Széchenyi, István

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. augusztus 2-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 16 szerkesztést igényelnek .
Széchenyi István
lógott. Széchenyi István
Születési dátum 1791. szeptember 21( 1791-09-21 )
Születési hely
Halál dátuma 1860. április 8.( 1860-04-08 ) [1] (68 évesen)
A halál helye
Állampolgárság (állampolgárság)
Foglalkozása politikus , író
Díjak
Autogram
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Gróf Széchenyi István ( magyarul Gróf Széchenyi István ; Bécs , 1791 . szeptember 21.  - Döbling , 1860 . április 8. ) magyar reformer politikus és író , aki a radikalizmus feltörése előtt jelentős mértékben hozzájárult a nemzeti érzés felemelkedéséhez Magyarországon . 1840-es évek .

Eredet, korai élet

Nemesi és ősi Széchenyi családból származott . Atya, gróf Széchenyi Ferenc megalapította a Magyar Nemzeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Könyvtárat . Anya - Juliana Festetich grófnő . Két bátyja és két nővére volt. Gyermekkorát Bécsben és szülei nagytseneki birtokán töltötte (Magyarország).

Magániskolai oktatásban részesült, majd csatlakozott az osztrák hadsereghez, részt vett a napóleoni háborúkban. 1826-ban hadnagyi rangban vonult vissza a szolgálatból, és érdeklődni kezdett a politika iránt. Sokat utazott Európában, és sok személyes kapcsolatot épített ki. Nagy benyomást tett rá Nagy-Britannia modernizációja, különösen a magyarországi konzervatív életmódhoz képest. Ez meghatározta politikai nézeteit élete végéig. Nagy politikai támogatást kapott barátjától, gróf Veshshelényi Miklóstól , bár kapcsolatuk később hűvösebb lett.

Házasság és gyerekek

István 1836-ban, 45 évesen feleségül vette Kresens Seilern budai grófnőt (első házasságát a nála 20 évvel idősebb gróf Zichy Károly kötötte, akitől hét gyermeke született). Kapcsolata Széchenyi Istvánnal 1824-ben kezdődött, bár 1818-ban már találkoztak. Férje, Zichy Karol halála után 1834-ben feleségül vette Széchenyit. Ebben a házasságban lett magyar. Három gyermekük született:

Reformátor

Széchenyi 1825-ben szerzett széles körű elismerést, amikor minden birtokának teljes évi bevételét a Magyar Tudományos Akadémiának adományozta.

1827-ben megszervezte a Nemzeti Kaszinót , a hazafias magyar nemesség fórumát. Ez a politikai klub fontos szerepet játszott a politikai reformokban – politikai párbeszédet folytatott a különféle irányzatok reformerei között.

Széchenyi a közvélemény széles körű támogatása érdekében számos politikai művet jelentetett meg - a Hitel (1830), a Világ (1831), a Stádium (1833), a magyar nemességnek címezve. Elítélte a nemesség konzervativizmusát, és felszólított a feudális kiváltságok (például az adómentesség) feladására, valamint a modernizáció hajtóerejére.

Széchenyi projektjeiben Magyarországot az Osztrák Birodalom szerves részének, nem pedig nemzetállamnak tekintették. A nacionalizmust az akkori Magyar Királyság többnemzetiségű összetétele miatt tartotta veszélyesnek. Széchenyi úgy vélte, a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésre, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére kell koncentrálni. Széchenyi programja részeként létfontosságúnak tartotta a Duna folyásának racionalizálását Pesttől a Fekete-tengerig, mivel ezek a vidékek gyakori árvizek és hajózásveszélyesek voltak. A Duna csak gátak építésének feltétele mellett válhatott kereskedelmi artériává. Széchenyi sikeresen lobbizta gazdasági projektjeit a bécsi udvarnál, kinevezték a kormánynak a térség gazdasági fejlesztéséért felelős képviselőjévé, és hosszú éveken át felügyelte az építkezéseket. Ez idő alatt is többször utazott Isztambulba diplomáciai kiküldetésekre.

Széchenyi másik fontos kezdeményezése volt, hogy Buda és Pest Magyarország politikai, gazdasági és kulturális központja lett. Támogatta a két város közötti állandó híd építését, amely jelenleg a Széchenyi Lánchíd nevet viseli . Amellett, hogy a híd hozzájárult a közlekedési kapcsolatok fejlesztéséhez, egy lépés volt a két város jövőbeni egyesítése felé, Budapestté .

1848-1849-es forradalom Magyarországon

Széchenyi nem állt kapcsolatban Kossuth Lajossal , utóbbit politikai agitátorként fogta fel. A magyar társadalom nagyjából egyenlő arányban szakadt Kossuth és Széchenyi híveire. Az 1848-as forradalom kitörése után Széchenyi Magyarország fejlődésének esélyesnek tartotta, és megkapta a közlekedési és szociális miniszteri posztot a kormányban.

Amikor a magyar kormány és az osztrák császár közötti konfliktus kiéleződött, Széchenyi és számos más, az osztrák császárhoz hű figura kilépett a kormányból. Széchenyi idegi válságba került, és egy döblingi gyógyfürdőbe távozott kezelésre . Az 1850-es évek elején visszanyerte egészségét, sőt számos irodalmi művet is írt: az Önismeretet a gyerekekről és a pedagógiáról, valamint az Ein Blicket (németül a kilátás) a politikai problémákról. Magyarországé.

Élet utolsó évei

Széchenyi bécsi házában 1860. március 3-án házkutatást tartottak . A feltárt leveleket Széchenyi politikai összeesküvésben való részvételének bizonyítékának tekintették. 1860. április 8-án éjjel Széchenyi öngyilkos lett. Magyarország egész területén gyászt hirdettek.

Memória

Fia, Sechenyi Béla India, Indokína, Japán, Kína, Indonézia, Nyugat-Mongólia és Tibet utazójaként és felfedezőként szerzett hírnevet. 1893-ban német nyelven közölt beszámolót utazásairól [4] .

Jegyzetek

  1. ↑ Wurzbach D.C.v. Széchenyi, Stephan  (német) // Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich : enthaltend die Lebensskizzen der denkwürdigen Personen, welche seit 1750 in den österreichischen Kronländern geboren wurden oder darin gelebt und. -1 Volt oder darin gelebt und. -8 Vol . 41. - S. 251.
  2. ↑ 1 2 Széchenyi István // Nagy Szovjet Enciklopédia : [30 kötetben] / szerk. A. M. Prohorov – 3. kiadás. - M .: Szovjet Enciklopédia , 1969.
  3. ↑ Egy hídember  az Internet Movie Database -ban
  4. ↑ Széchenyi Béla. // New International Encyclopedia

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
Genealógia és nekropolisz