Horn, Gyula

Horn Gyula
lógott. Horn Gyula
Magyarország 37. miniszterelnöke
1994. július 15.  - 1998. július 6
Előző Boros Péter
Utód Orbán Viktor
A Magyar Népköztársaság 55. külügyminisztere
1989. május 10.  - 1990. május 23
Előző Varkoni Péter
Utód Jeszenszkij Géza
Születés 1932. július 5.( 1932-07-05 ) [1] [2] [3] […]
Halál 2013. június 19.( 2013-06-19 ) [1] [2] [4] (80 évesen)
Temetkezési hely
Születési név lógott. Horn Gyula Janos
A szállítmány 1) VPT (1954-1956)
2) HSWP (1956-1989)
3) VSP (1989 óta)
Oktatás Rosztovi Pénzügyi és Gazdasági Intézet (1954)
Akadémiai fokozat Közgazdaságtudományi PhD (1977)
Autogram
Díjak
"Az Osztrák Köztársaságért végzett szolgálatokért" kitüntetés I. fokozatának nagykeresztje A Német Szövetségi Köztársasági Érdemrend lovagi nagykeresztje
csaták
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Horn Gyula ( Hung. Horn Gyula ; 1932. július 5. [1] [2] [3] […] , Budapest - 2013. június 19. [1] [2] [4] , Budapest ) magyar politikus. 1989 - től 1990- ig a Magyar Köztársaság külügyminisztere , 1994 -től 1998-ig a  37. miniszterelnöke volt .

Életrajz

A Rosztovi Pénzügyi és Gazdasági Intézetben végzett . Az 1956-os felkelés idején csatlakozott a pufajkás  önkéntes alakulatokhoz, amelyek a szovjet csapatokat segítették a felkelés leverésében; a felkelés leverése során végzett tevékenységéért kitüntetésben részesült. A Pénzügyminisztériumban és a Külügyminisztériumban dolgozott. 1969-től - a Magyar Népköztársaság bulgáriai és a JSZK nagykövetségein, 1974-től - az MSZMP KB nemzetközi osztályának helyettes vezetője.

1983-ban az MSZMP Központi Bizottsága nemzetközi osztályának vezetője lett. 1985-ben külügyminiszter-helyettes és az MSZMP Központi Bizottságának tagja lett. A Központi Bizottságban a nemzetközi problémákkal és a nemzetközi jogpolitikával foglalkozó bizottságot vezette [5] . Németh Miklós kormányában (1988-1990) külügyminiszter; világhírre tett szert a „ vasfüggöny ” megnyitásával.

1989-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt bázisán az MSZMP egyik alapítójaként tevékenykedett, és a párt elnökségi tagja lett. 1994-ben a szocialisták és a Szabad Demokraták Szövetsége koalíciós kormányának miniszterelnöke lett . 1995-1996-ban Magyarországon „Bokros-terv” néven (a reformcsomag szerzője, Bokros László nyomán ) gazdasági programot hajtottak végre, amely a forint leértékelését, a szociális juttatások csökkentését és a importadó bevezetése [6] . A makrogazdasági mutatók sikeres stabilizálása ellenére (a költségvetési hiány 9,6%-ról 3,8%-ra, a külkereskedelmi mérleg 9,4%-ról 3,8%-ra csökkent [6] ) a Horn és a GSP népszerűsége a reálvolumen csökkenése miatt csökkent. bérek, ami a szocialisták vereségéhez vezetett az 1998-as választásokon (az SSP 134 parlamenti helyet kapott a korábbi 208 helyett).

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 4 Horn Gyula // Brockhaus Encyclopedia  (német) / Hrsg.: Bibliographisches Institut & FA Brockhaus , Wissen Media Verlag
  2. ↑ 1 2 3 4 Brozović D. , Ladan T. Horn Gyula // Hrvatska enciklopedija  (horvát) - LZMK , 1999. - 9272 p. — ISBN 978-953-6036-31-8
  3. ↑ 1 2 Horn Gyula // Proleksis enciklopedija, Opća i nacionalna enciklopedija  (horvát) - 2009.
  4. ↑ 1 2 Horn Gyula // Munzinger Personen  (német)
  5. ↑ TSB Évkönyv 1990. - M.: SE, 1990. - S. 541
  6. ↑ 1 2 Az embereknek hinniük kell , szakértő  (2009. február 23.). Az eredetiből archiválva: 2009. március 4.
  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
Genealógia és nekropolisz