Országok listája környezetvédelmi teljesítményindex szerint

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt hozzászólók, és jelentősen eltérhet a 2014. január 26-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 27 szerkesztést igényelnek .

A környezeti teljesítményindex szerinti országok listáját 2016. január 23-án mutatták be a Világgazdasági Fórumon ( eng.  Yale Center for Environmental Law and Policy ) a Yale és a Columbia Egyetemek az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjával közösen.. Ez volt az index hatodik jelentése fennállásának 10 éve alatt. A lista 180 országot foglal magában [1] .

Általános információk

A Environmental Performance Index átfogó összehasonlító mutatója a világ országainak környezetvédelmi politikáinak sikerének. Az index módszertana a célközelség elvén alapul. Az egyes mutatók eredményét az ország skálán elfoglalt helyétől függően számítják ki, amelynek alsó határát ebben a mutatóban a legrosszabb ország, a felső határt pedig a kívánt cél határozza meg. Célként a nemzetközi szerződésekben rögzített mutatókat, nemzetközi szervezetek ajánlásait vagy szakértői véleményeket használják fel. Ha az állam elérte vagy túllépte a célt, akkor száz pontot kap ezért a mutatóért.

2016-ban 19 mutatót használtak, kilenc „politikai kategóriában” elosztva. A kategóriákat két nagy csoportba vonják össze: az ökoszisztéma életképességére (az ökoszisztémák védelmének szintjének és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás hatékonyságának értékelése) és a környezet-egészségügyre, amely az emberi egészség káros környezeti tényezőkkel szembeni védelmének szintjét értékeli.

Környezeti teljesítményindex 2014
Csoport környezeti egészség
Politikai kategóriák Az emberi egészségre gyakorolt ​​hatás Levegő minősége Víz és higiénia
Mutatók 1. A környezeti kockázatok hatása 2. Átlagos szálló por (PM 2,5) 6. Hozzáférés a higiéniához
3. A megnövekedett PM-szintnek kitett lakosság százalékos aránya 2.5 7. Az ivóvíz minősége
4. Beltéri levegő minősége
5. A nitrogén-monoxid átlagos koncentrációja (IV)
Csoport Az ökoszisztéma vitalitása
Politikai kategóriák Klímaváltozás és energia Vízkészlet Biodiverzitás
Mutatók 8. A szén-dioxid-kibocsátás intenzitásának alakulása 10. Szennyvízkezelés 11. Nemzeti fajok védelme
9. A szén-dioxid-kibocsátás kWh -hoz viszonyított arányának alakulása 12. Nemzetközi fajok védelme
13. A szárazföldi nemzeti biom védelme
14. A szárazföldi nemzetközi életközösség védelme
15. Védett tengeri területek
Politikai kategóriák Mezőgazdaság Erdő Halászat
Mutatók 16. Nitrogén egyensúly 18. Erdőterület változása 19. Halállományok
17. A nitrogén hatékony felhasználása

A szerzők 2016-ban a legtöbb országot foglalták bele a jelentésbe az index fennállása óta (180 versus 178 2014-ben). Az „ökoszisztéma egészsége” és a „környezet-egészségügy” csoportok egyenlő súllyal szerepelnek a végeredményben minden országban. Az országok környezeti teljesítményének értékelése csak azokon a mutatókon történik, amelyek egy adott állam esetében alapvetően kiszámíthatóak (az ilyen mutatókat a jelentés „anyagi” mutatóknak nevezi). Egy adott kategória egyes mutatóinak kizárása bármely ország indexének számításakor arányosan növeli a kategória többi mutatójának súlyát. Például a tengerparttal nem rendelkező országok esetében a "Biológiai sokféleség" kategóriában a "Tengeri védett területek" mutatót nem számítják ki, és a fennmaradó négy mutató 25%-os súlyt kap (a "Tengeri védett területek kivételével", minden mutató a ennek a kategóriának a súlya 20% volt. A legkevésbé fejlett és szigetországok esetében a teljes „Klímaváltozás és energia” kategória nem kerül kiszámításra, és az „Ökoszisztéma vitalitás” csoportban lévő többi kategória súlya arányosan nő. Az „Erdő” és a „Horgászat” kategória számításból való kizárásának feltételei is vannak.

Végül a 2016-os index a 2014-es indexhez hasonlóan lehetőséget ad az ökohatékonyság történeti fejlődésének értékelésére. A 2016-os index számítási módszertanát a korábbi évek adataira alkalmazva az index készítői „történelmi EPI-t” készítettek. Ez minden mutató esetében lehetővé teszi a jelenlegi eredmény összehasonlítását azzal, ami 10 évvel ezelőtt lehetett volna. Ha összehasonlítjuk a jelenlegi és a "történelmi EPI" teljesítményét az elmúlt évtizedben, egy mintát láthatunk. A legtöbb fejlett ország viszonylag jól szerepelt a 2016-os jelentésben, de nem mutatott nagy változást (az elmúlt évtized változásának százalékos aránya általában alacsony). A jelentés készítői úgy vélik, hogy a magas környezeti hatékonysággal rendelkező országok számára nehéz jelentős fejlesztéseket elérni. Ezzel szemben a rossz környezeti állapotú államok, amelyek megkezdik a környezetvédelmi politikák végrehajtását, kisebb erőfeszítéssel magas százalékos javulást érhetnek el.

Fő eredmények

1) A világ egésze bizonyos környezetvédelmi kérdésekben javul, míg másokban jelentős romlás tapasztalható. Az előrehaladást mutató kérdések között szerepel az egészségre gyakorolt ​​hatás, az ivóvízhez való hozzáférés és a higiénia. A „Levegőminőség” és a „Horgászat” kategóriákban azonban a mutatók csökkennek.

2) A gazdasági fejlődés egyes környezeti mutatók javulásához vezet, ugyanakkor új környezeti veszélyek megjelenésével jár. A levegőre és a vízre vonatkozó számadatok egyértelműen mutatják ezeket az ellentmondó jeleket. Ahogy az országok gazdagodnak, kormányaik befektetnek a higiéniába, és egyre kevesebb ember van kitéve a nem biztonságos víznek, ami kevesebb halálesethez vezet a víz által terjedő betegségek miatt. De ahogy fejlődnek az országok, úgy nő az ipari termelés és a közúti szállítás. Ennek eredményeként növekszik a légszennyezés okozta halálesetek száma.

A levegőszennyezés egyre növekvő globális probléma; több a feltörekvő gazdaságokban, mint például Kína és India, kevesebb a gazdag vagy nagyon szegény országokban. Több mint 3,5 milliárd ember, vagyis a világ népességének fele él olyan országokban, ahol a finom részecskék koncentrációja meghaladja az Egészségügyi Világszervezet által biztonságosnak tartott szintet [2] .

3) A Párizsi Megállapodás meghatározza azokat a lépéseket, amelyeket a világ államainak meg kell tenniük az éghajlatváltozás leküzdésére, de nincsenek egyértelmű és megbízható módszerek az országok éghajlatváltozás elleni fellépésének értékelésére. Az országok éghajlatváltozás-mérséklő politikáinak hatékonyságának meghatározása a mai társadalom egyik legsürgetőbb kihívása. A problémát tetézi a szén-dioxid-kibocsátás és a gazdasági növekedés közötti elválaszthatatlan kapcsolat. Ennek eredményeként a 2016-os index Klímaváltozás és energia kategóriájában szereplő mutatók inkább arról adnak információt, hogy az országok hogyan „dekarbonizálják” a gazdasági növekedést, nem pedig arról, hogy mennyire hatékonyak a környezetvédelmi politikák. Ezek a mutatók azonban nem fedik fel a dekarbonizáció okait, akár a gazdasági visszaesés, akár az állam összehangolt erőfeszítései okozzák-e. Dánia például jelentős erőfeszítéseket tett a kibocsátás csökkentése érdekében az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások felhasználása révén. Más országok nagyobb valószínűséggel járnak sikerrel a hasonló gazdasági fejlettségű országokhoz képest, a gazdasági recesszió miatt, nem pedig az ambiciózus erőfeszítések miatt.

Országok listája

Környezeti teljesítményindex 2016 (Zöld kiemeli a G7 tagokat)
Nem. Ország Pontok Változás 10 év alatt %-ban
egy  Finnország 90,68 3.19
2  Izland 90,51 6.91
3  Svédország 90,43 5.58
négy  Dánia 89.21 4.98
5  Szlovénia 88,98 12.15
6  Spanyolország 88,91 10.01
7  Portugália 88,63 10.88
nyolc  Észtország 88,59 5.91
9  Málta 88.48 11.62
tíz  Franciaország 88.20 8.70
tizenegy  Új Zéland 88.00 22.07
12  Nagy-Britannia 87.38 7.02
13  Ausztrália 87.22 21.75
tizennégy  Szingapúr 87.04 -0,43
tizenöt  Horvátország 86,98 22.37
16  Svájc 86,93 4.71
17  Norvégia 86,90 5.73
tizennyolc  Ausztria 86,64 10.44
19  Írország 86,60 3.48
húsz  Luxemburg 86,58 5.15
21  Görögország 85,81 27.92
22  Lettország 85,71 8.02
23  Litvánia 85,49 9.25
24  Szlovákia 85.42 10.40
25  Kanada 85.06 5.17
26  USA 84,72 10.93
27  cseh 84,67 7.85
28  Magyarország 84,60 11.54
29  Olaszország 84,48 8.43
harminc  Németország 84.26 8.43
31  Azerbajdzsán 83,78 18.10
32  Oroszország 83,52 24.34
33  Bulgária 83,40 12.01
34  Románia 83.24 28.93
35  Fehéroroszország 82.30 3.77
36  Hollandia 82.03 8.09
37  Örményország 81,60 13.19
38  Lengyelország 81.26 8.12
39  Japán 80,59 5.72
40  Ciprus 80.24 8.51
41  Belgium 80,15 10.43
42  Costa Rica 80.03 15.33
43  Argentína 79,84 5.40
44  Ukrajna 79,69 25.38
45  Kuba 79.04 8.81
46  Brazília 78,90 16.94
47  Montenegró 78,89 21.07
48  Szerbia 78,67 14.90
49  Izrael 78.14 5.21
ötven  Észak-Macedónia 78.02 18.81
51  Panama 78.00 7.00
52  Chile 77,67 5.75
53  Tunézia 77.28 15.71
54  Jamaica 77.02 20.02
55  Moldova 76,69 9.09
56  Venezuela 76.23 5.20
57  Colombia 75,93 14.84
58  Dominikai Köztársaság 75.32 24.74
59  Fidzsi-szigetek 75.29 23.22
60  Kínai Köztársaság 74,88 26.96
61  Albánia 74.38 27.10
62  Trinidad és Tobago 74.34 8.51
63  Malaysia 74.23 13.05
64  Marokkó 74.18 24.65
65  Uruguay 73,98 12.96
66  Fülöp-szigetek 73,70 16.36
67  Mexikó 73,59 10.69
68  Belize 73,55 16.34
69  Kazahsztán 73.29 25.80
70  Dominika 73.25 18.43
71  Kirgizisztán 73.13 23.53
72  Tádzsikisztán 73.05 16.82
73  Peru 72,95 21.89
74  Jordánia 72.24 30.09
75  Guyana 71.14 19.62
76  Bolívia 71.09 20.02
77  Mauritius 70,85 8.75
78  Namíbia 70,84 28.82
79  Botswana 70,72 19.22
80  A Koreai Köztársaság 70,61 6.01
81  Dél-Afrika 70,52 15.19
82  Paraguay 70,36 17.01
83  Algéria 70.28 3.69
84  Türkmenisztán 70.24 20.96
85  Szamoa 70,20 27.04
86  Bahrein 70.07 7.45
87  Katar 69,94 30.05
88  Guatemala 69.64 20.51
89  Honduras 69.64 19.78
90  Egyenlítői-Guinea 69,59 27.81
Nem. Ország Pontok Változás 10 év alatt %-ban
91  Thaiföld 69.54 17.68
92  Egyesült Arab Emírségek 69.35 26.32
93  Bahamák 69.34 8.04
94  Libanon 69.14 35.22
95  Szaud-Arábia 68.63 25.42
96  Suriname 68.58 -2.20
97  Salvador 68.07 15.26
98  Brunei 67,86 19.28
99  pulyka 67,68 7.31
100  Gabon 67.37 10.37
101  Szíria 66.91 37.45
102  Tonga 66,86 7.94
103  Ecuador 66.58 2.38
104  Egyiptom 66.45 37.21
105  Irán 66.32 15.46
106  Zambia 66.06 30.76
107  Indonézia 65,85 10.45
108  Sri Lanka 65,55 3.51
109  Kína 65.10 12.73
110  Bután 64,99 8.06
111  Grúzia 64,96 11.77
112  Seychelle-szigetek 64,92 1.25
113  Kuvait 64.41 45.26
114  Mongólia 64.39 21.97
115  Nicaragua 64.19 6.82
116  Irak 63,97 8.24
117  Szenegál 63,73 22.70
118  Üzbegisztán 63.67 0,79
119  Líbia 63.29 26.18
120  Bosznia és Hercegovina 63.28 16.11
121  Grenada 63.28 10.92
122  Antigua és Barbuda 62,55 4.95
123  Kenya 62.49 25.36
124  Eswatini 60,63 24.22
125  Kiribati 60,48 14.52
126  Omán 60.13 27.34
127  Elefántcsontpart 59,89 12.20
128  Kongói Köztársaság 59.56 25.84
129  Zimbabwe 59.25 5.00
130  Ghána 58,89 22.46
131  Vietnam 58.50 20.67
132  Tanzánia 58.34 31.19
133  Nigéria 58.27 18.75
134  Vanuatu 57.74 14.50
135  Uganda 57.56 22.13
136  Kamerun 57.13 22.33
137  Maldív-szigetek 57.10 22.17
138  Kelet-Timor 55,79 33.66
139  Guinea 55.40 22.32
140  Barbados 54.96 14.31
141  India 53.58 20.87
142  Gambia 52.09 20.33
143  zöld-fok 51.98 15.64
144  Pakisztán 51.42 16.07
145  Angola 51.32 16.53
146  Kambodzsa 51.24 17.52
147  Ruanda 50.34 6.09
148  Laosz 50.29 8.52
149  Nepál 50.21 14.53
150  Jemen 49,79 17.29
151  Malawi 49.69 19.97
152  Comore-szigetek 49.20 48,78
153  Mianmar 48,98 1.30
154  São Tomé és Príncipe 48.28 38.26
155  Bissau-Guinea 48.20 15.56
156  Pápua Új-Guinea 48.02 15.93
157  Lesotho 47.17 32.46
158  Salamon-szigetek 46.92 8.41
159  AUTÓ 46.46 7.37
160  Mauritánia 46.31 20.88
161  Menni 46.10 18.51
162  Sierra Leone 45,98 16.58
163  Etiópia 45,83 14.75
164  Dzsibuti 45.29 36.17
165  Burkina Faso 43.71 16.10
166  Benin 43.66 16.21
167  Libéria 43.42 11.33
168  Burundi 43.37 11.12
169  Haiti 43.28 12.04
170  Szudán 42.25 13.54
171  Kongói Demokratikus Köztársaság 42.05 14.55
172  Mozambik 41.82 11.79
173  Banglades 41.77 3.21
174  Mali 41.48 14.62
175  Csád 37,83 12.49
176  Afganisztán 37.50 21.24
177  Niger 37.48 12.82
178  Madagaszkár 37.10 11.21
179  Eritrea 36.73 12.32
180  Szomália 27.66 4.93

Jegyzetek

  1. ↑ Módszerek. A 2016. február 4-i eredetiből archiválva ez a fejezet felvázolja a 2016. évi Környezeti teljesítményindexhez használt módszereket, amelyek a jelentés és a megállapítások alapját képezik .
  2. ↑ A környezeti teljesítmény indexe a halászat szörnyű állapotát, a levegőszennyezés súlyosbodását mutatja . Hozzáférés dátuma: 2016. január 28. Az eredetiből archiválva : 2016. január 27.

Linkek