történelmi állapot | |
Jin | |
---|---|
bálna. hagyományos 晉, gyakorlat 晋, pinyin Jìn | |
A tavasz és az ősz korszakának kínai királyságai (Kr. e. 5) |
|
←
→ → → RENDBEN. XI. század - ie 376. e. |
|
Főváros |
Tang (唐; 859-745 ) Quwo (曲沃; 745-677 ) Jiang (絳; 677-585 ) Xinjiang (新田; 585-376 ) |
Pénznem mértékegysége | Ókori kínai érme [d] |
A Jin ( kínai trad. 晉, ex. 晋, pinyin Jìn ) a tavaszi és őszi korszak sajátos királysága az ókori Kínában , főként a Sárga-folyótól északra, amelynek fő területe a modern Shanxi tartományban feküdt. . A Jin királyság az egyik legerősebb volt a tavaszi és őszi korszakban.
A Jin államot Tang Shu-Yu alapította , aki a Zhou-dinasztia királyi családjából származott . A Jin királyság összeomlását a tavaszi és őszi időszak végének tekintik.
A Jin királyság többször változtatta fővárosát. Az eredeti főváros Tang városa (唐) volt, melynek maradványait a modern Qiucun (曲村) város területén őrizték meg.
Később a fővárost Ye városába (鄂), majd Jiang városába (绛), majd Xintianba (新田) helyezték át, amelynek maradványai a modern Houma város , Linfen területén találhatók. városrész , Shanxi tartomány .
A Jin királyság uralkodói közül különösen híressé vált Wen-gong (személynevén Zhong'er), aki ie 636-628 között uralkodott . e. . Mivel a második fiú, nem őt tekintették a trón fő esélyesének. Életét féltve Qin királyságába menekült, amikor bátyja, Hui-gong uralkodott, és csak halála után tért vissza.
Herceggé (gong) válva hatalmassá tette a Jin királyságot, és számos katonai győzelmet aratott. Visszaállította a Zhou Wangot a trónra, majd legyőzte a Chu királyságot a csengpui csatában ie 632-ben. e. és a Zhou van-tól megkapta a "ba" (hegemón) címet - a szövetséges hercegek fejét. Szövetségben lépett fel Qin királyságával, egy baráti egyezmény megkötésekor a barátság emlékműveit emelték. A Qin és Jin királyságában uralkodó klánokat a házasságok , sőt a chengyu „csin és dzsin közötti harmónia” ( kínai gyakorlat 秦晋之好, pall. qin jin zhi hao ) és a „Qin és Jin” ( kínai ) kifejezés egyesítette. ) keletkezett trad. 秦晉, ex. 秦晋), azaz házasság [1] [2] .
A tavaszi és őszi időszak végére a Jin királyság hatalma meggyengült a polgári viszályok miatt. A névlegesen uralkodó dinasztia hatalma a Kr.e. 7. században e. folyamatosan gyengült és az ie VI. század elejére. e. A királyságot hat klán (六卿) hat minisztere irányította. A Hadakozó Államok időszakának elejére négy klán maradt hatalmon - Zhi (智), Wei (魏), Zhao (趙) és Han (韓), akik felosztották az időszámításunk előtti 497-es felemelkedés után elpusztultak javait . e. a Fan (范) és Zhonghan (中行) klánok lázadása [3] . Ezzel egy időben a Zhi klán kezdett dominálni Jinben, döntő befolyást gyakorolva a névleg uralkodó királyi dinasztiára. Kr.e. 454-ben. e. Jin Chu-gong dühös lett a hatalmát bitorló négy méltóságra, és a Qi és Lu fejedelemség uralkodóihoz fordult azzal a javaslattal, hogy támadják meg őket, hogy visszaállítsák hatalmukat a királyság felett. Ennek tudomására jutva maguk a klánok uralkodói közösen támadták meg Chu-gunt. Qi királyságába menekült , de útközben meghalt. Aztán Zhi Bo Yao (智伯瑤, Zhi Bo Yao), a Zhi klán feje, Zhao-gong Chiao nevű dédunokáját ültette hatalomra Jinben, aki a Jin Ai-gong lett. Miután megragadta a tényleges hatalmat a királyságban, és nagyon arrogáns volt, ie 454-ben. e. három másik klántól követelték, hogy adják át neki azokat a földeket, amelyeket a lázadók földosztása során örököltek. Wei és Han engedelmeskedett, de a Zhao klán nem volt hajlandó megtenni. Ezután a Zhi klán arra kényszerítette Weit és Hant, hogy csatlakozzanak hozzá, és ostrom alá vették a Zhao klánt Jinyangban (ma Taiyuan városa Shanxi tartományban). A Zhao klánt azonban nem sikerült kiiktatnia: Wei és Han agresszivitása és kegyetlensége miatt nem bíztak benne, és külön megállapodást kötöttek Zhao-val. i.e. 453. május 8 . e. a Zhao, Wei és Han klán egyesített erői hirtelen megtámadták a Zhi klánt és teljesen elpusztították [4] . A Zhi földjeit egyenlő arányban osztották fel a három győztes klán között. Ez volt az egykor hatalmas Jin állam összeomlása.
Jogilag ezt pontosan fél évszázaddal később formalizálták, amikor Kr. e. 403-ban. e. három klán megállapodott abban, hogy három független államra osztják az országot, a történelem ezt a pillanatát úgy hívják, hogy " Három család osztotta el a Jint " (三家分晉). Ugyanebben az évben a három királyság, Han , Zhao és Wei uralkodói megkapták a hou (侯) (gróf) címet, az egykori Jin-dinasztia uralkodójával együtt, a három új államot "három Jin"-nek kezdték nevezni. (三晉). Kr.e. 376 -ig . e. még mindig létezett egy formális Jin állam egy kis területen, amelyet aztán felosztottak a "három Jin" között. Mindhárom királyság nagy szerepet játszott a következő Hadakozó Államok időszakának történetében .
Sima Qian Történelmi jegyzeteinek 39. fejezete írja le .
A testület címe | Név | Uralkodási idő | Az uralkodás kezdete | Uralkodás vége |
Tang Shu-yu (唐叔虞) | Ji Yu 姬虞 | Kr.e. 1042 e. | ||
How-se (晋侯燮) | Ji Xie 姬燮 | |||
Wu-hou (晋武侯) | Ji Ningzu 姬宁族 | |||
Cheng-hou (晋成侯) | Ji Fu-ren 姬服人 | |||
Li-hou (晋厉侯) | Ji Fu | Kr.e. 859 e. | ||
Ching-hou (晋靖侯) | Ji Yijiu 姬宜臼 | tizennyolc | 858 ie e. | Kr.e. 841 e. |
Si-hou (晋釐侯, 晋僖侯) | Ji Si-tu 姬司徒 | tizennyolc | Kr.e. 840 e. | Kr.e. 823 e. |
Xian-hou (晋献侯) | ji ji 姬籍 | tizenegy | Kr.e. 822 e. | Kr.e. 812 e. |
Mu-hou (晋穆侯) | Ji Fo-wang 姬费王 | 27 | Kr.e. 811 e. | Kr.e. 785 e. |
Shang-shu (晋殇叔) | Ji Shang | négy | Kr.e. 784 e. | Kr.e. 781 e. |
Wen-hou (晉文侯) | Ji Chou 姬仇 | 35 | Kr.e. 780 e. | Kr.e. 746 e. |
Zhao-hou (晋昭侯) | Ji Bo 姬伯 | 06 | Kr.e. 745 e. | Kr.e. 740 e. |
Xiao-hou (晋孝侯) | Ji Ping | 16 | Kr.e. 739 e. | Kr.e. 724 e. |
Ao-hou (晋鄂侯) | chi qi 姬卻 | 06 | Kr.e. 723 e. | Kr.e. 718 e. |
Ai-hou (晋哀侯) | Ji Guang 姬光 | 09 | Kr.e. 717 e. | Kr.e. 709 e. |
Xiaozi-hou (晋小子侯) | Ji Xiaozi 姬小子 | 04 | Kr.e. 708 e. | Kr.e. 705 e. |
Hou-ming (晉侯緡) | Ji Ming 姬缗 | 27 | Kr.e. 704 e. | Kr.e. 678 e. |
Wu Gong (曲沃武公, 晋武公) | Ji Cheng | 39 | Kr.e. 715 e. | Kr.e. 677 e. |
Xiangong (晋献公) | Ji Guizhu 姬诡诸 | 26 | Kr.e. 676 e. | Kr.e. 651 e. |
Hui-gong (晋惠公) | Ji Yiwu | tizennégy | Kr.e. 650 e. | Kr.e. 637 e. |
Huai Gong (晋懷公) | Ji Yu 姬圉 | 0 | Kr.e. 637 e. | |
Wen Gong (晋文公) | Ji Zhonger | 09 | Kr.e. 636 e. | Kr.e. 628 e. |
Xiang-gong (晋襄公) | ji huan 姬欢 | 07 | Kr.e. 627 e. | Kr.e. 621 e. |
Ling Gong (晋灵公) | Ji Yigao 姬夷皋 | tizennégy | Kr.e. 620 e. | Kr.e. 607 e. |
Cheng Gong (晋成公) | Ji Heidian | 07 | Kr.e. 606 e. | Kr.e. 600 e. |
Jing Gong (晋景公) | Ji Ju 姬据 | 19 | Kr.e. 599 e. | Kr.e. 581 e. |
Li-gun (晉厲公) | Ji Shouman | 08 | Kr.e. 580 e. | Kr.e. 573 e. |
Dao Gong (晋悼公) | Ji Zhou 姬周 | tizenöt | Kr.e. 572 e. | Kr.e. 558 e. |
Ping Gong (晋平公) | Ji Biao 姬彪 | 26 | Kr.e. 557 e. | Kr.e. 532 e. |
Zhao-gong (晋昭公) | Ji Yi 姬夷 | 06 | Kr.e. 531 e. | Kr.e. 526 e. |
Qing Gong (晋顷公) | Ji Quji | tizennégy | Kr.e. 525 e. | Kr.e. 512 e. |
Ding Gong (晋定公) | Ji Wu 姬午 | 37 | Kr.e. 511 e. | Kr.e. 475 e. |
Chu-gun (晋出公) | Ji Zuo 姬凿 | 23 | Kr.e. 474 e. | Kr.e. 452 e. |
Ai-gun (晋哀公, 晉懿公, 晉敬公) | ji jiao 姬骄 | tizennyolc | Kr.e. 451 e. | Kr.e. 434 e. |
Yu-gun (晋幽公) | Ji Liu 姬柳 | tizennyolc | Kr.e. 433 e. | Kr.e. 416 e. |
Le-gun (晋烈公) | Ji Zhi 姬止 | 27 | Kr.e. 415 e. | Kr.e. 389 e. |
Xiao Gong (晋孝公)或晋桓公 | ji qi 姬颀 | 32 | Kr.e. 388 e. | Kr.e. 357 e. |
Jing Gong II (晋静公) | Ji Jujiu 姬俱酒 | nyolc | Kr.e. 356 e. | Kr.e. 349 e. |
A Chunqiu korszak kínai királyságai | |
---|---|