A böjt Eszter ( héb . תַּעֲנִית אֶסְתֵּר, Taanit -Eszter ) a gyász és a böjt napja a judaizmusban , amely Purim Adár 13. napján , hajnaltól alkonyatig tart . Ha a tizenharmadik adar szombatra esik , a böjt átkerül a szombatot megelőző csütörtökre (Ádar 11.).
Mivel Eszter böjtje nem tartozik a Szentírásban említett négy nyilvános böjt közé , a betartására vonatkozó törvények enyhébbek: a terhes nők, a szoptatós anyák és a betegek, valamint a nehéz munkát végzők nem böjtölhetnek.
A böjtöt a purimi események emlékére hozták létre , amikor Eszter kezdeményezésére a perzsa zsidók böjtöltek és imádkoztak, hogy megmentsék Hámán kiirtását.
Elterjedt tévhit, hogy a zsidók Eszter idejében elfogadták a böjtöt az összes következő nemzedék számára: „ahogyan ők maguk és utódaik számára a böjt és az imádság tekintetében elrendelték” ( Eszter könyve , 9:31). Valójában ezek a sorok négy böjtre utalnak, amelyek az elveszett templom gyászához kapcsolódnak, Eszter böjtje pedig a Gaonok idejében keletkezett, és először a Sofrim talmudi értekezésben említették.
A rabbinikus hagyomány szerint Eszter általában niszán 14-én, 15-én és 16-án böjtölt , azaz a húsvéti ünnep előestéjén és első két napján . Az egyik változat szerint Eszter mai böjtjét ezeknek az eseményeknek az emlékére állították, és Purim estéjére helyezték át , mivel a húsvéti böjt tilos.
Egy másik változat szerint a böjt a csata előtti böjt szokásához kötődik – azt hitték, hogy ez segít az égi áldás elnyerésében. Ebben az esetben a zsidók böjtölhettek a csata előtt Hámán híveivel .
Valójában Eszter böjtje egy másik, kiegészítő böjt a Templom lerombolásának emlékére.
Szótárak és enciklopédiák |
---|
Purim | ||
---|---|---|
Felülvizsgálat |
| |
Étel | ||
Történelmi |
| |
Vallási |
|
zsidó ünnepek | |
---|---|
Vallási ünnepek | |
Izrael ünnepei és emlékezetes napjai | |
Zsidó naptári hónapok |