Sopron

Város
Sopron
lógott. Sopron


Zászló Címer
47°41′ é. SH. keleti szélesség 16°35′ e.
Ország
megye Győr-Moson-Sopron
Polgármester Fodor Tamás
Történelem és földrajz
Korábbi nevek Scarbanthia, Edenburg
Négyzet
  • 169,01 km²
Időzóna UTC+1:00 , nyári UTC+2:00
Népesség
Népesség
Hivatalos nyelv Magyar *
Digitális azonosítók
Telefon kód +36 99
Irányítószám 9400
sopron.hu
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Sopron ( magyarul Sopron , németül  Ödenburg ) város Északnyugat- Magyarországon , az osztrák határ közelében. Győr után Győr -Moson-Sopron megye második legnagyobb városa . A lakosság száma 2014. január 1-jén 61 249 [3] fő.

Földrajz és közlekedés

A város Budapesttől mintegy 220 kilométerre nyugatra , Győrtől 80 kilométerre nyugatra , Szombathelytől 50 kilométerre északra és Bécstől 60 kilométerre délkeletre található . A várostól 6 kilométerre húzódik az osztrák határ. A Fertő-tó (Fertó) medencéjéhez tartozó Sopronon át folyik egy kis Ikva folyó . Maga a tó Soprontól 10 kilométerre északkeletre fekszik. A várost közúton és vasúton köti össze Béccsel, Győrrel és a Balaton régió városaival .

Történelem

A város helyén már ősidők óta létezik település. A római korban ott volt Skarbantia városa, amely a balti államokat és Dél-Európát összekötő borostyánkő kereskedelmi útvonalon feküdt. A Skarbantia Forum ugyanott kapott helyet, ahol most Sopron főtere. A birodalom összeomlása után a város teljesen tönkrement és a magyarok bejövetele után újra felépült. A 11. században városfalat és erődített várat emeltek itt. A város magyar nevét - Sopron - a kastély egyik tulajdonosának nevéről kapta. Sopron név első említése 1153 -ban történt . A 13. században Sopron szabad királyi város rangot kapott. A 16. századi török ​​hódításkor a várost 1529 -ben a török ​​hadsereg feldúlta , de Sopron felett a törökök nem tudták megszerezni az uralmat. A megszállt területekről nagyszámú menekült özönlött a városba, ami a város növekedéséhez vezetett. 1676 -ban hatalmas tűzvész pusztította Sopront . Sopron modern történelmi belvárosa a következő évtizedekben újjáépült. Ezzel egy időben Sopron az azonos nevű megye fővárosa lett .

Az első világháború és Ausztria-Magyarország összeomlása után jelentős területeket vettek el Magyarországtól a szomszédok javára. Nyugat-Magyarország ( Burgenland ) Sopronnal együtt a Saint-Germain- trianoni békeszerződés értelmében Ausztriához került volna, de Magyarország megtagadta a város átadását. A velencei konferencián 1921 októberében Olaszország közvetítésével Ausztria és Magyarország megállapodott abban, hogy a város sorsát népszavazás dönti el . Az 1921. decemberi népszavazáson a szavazatok 65 százaléka Sopron magyarországi elhagyása mellett érkezett.

A második világháború során a város súlyosan megrongálódott, a város szinte teljes nagyszámú zsidó lakosságát a haláltáborokban kiirtották. A szovjet hadsereg 1945. április 1-jén felszabadította Sopront .

1989. augusztus 19- én az osztrák-magyar határon, Sopron mellett került sor az úgynevezett európai piknikre . Közös megegyezéssel három órára megnyílt a határ az országok között, amelyet több mint hatszáz Nyugatra távozó NDK -polgár használt. A Soproni Európai Piknik a vasfüggöny leomlásának egyik szimbólumává vált .

Közgazdaságtan

A szocialista időszakban több ipari vállalkozás épült a városban. A szocializmus összeomlása után Sopron az Ausztriával való gazdasági kapcsolatok egyik fő központjává vált. Az idegenforgalom rohamosan fejlődik. Nagy jelentősége van az élelmiszeriparnak, ezen belül a borkészítésnek és a sörgyártásnak (Shoproni márka).

Látnivalók

Sport

A városban működik egy futballcsapat , az FC Sopron . 2005-ben a csapat megnyerte a nemzeti kupát. A 2007/2008-as szezonban a csapat csődöt jelentett, ami után a mérkőzések eredményét megsemmisítették, a csapat pedig kiesett a felső osztályból.

2022-ben került sor a FINA világbajnokságra .

Népesség

Év népesség
2013 60 528 [négy]
2014 61 249 [5]
2021 62 900 [2]

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. archINFORM  (német) - 1994.
  2. 1 2 Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2021. január 1., Magyar Közlöny, 2021. január 1.  (Hung.) - KSH .
  3. „Közigazgatási Magyarország” éves kiadvány, Központi Statisztikai Hivatal, 2014.
  4. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1., Magyar Közlöny, 2013. január 1.  (Hung.) - KSH , 2013.
  5. Magyarország közigazgatási helynevkönyve, 2014. január 1., Magyar Közlöny, 2014. január 1.  (Hung.) - KSH , 2014.

Linkek