Vesshelényi Miklós | |
---|---|
lógott. Wesselényi Miklós | |
Születési dátum | 1796. december 30 |
Születési hely | |
Halál dátuma | 1850. április 21. (53 évesen) |
A halál helye |
|
Polgárság | |
Foglalkozása | politikus |
Apa | Wesselényi Miklós [d] |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Veshshelényi Miklós ( magyarul Wesselényi Miklós ; 1796–1850) báró, magyar politikus.
Híres volt édesapjától örökölt fizikai erejéről és a különböző sportágakban elért sikereiről. Politikai tevékenységét 1818-ban kezdte Erdélyben. 1821-1822-ben barátja, gróf Széchenyi István társaságában európai körutat tett .
1832-től a Magyar Államgyűlés tagja volt, és Kölcsey Ferenc íróval együtt a liberális nemesi ellenzék vezetője volt ebben a szejmben. 1833-ban kiadta az Előítéletek című könyvet, amelyben felvázolja az általa 1831 óta szorgalmazott reformköveteléseket, köztük a jobbágyság eltörlését (a jobbágyok felmentését váltságdíj fejében a feudális kötelezettségek alól), valamint Erdély és a Magyar Királyság egyesülését.
Tevékenysége miatt a Habsburg-kormány többször is üldözte, hazaárulás vádjával nagyszabású per indult ellene, amelyben Kölcsey védőjeként lépett fel. A per során, amikor 1838-ban pesti árvíz volt, Vesselényi saját kezűleg mentett embereket, amiért az árvízi hajós becenevet kapta. A bíróság három év börtönre ítélte. A börtönben megvakult, a Budai Várból a Freivaldau ( Jesenik ) sziléziai szanatóriumba szállították, és 1843-ban szabadult. Kolozs megye ispán helyettese lett .
Kossuth Lajos pártjához tartozott, részt vett a magyar Szejm politikai harcában, de az 1848-as forradalom kitörésekor kilépett belőle , csatlakozva a megalkuvó „Békepárthoz”.
Számos politikai röpiratot írt, ezek közül ismertek: „Balitéletek” (Bukarest, 1833) és „Szozat a magyar is szlàv nemzetiség ügyében” („Felhívás a magyar és szláv nemzethez”, Lipcse, 1843). 1830-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
---|---|---|---|---|
|