Moláris térfogat V m - az anyag térfogatának és mennyiségének aránya , számszerűen megegyezik egy mól anyag térfogatával. A "moláris térfogat" kifejezés egyszerű anyagokra , kémiai vegyületekre és keverékekre alkalmazható . Általában a hőmérséklettől , a nyomástól és az anyag aggregációs állapotától függ. A moláris térfogatot úgy is megkaphatjuk, hogy egy anyag M moláris tömegét elosztjuk a ρ sűrűségével : így V m = V / n = M / ρ . A moláris térfogat egy adott anyagban lévő molekulák tömörülési sűrűségét jellemzi. Az egyszerű anyagokra néha az atomtérfogat kifejezést is használják [1] .
A Nemzetközi Mértékegységrendszerben (SI) a moláris térfogat mértékegysége köbméter per mol (orosz megnevezése: m 3 / mol; nemzetközi: m 3 / mol).
Anyagkeverékek esetében a moláris térfogat kiszámításakor az anyag mennyiségét a keveréket alkotó összes anyag mennyiségének összegeként kell tekinteni. Ha ismert a keverék sűrűsége ρ c , az x i komponensek móltörtje és M i móltömegük, akkor a keverék moláris térfogata a keverék átlagos moláris tömegének arányaként (a komponenseinek moláris tömegét szorozva móltörtjükkel ) a keverék sűrűségével .
Az Avogadro törvénye szerint azonos mennyiségű gáz azonos körülmények között azonos térfogatot foglal el. Az ideális gáz moláris térfogatát az ideális gáz állapotegyenletéből származó képlettel számítjuk ki
,ahol T a termodinamikai hőmérséklet , P a nyomás , R az univerzális gázállandó .
Normál körülmények között ( T = 273,15 K , P = 101 325 Pa ) a gázok moláris térfogata V m = 22,41396954… l/mol [2] . A valós gázok moláris térfogatai bizonyos mértékig eltérnek egy ideális gáz moláris térfogatától , azonban sok esetben az idealitástól való eltérések figyelmen kívül hagyhatók a gyakorlati számításokhoz.
Egy kristály egységcellájának V i térfogata kiszámítható a kristályszerkezet paramétereiből , amelyeket röntgendiffrakciós analízissel határozunk meg . A sejttérfogat a moláris térfogathoz viszonyítva a következőképpen történik:
V m = V i N A / Z ,ahol Z a képletegységek száma egy egységcellában.
Alább láthatók az egyszerű anyagok moláris (atomi) térfogatának értékei cm 3 / mol (10 -6 m 3 / mol, 10 -3 l / mol) normál körülmények között vagy (a gáz halmazállapotú elemek esetén n.o.) kondenzációs hőmérsékleten és normál nyomáson .
Csoport | IA (1) | II A (2) | III B (3) | IV B (4) | VB (5) | VI B (6) | VII B. 7. | VIII B (8) | VIII B (9) | VIII B (10) | IB (11) | II B (12) | III A (13) | IV A (14) | VA (15) | VI A (16) | VII A (17) | VIII A (18) | |
Időszak | |||||||||||||||||||
egy | H 14,0 |
Ő 31,8 | |||||||||||||||||
2 | Li 13.1 |
legyen 5 |
B 4.6 |
C 5.3 |
N 17,3 |
O 14 |
F 17.1 |
Ne 16.8 | |||||||||||
3 | Na 23,7 |
Mg 14 |
Al 10 |
Si 12.1 |
P17 _ |
S 15.5 |
Cl 18,7 |
Ar 24.2 | |||||||||||
négy | K45.3 _ |
Kb . 29,9 |
Sc 15 |
Ti 10.6 |
V 8.35 |
Kr 7.23 |
Mn 7,39 |
Fe 7.1 |
Co 6.7 |
Ni 6.6 |
Cu 7.1 |
Zn 9,2 |
Ga 11.8 |
Ge 13.6 |
Ahogy a 13.1 |
Lásd : 16.5 |
Br23,5 _ |
Kr 32,2 | |
5 | 55,9 Rb |
Sr 33,7 |
I 19.8 |
Zr 14,1 |
Nb 10.8 |
H 9.4 |
Tc 8.5 |
Ru 8.3 |
Rh 8,3 |
Pd 8.9 |
Ag 10.3 |
CD 13.1 |
15.7 -ben |
Sn 16.3 |
Sb 18.4 |
Te 20.5 |
én 25.7 |
Xe 42.9 | |
6 | 70 cs |
Ba 39 |
* |
hf 13,6 |
Ta 10.9 |
W 9,53 |
Re 8.85 |
Os 8.43 |
Ir 8,54 |
Pt 9.1 |
Au 10.2 |
Hg 14,8 |
Tl 17.2 |
Pb 18.3 |
Bi 21.3 |
Po 22.7 |
n/ a |
Rn n/a | |
7 | Fr n/a |
Ra 45 |
** |
Rf n/a |
Db n/a |
Sg n/a |
Bh n/a |
Hs n/a |
Mt n/a |
Ds n/a |
Rg n/a |
Cn n/a |
Nh n/a |
Fl n/a |
Mc n/a |
Lv n/a |
Ts n/a |
Og n/a | |
Lantanidész | * |
La 22.5 |
Ce 21 |
Pr 20.8 |
Nd 20.6 |
délután 19.96 |
Sm 19,9 |
Eu 28,9 |
Gd 19,9 |
Tb 19.2 |
Dy 19 |
Ho 18.7 |
Er 18.4 |
Tm 18.1 |
Yb 24.8 |
Lu 17.8 | |||
aktinidák | ** |
AC 22.54 |
Th 19.8 |
Pa 15 |
U 12.5 |
Np 21,1 |
Pu 12.12 |
20.8 _ |
18,28 cm |
Bk 16.8 |
vö. 16.5 |
Es n/a |
Fm n/a |
Md n/a |
Nem n/a |
Lr n/a |
|||