Jin (királyság)

A Jin ( kínai trad. 晉, ex. 晋, pinyin Jìn ) a tavaszi és őszi korszak sajátos királysága az ókori Kínában , főként a Sárga-folyótól északra, amelynek fő területe a modern Shanxi tartományban feküdt. . A Jin királyság az egyik legerősebb volt a tavaszi és őszi korszakban.

A Jin államot Tang Shu-Yu alapította , aki a Zhou-dinasztia királyi családjából származott . A Jin királyság összeomlását a tavaszi és őszi időszak végének tekintik.

Nagybetűk

A Jin királyság többször változtatta fővárosát. Az eredeti főváros Tang városa (唐) volt, melynek maradványait a modern Qiucun (曲村) város területén őrizték meg.

Később a fővárost Ye városába (鄂), majd Jiang városába (绛), majd Xintianba (新田) helyezték át, amelynek maradványai a modern Houma város , Linfen területén találhatók. városrész , Shanxi tartomány .

Wen Gong

A Jin királyság uralkodói közül különösen híressé vált Wen-gong (személynevén Zhong'er), aki ie 636-628 között uralkodott . e. . Mivel a második fiú, nem őt tekintették a trón fő esélyesének. Életét féltve Qin királyságába menekült, amikor bátyja, Hui-gong uralkodott, és csak halála után tért vissza.

Herceggé (gong) válva hatalmassá tette a Jin királyságot, és számos katonai győzelmet aratott. Visszaállította a Zhou Wangot a trónra, majd legyőzte a Chu királyságot a csengpui csatában ie 632-ben. e. és a Zhou van-tól megkapta a "ba" (hegemón) címet - a szövetséges hercegek fejét. Szövetségben lépett fel Qin királyságával, egy baráti egyezmény megkötésekor a barátság emlékműveit emelték. A Qin és Jin királyságában uralkodó klánokat a házasságok , sőt a chengyu „csin és dzsin közötti harmónia” ( kínai gyakorlat 秦晋之好, pall. qin jin zhi hao ) és a „Qin és Jin” ( kínai ) kifejezés egyesítette. ) keletkezett trad. 秦晉, ex. 秦晋), azaz házasság [1] [2] .

Bomlás

A tavaszi és őszi időszak végére a Jin királyság hatalma meggyengült a polgári viszályok miatt. A névlegesen uralkodó dinasztia hatalma a Kr.e. 7. században e. folyamatosan gyengült és az ie VI. század elejére. e. A királyságot hat klán (六卿) hat minisztere irányította. A Hadakozó Államok időszakának elejére négy klán maradt hatalmon - Zhi (智), Wei (魏), Zhao (趙) és Han (韓), akik felosztották az időszámításunk előtti 497-es felemelkedés után elpusztultak javait . e. a Fan (范) és Zhonghan (中行) klánok lázadása [3] . Ezzel egy időben a Zhi klán kezdett dominálni Jinben, döntő befolyást gyakorolva a névleg uralkodó királyi dinasztiára. Kr.e. 454-ben. e. Jin Chu-gong dühös lett a hatalmát bitorló négy méltóságra, és a Qi és Lu fejedelemség uralkodóihoz fordult azzal a javaslattal, hogy támadják meg őket, hogy visszaállítsák hatalmukat a királyság felett. Ennek tudomására jutva maguk a klánok uralkodói közösen támadták meg Chu-gunt. Qi királyságába menekült , de útközben meghalt. Aztán Zhi Bo Yao (智伯瑤, Zhi Bo Yao), a Zhi klán feje, Zhao-gong Chiao nevű dédunokáját ültette hatalomra Jinben, aki a Jin Ai-gong lett. Miután megragadta a tényleges hatalmat a királyságban, és nagyon arrogáns volt, ie 454-ben. e. három másik klántól követelték, hogy adják át neki azokat a földeket, amelyeket a lázadók földosztása során örököltek. Wei és Han engedelmeskedett, de a Zhao klán nem volt hajlandó megtenni. Ezután a Zhi klán arra kényszerítette Weit és Hant, hogy csatlakozzanak hozzá, és ostrom alá vették a Zhao klánt Jinyangban (ma Taiyuan városa Shanxi tartományban). A Zhao klánt azonban nem sikerült kiiktatnia: Wei és Han agresszivitása és kegyetlensége miatt nem bíztak benne, és külön megállapodást kötöttek Zhao-val. i.e. 453. május 8 . e. a Zhao, Wei és Han klán egyesített erői hirtelen megtámadták a Zhi klánt és teljesen elpusztították [4] . A Zhi földjeit egyenlő arányban osztották fel a három győztes klán között. Ez volt az egykor hatalmas Jin állam összeomlása.

Jogilag ezt pontosan fél évszázaddal később formalizálták, amikor Kr. e. 403-ban. e. három klán megállapodott abban, hogy három független államra osztják az országot, a történelem ezt a pillanatát úgy hívják, hogy " Három család osztotta el a Jint " (三家分晉). Ugyanebben az évben a három királyság, Han , Zhao és Wei uralkodói megkapták a hou (侯) (gróf) címet, az egykori Jin-dinasztia uralkodójával együtt, a három új államot "három Jin"-nek kezdték nevezni. (三晉). Kr.e. 376 -ig . e. még mindig létezett egy formális Jin állam egy kis területen, amelyet aztán felosztottak a "három Jin" között. Mindhárom királyság nagy szerepet játszott a következő Hadakozó Államok időszakának történetében .

Jin állam otthona

Sima Qian Történelmi jegyzeteinek 39. fejezete írja le .

Irodalom

• Vasziljev L. S. Az ókori Kína. v.2 M.2000.
• Kryukov M.V., Sofronov M.V., Cheboksarov N. N. Ősi kínai. M.1978.

Jegyzetek

1. ↑ 秦晉 (qín-jìn) // Az orosz grafikai rendszer nagy kínai-orosz szótára: 4 kötetben  / Szovjetunió Tudományos Akadémia , Keletkutatási Intézet ; comp. a kéz alatt és szerk. I. M. Oshanina . - M  .: Nauka , 1984. - T. III: Hieroglifák No. 5165 - 10745. - S. 781. - 1104 p. - Stb. 2. - 16 000 példány.
2. ↑ Lásd a ［秦晋之好］ qín jìn zhī hǎo szótári bejegyzést a forrásban:新华成语词典 ：缩印本 (Xinhua chengyu qidian: soyese)  ben ) - 2. kiadás (2015). - Peking: Shanu Yingshuguan, 2019. - P. 623. - ISBN 978-7-100-12250-4 .
3. ↑ > SZÖVEG
4. ↑ > SZÖVEG