| Harmadik Konstantinápolyi Zsinat | |
|---|---|
| dátum | 680-681 év _ |
| Elismert | Ortodoxia , katolicizmus |
| Előző katedrális | Második Konstantinápolyi Zsinat |
| Következő katedrális |
(katolicizmus) Második Nikai Zsinat (Ortodoxia) Trullo Zsinat |
| összehívták | Konstantin IV |
| Elnökölt | George és Agathon |
| Résztvevők száma | RENDBEN. 300 |
| Megbeszélt témák | A monotelitizmus , Jézus emberi és isteni akarata |
| Dokumentumok és nyilatkozatok | a monotelizmus elítélése |
| Az ökumenikus zsinatok időrendi listája | |
III. Konstantinápolyi Zsinat , egyben a 6. Ökumenikus Zsinat – a görög ortodox és római katolikus hagyomány szerint 680-681 között Konstantinápolyban tartották Pogonatas császár vezetésével .
A zsinatot a monoteliták tanításai ellen hívták össze , akik Jézus Krisztusban két természetet ismertek el, Istent és embert, de egy Isten-ember akaratot. A monotelitizmus a konstantinápolyi pátriárka, Sergius által létrehozott szakszervezeti hitvallás volt Heraclius császár parancsára . A császár célja az volt, hogy kibékítse a szembenálló feleket a diofizita-kalcedoniták és a miafizita-nem-kalcedoniták krisztológiai egyházában. Ezt az elképzelést a jeruzsálemi Sophronius és Maximus hitvalló konstantinápolyi szerzetes ellenezte . Maximus Hitvalló tanítását a lateráni zsinaton elfogadta Márton pápa és a római egyház, ami összeütközésbe került a birodalom hivatalos vallásával, amiért Maximust és Mártont elnyomásnak vetették alá, de később ezt a tanítást átvették a birodalom hivatalos vallásával. Görög Kelet a harmadik konstantinápolyi zsinaton.
A hatodik ökumenikus zsinat lett a leghosszabb zsinat: a zsinat 680. november 7-én nyílt meg, és 681. szeptember 16-án ért véget. A tanácskozás résztvevőinek száma folyamatosan nőtt. Az első ülésen 43-an, az utolsón 163-an (köztük a pápa legátusai ) vettek részt, a szabályzat kidolgozásánál 240-en. A császár maga volt jelen az első 11 ülésen és az utolsón is, ahol a tanácsi jegyzőkönyveket „elolvasva és jóváhagyva” felirattal írta alá. [egy]
A hatodik ökumenikus zsinat elítélte és elutasította a monoteliták tanítását, mint eretnekséget , és úgy döntött, hogy Jézus Krisztusban két természetet – isteni és emberi –, e két természet szerint pedig két akaratot [2] ismer el , de úgy, hogy a Az emberi akarat Krisztusban nem ellenkezik, hanem aláveti magát az isteni akaratnak. Mindkét akarat Krisztusban elválaszthatatlanul, változatlanul, elválaszthatatlanul, elválaszthatatlanul egyesül egymás között.
A zsinat emellett elítélte és elutasította a monoenergiás tant, mint eretnekséget , és megállapította, hogy Krisztusban két természetes cselekedet van – az isteni és az emberi [3] . Mindkét cselekvés Krisztusban elválaszthatatlanul, változatlanul, elválaszthatatlanul, elválaszthatatlanul egyesül egymás között.
görögül:
Καὶ δύο φυσικὰς θελήσεις ἤτοι θελήματα ἐν αὐτῷ [ἐν αὐτῷ [ἐ Χριστῷ] καὶ δύο φυσικὰς ἐνεργείας ἀδιαιρέτως, ἀτρέπτως, ἀμερίστως, ἀσυγχύτως, κατὰ τὴν τῶν ἁγίων πατέρων διδασκαλίαν ὡσαύτως κηρύττομεν· καὶ δύο μὲν φυσικὰ θελήματα οὐχ᾽ ὑπεναντία, μὴ γένοιτο, καθὼς οἱ ἀσεβεῖς ἔφησαν αἱρετικοί, ἀλλ᾽ ἑπόμενον τὸ ἀνθρώπινον αὐτοῦ θέλημα, καὶ μὴ ἀντιπίπτον ἢ ἀντιπαιλαῖον, μᾶλλον μὲν οὖν καὶ ὑποτασσόμενον τῷ θείῳ αὐτοῦ καὶ πανσθενεῖ θελήματι· ἔδει γὰρ τὸ τῆς σαρκὸς θέλημα κινηθῆναι, ὑποταγῆναι δὲ τῷ θελήματι τῷ θεϊκῷ κατὰ τὸν πάνσοφον Ἀθανάσιον. [négy]
Latinul:
Et duas naturales voluntates in eo [Jesu Christo], et duas naturales operationes indivise, inconvertibiliter, inseparabiliter, inconfuse secundum sanctorum patrum doctrinam adæque prædicamus; et duas naturales voluntates non contrarias, absit, juxta quod impii asseruerunt hæretici, sed sequentem ejus humanam voluntatem, et non resistentem vel reluctantem, sed potius et Subjectam divinæ ejus atque omnipotenti voluntati. Oportebat enim carnis voluntatem moveri, subjici vero voluntati divinæ, juxta sapientissimum Athanasium. [5]
Oroszul:
És két természetes akarat vagy vágy benne, és két természetes cselekvés, elválaszthatatlan, változatlan, elválaszthatatlan, elválaszthatatlan, szentatyáink tanítása szerint két természetes vágyat is hirdetünk, amelyek nem ellentétesek, ne legyen, mint istentelen eretnekek. mondjuk, hanem az Ő emberi vágya, következésképpen, és nem ellenkezik, sőt nem ellenkezik, és alá van vetve az Ő isteni és mindenható akaratának. A bölcs Athanasius tanítása szerint ugyanis szükséges volt, hogy a test akarata cselekedjen, de engedelmeskedjen Isten akaratának. [6] [7]
11 év után összehívták a zsinatot, amely a Trulli nevű királyi kamarákban üléseket nyitott az elsősorban egyházfegyelemmel kapcsolatos kérdések megoldására. Keleten a trullói zsinat határozatai ezt követően a hatodik ökumenikus zsinat határozataiként kerültek be a kánoni gyűjteményekbe; nyugaton a Trullo Tanács határozatait nem fogadták el [8] .
Úgy gondolják, hogy ez a zsinat határozta meg a kronológia dátumát (lásd a Konstantinápolyi korszakot ): a bibliai „világteremtéstől” i. e. 5509. szeptember 1-jével. e. [9] . A Hatodik Ökumenikus Zsinat 102 kanonokja között azonban nincs külön szabály a számadás kezdetére vonatkozóan. В контексте 3-го правила есть упоминание года: «… согласнѡ ѡпредѣлѧємъ, чтобы свѧзавшїєсѧ вторымъ бракомъ, и, даже до пѧтагѡнадєсѧть днѧ протєкшагѡ мѣсѧца іаннуарїа, минувшагѡ чєтвєртагѡ індікта, шєсть тысѧчь сто дєвѧносто дєвѧтагѡ года, ѡставшїєсѧ въ порабощєнїи грѣху …» [7] . Nagy valószínűséggel ez az első dokumentumfilmes felhasználása a konstantinápolyi szeptemberi kronológiának (bár lehetséges, hogy az ún. „proto-bizánci” márciusi kronológiát használták). Mindenesetre nem valószínű, hogy a Tanács egységes kronológiát állapítson meg, hiszen a különböző korszakok „rivalizálása” még több évszázadon át folytatódott.