Vesshelényi Miklós

Vesshelényi Miklós
lógott. Wesselényi Miklós
Születési dátum 1796. december 30( 1796-12-30 )
Születési hely
Halál dátuma 1850. április 21.( 1850-04-21 ) (53 évesen)
A halál helye
Polgárság
Foglalkozása politikus
Apa Wesselényi Miklós [d]
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Veshshelényi Miklós ( magyarul Wesselényi Miklós ; 1796–1850) báró, magyar politikus.

Életrajz

Híres volt édesapjától örökölt fizikai erejéről és a különböző sportágakban elért sikereiről. Politikai tevékenységét 1818-ban kezdte Erdélyben. 1821-1822-ben barátja, gróf Széchenyi István társaságában európai körutat tett .

1832-től a Magyar Államgyűlés tagja volt, és Kölcsey Ferenc íróval együtt a liberális nemesi ellenzék vezetője volt ebben a szejmben. 1833-ban kiadta az Előítéletek című könyvet, amelyben felvázolja az általa 1831 óta szorgalmazott reformköveteléseket, köztük a jobbágyság eltörlését (a jobbágyok felmentését váltságdíj fejében a feudális kötelezettségek alól), valamint Erdély és a Magyar Királyság egyesülését.

Tevékenysége miatt a Habsburg-kormány többször is üldözte, hazaárulás vádjával nagyszabású per indult ellene, amelyben Kölcsey védőjeként lépett fel. A per során, amikor 1838-ban pesti árvíz volt, Vesselényi saját kezűleg mentett embereket, amiért az árvízi hajós becenevet kapta. A bíróság három év börtönre ítélte. A börtönben megvakult, a Budai Várból a Freivaldau ( Jesenik ) sziléziai szanatóriumba szállították, és 1843-ban szabadult. Kolozs megye ispán helyettese lett .

Kossuth Lajos pártjához tartozott, részt vett a magyar Szejm politikai harcában, de az 1848-as forradalom kitörésekor kilépett belőle , csatlakozva a megalkuvó „Békepárthoz”.

Számos politikai röpiratot írt, ezek közül ismertek: „Balitéletek” (Bukarest, 1833) és „Szozat a magyar is szlàv nemzetiség ügyében” („Felhívás a magyar és szláv nemzethez”, Lipcse, 1843). 1830-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Jegyzetek

Irodalom