Szent Sebestyén vértanúsága (rejtély)

Szent Sebestyén vértanúsága ( Le Martyre de saint Sébastien ) - zenei misztérium öt felvonásban Szent Sebestyén életének témájában, Gabriele D'Annunzio olasz író 1910-1911-ben írt szövegével , a zenével amelyhez Claude Debussy francia zeneszerző írta (L.124 ).

Létrehozási előzmények

A munkát Gabriele D'Annunzio-val (akkor Franciaországban élt, ahol a hitelezők elől bujkált) és Claude Debussy-vel együttműködve végezték. A címszerepet kifejezetten Ida Rubinstein számára készítették [1] . Debussy 1911 februárjában kezdett dolgozni. Az anyag egy részét a premiert vezénylő André Caplet készítette. Debussy hozzájárulása a végeredményhez óriási volt: nagyszabású zenét alkotott zenekarra és kórusra szóló ének szólamokkal (szopránra és két altra). A díszletet és a jelmezeket az orosz művész , Lev Bakst , a koreográfiát Mihail Fokin tervezte . Diaghilev önként vállalta a fő munkát a vállalkozáson [2] .

Premier és későbbi élet

1911-ben, miután elvált Diaghilevtől, Rubinstein saját társulatot hozott létre. Első produkciója a Szent Sebestyén vértanúja volt. A premier 1911. május 22-én volt Párizsban, a Chatelet Színházban , és botrányt kavart. A párizsi érsek felháborodott, hogy Szent Sebestyén , a d'Annunzio által kifejezetten Rubinstein számára írt katolikus szent szerepét egy nő, ráadásul zsidó [3] játssza . Az előadás, és különösen a korábban táncosként szereplő Rubinstein játéka és szavalata nem aratott sikert a közönség és a kritika körében. Utóbbi megjegyezte, hogy Rubinstein – Gyagilevvel és más sikeres vállalkozókkal ellentétben – „nem művészetre költ pénzt, hanem csak önmagára”. D'Annunzio műve nem szerepelt az állandó repertoárban, bár később többször is előadták különböző nyelveken, sőt fel is vették. Gyakrabban azonban Debussy zenéjét külön adják elő négytételes zenekari szvitként, „ Szimfonikus töredékek ” alcímmel [3] .

Jegyzetek

  1. Voir Carlo Santoli, Le Théâtre français de Gabriele D'Annunzio et l'art décoratif de Léon Bakst, Párizs, PUPS, 2009.
  2. ↑ Stoullig E. Les Annales du Théâtre et de la Musique , 37eme année, 1911. Librairie Paul Ollendorf, Párizs, 1912.
  3. 1 2 Archivált másolat (hivatkozás nem érhető el) . Letöltve: 2015. május 19. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 7..