Rabbi Hiyya | |
---|---|
Születési dátum | körülbelül 180 |
Születési hely | |
Halál dátuma | kb 230 |
Foglalkozása | rabbi |
Apa | Abba bar Acha bar Sallah of Kafri [d] |
Chiya vagy Nagy Chiya (más néven Chiya [1] , i.sz. 180-230 körül héber . רבי חייא vagy רבי חייא הגדול) zsidó bölcs volt, a Tannaimok és a Tannatesz nemzedék közötti átmenet idején , Izrael korszakában. (az Amor első generációja). Hiyya, aki Tiberiasban dolgozott, a Tosefta fő fordítója volt . Teljes neve Hiyya bar Abba , ugyanaz, mint a harmadik generációs Amora Hiyya bar Abba . Judah Hanasi tanítványa volt , Rav nagybátyja és tanára . Mindkét Talmudban Chiya Rabának hívják – a Nagy Csiának [1] .
Hiyya rabbi a babilóniai El Hilla városából származott ; ő volt a fia Abba Karsala [2] . Dávid király fivére, Simei családjából származott [3] .
Életének kezdetét Babilóniában töltötte, ahol feleségül vett egy bizonyos Juditot. Tőle született két fia, Júda és Ezékiás (mindketten híres rabbik lettek), valamint ikerleányai, Pazi és Tavi [4] . Hiyya boldogtalan volt a házas életében, mert a felesége makacs volt. Hiyya ezt olyan élesen érzékelte, hogy unokaöccse áldáskérésére így válaszolt: "Isten óvjon meg a gonosztól, ami rosszabb, mint a halál - egy veszekedő feleség." Hiyyát különösen bántotta a trükk, amit a felesége elintézett neki. Álruhában odament hozzá, és megkérdezte, vajon az emberi faj terjesztésének kötelezettsége kiterjed-e a nőkre is; miután elutasító választ kapott, olyan gyógyszereket vett be, amelyek terméketlenné tették. Hiyya jó természete azonban olyan nagyszerű volt, hogy elárasztotta ajándékokkal, találkozva unokaöccse megdöbbenésével, mondván, hogy a férfiaknak hálásaknak kell lenniük feleségüknek, amiért felnevelték gyermekeiket, és megóvták férjüket a bűntől [5] .
Élete második felében Hiyya Tiberiasba emigrált , ahol egy selyemüzletet alapított, amelyet Tirusba exportált [ 6] . A Babilóniában szerzett jó hírnév segítette őt Palesztinában, és hamarosan Judah Hanasi pátriárka kollegiális körének központja lett . Júdás inkább kollégának, mint diáknak tekintette Chiyah-t vendégeként, valahányszor az Szepforiszban tartózkodott , egyeztetett vele, és magával vitte, amikor Cézáreába ment Antoninust meglátogatni [7] . Khiya iránti rajongása olyan nagy volt, hogy azt mondta: "Khiyya és fiai ugyanolyan méltók, mint a pátriárkák" [8] .
Jehuda barátsága és a Hiyya iránti nagy tisztelet a Haggadában egy csoda révén kapcsolódik össze. A vele folytatott beszélgetés során Yehuda elmondta, hogy ha a babiloni száműzött Huna Kamma, akiről úgy gondolják, hogy Dávid leszármazottja , megérkezik Palesztinába, akkor ő (Yehuda) átadja neki a pátriárka pozícióját. Amikor Huna meghalt, és a holttestét Palesztinába vitték eltemetni, Hiyya Júdeába ment, és azt mondta: "Huna itt van", és megállt, hogy észrevegye Júda sápadtságát, és hozzátette: "Megérkezett a koporsója." Yehuda erősen megsértődött, és harminc napra száműzte Hiyyát. Amíg az utóbbi elment, Illés próféta , miután felvette Hiyya vonásait, megjelent Yehuda előtt, és meggyógyított egy fogfájást , amelytől a pátriárka tizenhárom évig szenvedett. Yehuda hamarosan megtudta az igazságot erről a csodálatos gyógyszerről, és megnőtt Hiyya iránti tisztelete [9] .
Palesztina lakói elmondták, hogy Hiyya Palesztinába érkezése óta nem voltak viharok, és a bor sem romlott meg [10] . Azt mondják, hogy imái esőt hoztak aszályos időkben, és a nem biztonságos utakat vezető oroszlán elhagyta Palesztinát [11] . Más hasonló csodákat tulajdonítanak neki. Babilóniai honfitársai különösen dicsérték. Shimon ben Lakish két másik babilóniairól, Ezsdráról és Hillelről nevezte el , akik azért érkeztek Palesztinába, hogy helyreállítsák a Tóratanulást [12] . Bármennyire is eltúlzott ez az állítás, Hiyya minden bizonnyal nagyon aktívan támogatta a tanulást Palesztinában. Gyermekiskolákat alapított, és gyakran oktatóként tevékenykedett. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy amikor Hanina Bar Hama azzal dicsekedett, hogy logikailag visszaállíthatja a Tórát, ha elveszik, Khiya azt mondta: „Az ilyen veszteség elkerülése érdekében a következőket teszem: len termesztek, cérnát fonok, köteleket csavarok és szakács csapdákat, amelyekkel szarvast fogok. Kiosztom a húsukat a szegény árváknak, és a bőrökből elkészítem a pergament, amelyre a Tórát írom. Ezzel olyan helyekre megyek, ahol nincsenek tanárok, és gyerekeket tanítok.” [13]
Chiyyát a Talmud az erény és a jóság mintájaként ábrázolja. Állítólag a háza mindig nyitva állt a szegények előtt [14] . Még halálát is a legenda köti össze az irgalmasság cselekedetével: „A halál angyala nem tudott közeledni hozzá. Így hát az angyal szegény embernek álcázta magát, és bekopogott Hiyya ajtaján. Khiya szokásához híven kiadta a parancsot, hogy vigyen kenyeret a szegényeknek. Ekkor az angyal így szólt: „Szánalom a szegények iránt; miért nem sajnálsz engem? Add az életed, és ments meg attól, hogy oly sokszor el kell jönnöm. Aztán Hiya megadta magát.” [15] . Egy másik aggáda a halálához kapcsolódik, tűzkövek hullottak az égből” [16] .
Hiyya tevékenysége a Halacha területén nagyon kiterjedt volt. Neki és tanítványának, Hosea-nak van egy szerkesztése a hagyományos halachotról, amelyet a Zsidó Gyűlés nem vett fel a Misnába . Ezeket a halachotokat különféle neveken ismerik: "Barayot de Rabbi Chiya", "Mishnat de Rabbi Chiya" és "Mishnayot Gdolot". Néhányukat a Talmudban a "Tan Rabbi Chiya" szavak képviselik, és a Júda által kiadott halachot egyetlen helyes változatának tartják. [17] Chiyya volt az eredeti halachot szerzője is, amelyet a hermeneutikai szabályok szerint a Misnából származtatott .
Hiyya valószínűleg hozzájárult a Tannai-redakció Siphrájához a Leviticus midrásában , ahol gyakran idézik mondásait. Sherira kora óta Gaon Hiyyát általánosan elfogadták a Tosefta szerzőjeként , de ezt a feltételezést a modern tudósok nagyon jó indokok alapján elutasították.
Bár nagyon konzervatív volt, ellenezte az új tilalmak bevezetését: "Ne tegyél magasabb kerítést, mint maga a Törvény, nehogy ledőljön és elpusztítsa a növényeket." [tizennyolc]
Hiyya tevékenysége kiterjedt a Haggadára is . Mondásait és ellentmondásait Shimon ben Halaftával , Bar Kapparával, Jonathannal és Yannaival gyakran idézik az aggadikus irodalom.
Babilóniaiként Hiyya gyűlölte a rómaiakat, akiket undorító rovarokhoz hasonlított [19] . "Isten előre látta, hogy a zsidók nem fogják tudni elviselni a rómaiak igáját, ezért Babilóniát tervezte lakóhelyüknek." [húsz]
Figyelemre méltó Hiyya nézete néhány bibliai könyvről. Szerinte Jób könyve egy nem zsidó műve [21] , Salamon pedig idős korában írta műveit [22] .
Az Aggadot Hiyi különösen gazdag az erkölcsi életről és az emberek egymáshoz való viszonyáról szóló gondolatokban.
Hiya jó hírű orvos volt. A Talmud számos orvosi mondását idézi, köztük az embrió méhen belüli fejlődésének leírását , ami jelentős orvosi ismereteket árul el [23] .
Yehuda Hanasi rabbi ezt mondta róla: "Boldog az a nemzedék, amelyben él, mint Rabbi Chiya" [1] .
A Tannaiak a Misna szerzői | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Szótárak és enciklopédiák |
|
---|