értelmében
• CERN komplexum (Európai Nukleáris Kutatási Központ)
• Nemzetközi Súly- és Mértékiroda Sevresben
• A Vatikán  - Lateráni Bazilika és a Lateráni Palota ingatlana , a pápa rezidenciája Castel Gandolfóban , a Vatikáni Rádió átjátszó területe Santa Maria di Galeriában és egyéb objektumok Olaszországban
• A Máltai Lovagrend székhelye Rómában
• Amerikai haditengerészeti támaszpont a guantánamói öbölben
• Európai Központi Bank Frankfurt am Mainban
• Az EPO központja Münchenben
• Svalbard szigetcsoport Norvégiában

Lásd még

• Diplomáciai mentesség
• Antarktiszi Szerződés
• Demilitarizált zóna
• semleges zóna

Jegyzetek

1. ↑ Földönkívüli // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
2. ↑ Vnezemelnoszt - cikk a Nagy Szovjet Enciklopédiából . 
3. ↑ A. Ya. Sukharev, V. E. Krutskikh, A. Ya. Szuharev. Extraterritorialitás // Nagy jogi szótár. - Infra-M . - M. , 2003. (Orosz) // Jogi szótár a dic.academic.ru oldalon
4. ↑ Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tengerjogi egyezménye .

Szótárak és enciklopédiák	Nagy dán Nagy katalán Nagy katalán Britannica (online) Universalis Asztali
Bibliográfiai katalógusokban BNF : 119814883 GND : 4016056-7 J9U : 987007562805305171 LCCN : sh85046564 NDL : 00572965 SUDOC : 02786426X