A türingiai gombóc ( németül Thüringer Klöße ) a burgonyagombóc , hagyományos burgonyaétel Türingiában , Frankföldön , Szászországban és Vogtlandban . A türingiai Heichelheimben gombócmúzeum működik [1] .
A türingiai gombócok meglehetősen nagy golyók formájában készülnek, amelyeket általában kézzel készítenek nyers reszelt (2/3) és főtt burgonya (1/3) keverékéből. Türingiában a gombócokat sültek és egyéb hús- és vadételek köreteként szolgálják fel , párolt savanyú káposztával vagy vörös káposztával . A türingiai gombóc nem illik a halhoz, rákfélékhez , fehér szószokhoz , sajtokhoz és friss zöldségekhez. A türingiai gombócokhoz nem használnak aromás fűszereket ( szerecsendió vagy curry ).
A türingiai gombóc elkészítése meglehetősen bonyolult és időigényes folyamat. A burgonyát víz alatt reszelőn dörzsöljük, préspürével kinyomkodjuk . Ezt a burgonyamasszát meghatározott arányban burgonyapürével gyúrjuk, amíg tésztát nem kapunk, amelyből kerek golyót formázunk. Néha fehér kenyér krutont adnak a tésztához. A gombóc felülete tökéletesen sima, repedésmentes legyen, hogy forrás közben víz ne kerüljön bele. A kész gombócokat azonnal enyhén forrásban lévő vízbe merítjük, és lassú tűzön addig főzzük, amíg teljesen fel nem úsznak a felszínre.
A türingiai gombócok története 1757-ig nyúlik vissza, amikor is a Weimarischer Wochenblatt újságban megjelent egy cikk a burgonya felhasználásáról szóló hírekkel, amely egy receptet is tartalmazott, amely feltüntette a főtt és a nyers burgonya arányát a tésztájukban [2] . A türingiai gombóc korábban a szegények mindennapi tápláléka volt, gyakran a kenyeret helyettesítve. Ezen kívül szegények ettek és vizet, amiben galuskát főztek. Lehetséges, hogy az étel a keményítőgyártási folyamat melléktermékeként keletkezett, hogy a burgonyahéj ne menjen kárba [3] .