Ozerov, Lev Adolfovics

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. március 17-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .

Lev Adolfovics Ozerov
Születési név	Lev Aizikovics Goldberg [1]
Álnevek	L. Kornev, Lev Berg, Lev Ozerov
Születési dátum	1914. augusztus 10. (23.).( 1914-08-23 )
Születési hely	Kijev , Orosz Birodalom
Halál dátuma	1996. március 18. (81 évesen)( 1996-03-18 )
A halál helye	Moszkva , Orosz Föderáció
Polgárság	Szovjetunió Oroszország
Foglalkozása	költő , műfordító , irodalomkritikus , irodalomtudós
Műfaj	költészet
A művek nyelve	orosz
Díjak

Lev Adolfovics Ozerov (valódi neve - Goldberg [ 2] ; 1914-1996 ) - orosz szovjet költő és műfordító , kritikus , irodalomkritikus . Eredetileg saját nevén Lev Goldberg , valamint Lev Berg és L. Kornev irodalmi álnéven jelent meg .

Életrajz

1914. augusztus 10-én ( augusztus 23-án ) született Kijevben , Grigorjevics Adolf (Aizik) és Sofya Grigorjevna Goldberg gyógyszerész családjában. Először a Zlatoustskaya utcában, majd a Tarasovskaya utcában lakott [3] . 25. számú iskolában tanult [4] . 1934-ben Moszkvába költözött. A MIFLI -ben ( 1939 ) és annak posztgraduális iskolájában ( 1941 ) végzett, megvédte szakdolgozatát.

A Nagy Honvédő Háború tagja , katonai újságíró. 1943 -tól élete utolsó napjaiig az Irodalmi Intézetben tanított, a műfordító tanszék professzora ( 1979 -től ), a filológiai tudományok doktora .

Első verskiadás 1932 -ben , első könyve 1940 -ben . Több mint 20 életre szóló kollekciót adott ki. Számos költői fordítást publikált, főként ukrán ( T. G. Sevcsenko és mások), litván ( K. Boruta , A. T. Venclova , E. Mezhelaitis és mások), jiddis ( S. Z. Galkin és mások) és más, a Szovjetunió népeinek nyelveiről. .

Számos orosz és ukrán költészetről szóló könyv és cikk szerzője, köztük F. I. Tyutchev , A. A. Fet , B. L. Pasternak munkája , valamint emlékiratok, köztük A. A. Akhmatováról , N A. Zabolotszkijról és másokról. Ozerov "Anna Ahmatova versei" című cikke, amely 1959. június 23- án jelent meg a Literaturnaja Gazetában , sokévnyi hallgatás után az első áttekintése költészetéről. Lev Ozerov is sokat tett az alkotói örökség megőrzéséért és nemzedékének a háborúban vagy a sztálini elnyomások éveiben elhunyt, vagy egyszerűen csak korán elhunyt költők kiadásáért (köztük I. L. Selvinsky , A. S. Kochetkov , D. B. Kedrin , G. N. Oboldueva ).

A Litván SSR Kulturális Kulturális Dolgozója ( 1980 ), az Arion folyóirat díjának kitüntetettje ( 1994 ).

1996. március 18-án elhunyt . Moszkvában, a Golovinszkij temetőben temették el .

Fordítások

Kiadta ukrán ( T. G. Sevcsenko , P. Tychina , M. F. Rylsky és mások), litván ( K. Borut , Butku Yuze , A. T. Venclova , Z. Gele , Jovaras , K. Korsakas , E. Mezhelaitis , V. ) verses művek fordításait. Montvila , V. Reimeris , T. Yu. Tilvitis és mások), zsidó ( S. Z. Galkin , L. M. Kvitko és mások) költők.

Lev Ozerov verseit litvánra fordította A. Drilinga , E. Matuzevicius , E. Mezhelaitis , V. Reimeris , J. Strelkunas , J. Jakstas .

Ozerov költészetéről

Ozerov költészete kísérlet a lét egészének felkarolására a természethez gyakran kapcsolódó egyedi jelenségek ábrázolásán keresztül. I. Selvinsky "kiváló rajzolót" lát benne (1947), G. Zobin - "a látomás költőjét" (1986). A jelentéktelennek tűnő jelenségek megfigyelései válnak kiindulóponttá, bekerülnek az élet szemantikai alapjainak elemzésébe, ugyanakkor a kreativitás a jóság felé, az ellentmondás humor által legyőzött szükségszerűségként való elfogadása felé irányul. [5]

Mindig is szerettem Lev Ozerov költői hangját. Egy jó ember halk hangja volt.

- M. A. Szvetlov

Lev Ozerov talán azon költők közé tartozik, akik nem olvasztják fel, hanem vésik, verik a szót, amelynek alig volt ideje kihűlni a közvetlen érzelmektől. L. Ozerov verse tömör, visszafogott, a teljesség kontúrjára hajlamos. Mint egy ceruzarajz. A pontosság, a szavak pontossága, a természetes intonáció, a narratív versek kultúrájának folyékonysága olyan tulajdonságok, amelyek segítenek L. Ozerovnak az epikus műfajokban.

— V. F. Ognev

Ozerov sok költői kijelentése bekerült mindennapi beszédünkbe, közös tulajdonba került, mondandóvá vált.

- Ja. A. Helemsky

L. Ozerov a Leningrádról szóló híres szavak szerzője: "Régiális sorsú nagy város" [6] .

Kompozíciók

Verses könyvek

• Dnyeper. - K., 1940.
• Zuhany. - M., 1947.
• Szerelmi nyilatkozat. - M., 1957.
• Chiaroscuro. - M .: "Szovjet író", 1961.
• Utak új kanyar. - M.-L., 1965.
• Dalszöveg. 1931-1965. - M., 1966.
• Földöntúli vonzalom. - M., 1969.
• Oszét jegyzetfüzet. - Ordzhonikidze, 1972.
• Esti posta. - M., 1974.
• Válogatott versek. - M., 1974.
• Távoli hallás. - M., 1975.
• A színfalak mögött. - M., 1978.
• Rád gondolok. - M., 1981.
• Arany furulya. - Ordzhonikidze, 1985.
• Föld tengely. - M., 1986.
• Sürgősségi készlet. - M., 1990.
• Az élet szakadéka. - M., 1996.
• Portrék keret nélkül. - M., 1999.
• Dar ne vakaras. Lyrica. Versta iš rusų kalbos. — Vilnius: Vaga, 1975.

Verses könyvek

• Pavlo Tychin. - K., 1943.
• Egy költő munkája. - M., 1963.
• Munka, szenvedély, inspiráció. - M., 1966.
• A versmondó műhelyben. - M., 1968.
• A. A. Fet. - M., 1970.
• Mesterség és varázslat. - M., 1972 (2. kiadás - M., 1976).
• Tyutchev költészete. - M., 1975.
• Vers és költészet. - M., 1975.
• A vers életrajza. - M., 1981.
• A szépség igénye. - M., 1983.
• Kettős portré (A szovjet versfordító iskoláról). - M., 1986.
• Kezdetek és végek. - M., 1989.
• Borisz Paszternakról. - M., 1990.
• Ajtó a műhelybe. Borisz Paszternak. Anna Ahmatova. Nikolay Zabolotsky. - Párizs-Moszkva-New York, 1996.
• Az orosz költészet országa. Különböző évek cikkei. - M., 1996.

Jegyzetek

1. ↑ Közép-Moszkva Archívum-Személyes Gyűjtemények Múzeuma Archiválva : 2015. június 16.
2. ↑ L. Berinsky emlékiratai . Letöltve: 2010. április 25. Az eredetiből archiválva : 2013. október 8.. (határozatlan)
3. ↑ Lev Ozerov. Legújabb versei archiválva 2015. február 14-én a Wayback Machine -nál // Pantheon, 1997. 2. szám.
4. ↑ Alekszandr Burakovszkij. Négy interjú . Letöltve: 2015. február 14. Az eredetiből archiválva : 2015. február 14.. (határozatlan)
5. ↑ A XX. századi orosz irodalmi lexikon = Lexikon der russischen Literatur ab 1917 / V. Kazak  ; [per. vele.]. - M .  : RIK "Kultúra", 1996. - XVIII, 491, [1] p. - 5000 példány.  — ISBN 5-8334-0019-8 . . - S. 292-293.
6. ↑ Ozerov L.A. Utak új kanyar. Verses könyv. M .: "Szovjet író" , 1965. S. 85.

Linkek

• Writers of Moscow: Biobibliographic reference book / Összeáll.: E. P. Ionov, S. P. Kolov.- M .: Mosk. munkás, 1987. - S. 335.
• Ozerov, Lev Adolfovich  // Rövid irodalmi enciklopédia  / Ch. szerk. A. A. Szurkov . - M .  : Szovjet enciklopédia , 1962-1978.
• Ozerov, Lev Adolfovich  // Enciklopédia " Krugosvet ".
• Ozerov, Lev Adolfovics . A " Chronos " oldalon .
• Oldal az "Element" webhelyen

Szótárak és enciklopédiák	a világ körül litván univerzális
Bibliográfiai katalógusokban BNF : 12544254k GND : 103222715 ISNI : 0000 0001 1445 8758 J9U : 987007306631205171 LCCN : n82151543 NKC : jx20041130001 NTA : 071640762 NUKAT : n96017298 LIBRIS : wt796gqf513br9w SUDOC : 084081171 VIAF : 61660214 WorldCat VIAF : 61660214