Buchholz Pszi-függvényei

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. január 16-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .

A Buchholz-pszi-függvények az ordinális összeomló függvények hierarchiája , amelyet Wilfried Buchholz német matematikus vezetett be 1986-ban. [1] Ezek a függvények a Feferman-függvények leegyszerűsített változatai , de még mindig ugyanaz a teljesítmény. Később ezt a megközelítést G. Jäger [2] és K. Schütte [3] német matematikusok is kiterjesztették .

Definíció

Buchholz a következőképpen határozta meg funkcióit:

ahol

a legkisebb transzfinit sorszámú az additív főszámok halmaza olyan formában , hogy és és , ahol az összes sorszám osztálya.

Megjegyzés: A görög betűk mindenhol sorszámot jelentenek .

Ennek a jelölésnek a határa a Takeuchi-Feferman-Buchholz sorszám .

Tulajdonságok

Buchholz ezeknek a függvényeknek a következő tulajdonságait mutatta meg:

Alapvető sorozatok és a Buchholz-függvények normálalakja

Normál forma

A nulla normálalakja 0. Ha nem nulla sorszámú, akkor a normálalak , ahol és , ahol minden sorszámot normál formában is írunk.

Alapvető sorozatok

A kofinalitású határsorrend alapvető sorozata egy szigorúan növekvő transzfinit sorozat , amelynek hossza és határértéke , ahol ennek a sorozatnak a th eleme, azaz .

Normál formában írt határértékek esetén az alapvető sorozatok a következők:

  1. Ha , hol , akkor és ,
  2. Ha , akkor és ,
  3. Ha , akkor és ,
  4. Ha , akkor és (jegyezd meg, hogy: ),
  5. Ha és , akkor és ,
  6. Ha és , akkor és , hol .

A jelölés alapelveinek magyarázata

Mivel Buchholz a Zermelo-Fraenkel rendszerben dolgozik , minden ordinális egyenlő az összes kisebb sorszámmal, . A feltétel azt jelenti, hogy a halmaz minden sorszámot tartalmaz kisebb vagy más szavakkal .

A feltétel azt jelenti, hogy a készlet tartalmazza:

Ezért ez a feltétel a következőképpen írható át:

Így az összes halmaz uniója -val , azaz az összes sorszámú halmaza, amely a + (összeadás) és a , ahol és függvények által ordinálisokból képezhető .

Ezután a legkisebb sorszám, amely nem tartozik ebbe a halmazba.

Példák

Tekintsük a következő példákat:

(mivel a , és a 0 + 0 = 0 esetén nincsenek függvényértékek ).

Akkor .

tartalmazza a természetes számok összes lehetséges összegét. Ezért az első transzfinit sorszám, amely definíció szerint nagyobb minden természetes számnál.

tartalmazza az összes lehetséges összeget. Ezért ,.

Ha , akkor és .

Ha , akkor és a legkisebb szám epszilon , azaz az első fix pont .

Ha , akkor és .

a második epszilonszám ,

, azaz az első fix pont ,

, ahol a Veblen függvényt jelöli ,

, ahol a Feferman függvény , és a Feferman -Schütte sorszám

Ackermann sorszámú , Kis Veblen sorszámú , Nagy Veblen sorszám ,

Most nézzük meg, hogyan működik a függvény :

, azaz minden megszámlálható sorszámot tartalmaz. Ezért tartalmazza az összes megszámlálható ordinális összes lehetséges összegét, és az első megszámlálhatatlan sorszám, amely definíció szerint nagyobb, mint az összes megszámlálható sorszám, vagyis a legkisebb számsorszámú .

Ha , akkor és .

, ahol egy természetes szám, ,

Ebben az esetben a halmaz olyan függvényeket tartalmaz , amelyek összes argumentuma kisebb, mint , azaz olyan argumentumokat, mint pl

és akkor

Általában:

Jegyzetek

  1. Buchholz, W. A bizonyítási-elméleti ordinális függvények új rendszere  (határozatlan)  // Annals of Pure and Applied Logic. - T. 32 .
  2. Jäger, G. -elérhetetlen sorszámok, összeomló függvények és rekurzív jelölésrendszer  //  Archiv f. matematika. Logika és Grundlagenf. : folyóirat. - 1984. - 1. évf. 24 , sz. 1 . - P. 49-62 .
  3. Buchholz, W.; Schütte, K. Ein Ordinalzahlensystem ftir die beweistheoretische Abgrenzung der -Separation und Bar-Induktion  (német)  // Sitzungsberichte der Bayerischen Akademie der Wissenschaften, Math.-Naturw. osztály: bolt. – 1983.

Linkek