Közvetett diszkrimináció

Közvetett vagy közvetett diszkrimináció (szemben a közvetlen diszkriminációval, amelyet az emberek egy bizonyos csoportjával szembeni diszkrimináció szándékának jelenléte jellemez) akkor fordul elő, ha a látszólag semleges rendelkezések, kritériumok vagy gyakorlatok de facto hátrányos helyzetbe hozzák az emberek egy csoportjának tagjait. helyzetben lévő többiekhez képest. A közvetett diszkrimináció elterjedtebb a társadalomban, mint a közvetlen diszkrimináció, de léte nehezebben igazolható [1] . A közvetett megkülönböztetés kategóriája szilárdan rögzített az Európai Unió jogában.

Az Európai Unió meghatározása

A közvetett diszkrimináció egyértelmű jogi meghatározása számos európai uniós irányelvben többször is megjelenik . A 2006/54/EK irányelv 2. cikkének (1b) bekezdése (ebben az esetben a nemi alapon történő megkülönböztetésről) a következőképpen határozza meg a közvetett megkülönböztetést: [2]

Ezen irányelv alkalmazásában a „közvetett megkülönböztetés” kifejezés olyan helyzetet jelent, amelyben egy bizonyos nemhez tartozó személyek – látszólag semleges szabályok, kritériumok vagy eljárások szerint – nagyobb hátrányba kerülhetnek, mint a másik nemhez tartozó személyek, kivéve, ha a szabályok, kritériumok vagy eljárások jogi cél meglétével objektíven igazolhatók, a cél eléréséhez szükséges eszközök szükségesek és arányosak.

Eredeti szöveg  (német)[ showelrejt] Im Sinne dieser Richtlinie bezeichnet der Ausdruck "mittelbare Diskriminierung" eine Situation, in der dem Anschein nach neutrale Vorschriften, Kriterien oder Verfahren Personen des einen Geschlechts in besonderererererererdíchford sindes undreererdíchtères fertßig fermechli fertìgèrechmechli fertìgèrechtmechli fertìgèrechtmechli sajàtt .

A közvetett megkülönböztetés hasonló meghatározását a korábbi irányelvek is tartalmazzák, például a 2000/43/EK irányelv (a faji és származáson alapuló megkülönböztetésről). Így ezen irányelv 2. cikkének (2b) bekezdése a következőképpen szól: [3]

Közvetett diszkriminációról akkor beszélünk, ha a látszólag semleges szabályok, kritériumok vagy eljárások valószínűleg különösen hátrányosak egy adott fajhoz vagy etnikai csoporthoz tartozó személyek számára, kivéve, ha a szóban forgó szabályok, kritériumok vagy eljárások objektíven igazolhatók valamely jogi cél meglétével és szükséges és arányos eszközök e cél eléréséhez.

Eredeti szöveg  (német)[ showelrejt] ...eine mittelbare Diskriminierung [liegt] vor, wenn dem Anschein nach neutrale Vorschriften, Kriterien oder Verfahren Personen, die einer Rasse oder ethnischen Gruppe angehören, in besonderer Weise benachteiligen können, es sei benachteiligen sin eifften, Vorschriften, Vorschriften, Vdie rechtmäßiges Ziel sachlich gerechtfertigt, und die Mittel sind zur Erreichung dieses Ziels angemessen und erforderlich.

Példák

Közvetett diszkrimináció alatt azokat a helyzeteket értjük, amikor egy személy adott csoporthoz való tartozásából fakadó lehetőségei, bár közvetlenül nem korlátozottak (ez közvetlen diszkrimináció lenne), de nem egyenértékűek más, hasonló helyzetben lévő személyekkel összehasonlítva. Például a pincérnők rövid szoknyás egyenruha viselésének kötelező előírása korlátozhatja azon nők munkába állását, akik például vallási vagy életkori okok miatt nem fogadják el az ilyen ruhák viselését. A közvetett diszkrimináció nem tekinthető jogi céllal objektíven igazolható követelménynek, korlátozásnak, az e cél eléréséhez választott eszközök mérsékeltek és indokoltak [4] .

Az uniós jog értelmében vett közvetett diszkrimináció tipikus példái az Európai Bíróság határozataiban találhatók . A nemen és a származáson kívül más okok is figyelembe vehetők a közvetett diszkrimináció fennállásának megállapításához. Tehát a meghozott döntések között például a következők különböztethetők meg [5] :

jel Egy üzlet Ügy és döntés
Eredet Rs. C-83/14 zöld ✓Y A roma területeken a villanyórák 7 méteres magasságban történő elhelyezése a szokásos 1,7 méteres szabványhoz képest közvetett származáson alapuló diszkriminációt jelent, mivel egy ilyen korlátozás aránytalanul érinti a romákat, és a feltüntetett indokok (biztonság) nem. indokolja ezt a módszert.
Eredet Rs. C-668/15 ❌N Nem jelentenek közvetett diszkriminációt a bank eltérő követelményei az EU-ban és azon kívül született ügyfelek hitelkibocsátásakor, mivel nem függenek össze az ügyfelek nemzetiségétől, faji hovatartozásától, és objektíven igazolhatók.
Fogyatékosság Rs. C-270/16 ❌N A megváltozott munkaképességű személy hosszú és tartós betegség miatti távollét miatti felmondása, bár a fogyatékkal élőkkel szembeni közvetett hátrányos megkülönböztetésként értékelhető, a munkáltató érdekével indokolható.
Fogyatékosság Rs. C-335/11 zöld ✓Y Az a szabály, hogy a munkavállalót évi 120 nap betegség miatti hiányzás miatt csak rövidített, egy hónapos felmondási idővel lehet felmondani, közvetett hátrányos megkülönböztetés a fogyatékossággal élőkkel szemben, mivel aránytalanul érintheti a megváltozott munkaképességűeket, és nem indokolt intézkedés. .
szexuális irányultság Rs. C-267/12 zöld ✓Y A homoszexuális pár polgári élettársi kapcsolatának elmulasztása esedékes házassági szabadsággal egy olyan országban, amely nem legalizálja az azonos neműek házasságát, indokolatlan szexuális irányultságon alapuló közvetett diszkriminációt jelent, még akkor is, ha ezt a szabadságot élettársi kapcsolatban élő heteroszexuális párok nem kapják meg.
Padló Rs. C-409/16 zöld ✓Y Az általános, nemi szempontból semleges magassági követelmények (170 cm) a rendőrök foglalkoztatása során indokolatlan közvetett diszkriminációt jelentenek a nőkkel szemben, mivel aránytalanul nagy mértékben érintik őket.
Padló Rs. C-98/15 zöld ✓Y A munkanélküli segély számítása az elbocsátást megelőző heti tényleges munkanapok száma (és nem a teljes munkaidő hossza) alapján indokolatlan közvetett diszkrimináció a nőkkel szemben, mivel a nők aránytalanul többet dolgoznak részmunkaidőben, mint a férfiak.
Vallás Rs. C-188/15 ❌N Míg a munkahelyi fejkendő-tilalom korlátozás lehet, különösen bizonyos embercsoportokat érintve, ezt a korlátozást a munkáltató semlegességi követelménye indokolhatja.

Jegyzetek

  1. ↑ Kézikönyv az ifjúsági emberi jogi oktatásról: Diszkrimináció és intolerancia . Európa Tanács. Letöltve: 2018. szeptember 16. Az eredetiből archiválva : 2019. február 26.
  2. ↑ Richtlinie 2006/54/EG  (német) . Európai Unió jogi portálja (2006. július 5.). Letöltve: 2018. szeptember 16. Az eredetiből archiválva : 2021. október 6..
  3. ↑ Richtlinie 2000/43/EG  (német) . Az Európai Unió jogi portálja (2000. június 29.). Letöltve: 2018. szeptember 16. Az eredetiből archiválva : 2020. augusztus 8..
  4. ↑ Emberi jogok: A diszkrimináció típusai . A Lett Köztársaság ombudsmanja. Letöltve: 2018. szeptember 18. Az eredetiből archiválva : 2018. szeptember 18.
  5. ↑ Zusammenfassung ausgewählter EuGH-Entscheidungen zum Antidiskriminierungsrecht ab dem Jahr 2000  (német) . Antidiskriminierungsstelle des Bundes (2018. szeptember 12.). Letöltve: 2018. szeptember 16.