Litvánia Alkotmánybírósága

A Litván Köztársaság Alkotmánybírósága ( a továbbiakban: Lietuvos Respublikos Konstitucinis Teismas, LR KT ) Litvánia igazságszolgáltatási rendszerének többi részétől elkülönült szakosodott testülete, amely ezt követően alkotmányos ellenőrzést gyakorol . Litvánia 1992. évi alkotmánya szerint az Alkotmánybíróság nem minősül igazságszolgáltatásnak [1] , minden hatalmi ágtól elkülönül.

Hatalmak

Az Alkotmánybíróság az alkotmánybíráskodás gyakorlásával szavatolja az Alkotmány felsőbbrendűségét, így dönt különösen a törvények és a Seimas által elfogadott egyéb aktusok , valamint a köztársasági elnök és a kormány aktusainak az alkotmánynak való megfeleléséről. Az Alkotmánybíróság előzetes alkotmányossági ellenőrzést nem végez, azaz csak a már elfogadott jogszabályok alkotmányos összhangjával kapcsolatos kérdésekben dönt .

Jogszabály alkotmányosságának vizsgálata iránti kérelemmel az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak:

• törvénnyel vagy a Seimas által elfogadott egyéb aktussal - a kormány, a Seimas tagjainak a Seimas összes tagjának legalább 1/5-éből álló csoportja, bíróságok;
• a köztársasági elnök határozatával - a Seimas tagjainak olyan csoportja, amely a Seimas, bíróságok tagjainak legalább 1/5-éből áll;
• a kormány aktusával - a Seimas tagjainak csoportja, amely a Seimas, a bíróságok és a köztársasági elnök legalább 1/5-éből áll.

Ezekben a kérdésekben az Alkotmánybíróság dönt.

Eljárás

Az ügyet az Alkotmánybíróság elnöke által kijelölt bíró készíti elő az ülésre. Az Alkotmánybíróság ülésének kezdetén bemutatják az ügyben részt vevő személyeket, ismertetik velük jogaikat és kötelezettségeiket, a Bíróság meghallgatja és megválaszolja kívánságaikat. Az ügyet előkészítő bíró feljelentést tesz, amelyben kifejti az ügy lényegét. Ezt követően meghallgatják az ügyben részt vevő személyek magyarázatát, megvizsgálják a bizonyítékokat, és a felek vitáznak. A határozatot az ügy elbírálásának befejezését követő egy hónapon belül kell meghozni. A bírósági ülés végén a bírák visszavonulnak a tárgyalóterembe, hogy döntést hozzanak.

Döntések

Az Alkotmánybíróság a Litván Köztársaság nevében hoz határozatokat . Az Alkotmánybíróság kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben hozott határozatai jogerősek, nem fellebbezhetők. A határozatok törvényerejűek, és kötelezőek minden hatalmi intézményre, bíróságra, bármilyen szervezeti és jogi formájú szervezetre, szolgálatra, tisztviselőre és állampolgárra (ideértve a külföldieket és a hontalanokat is ).

Litvánia alkotmánya szerint a törvény (vagy annak egy része) vagy a Seimas más aktusa (vagy annak egy része), a köztársasági elnök aktusa, a kormány aktusa (vagy annak egy része) nem alkalmazható a nap, amikor az Alkotmánybíróság azon határozatát hivatalosan kihirdették, amely szerint a jogszabály (vagy annak egy része) alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság határozatával alkotmányellenesnek elismert jogi aktus vagy annak egy része akkor sem lesz jogerős , ha ugyanazt a aktust fogadják el.

További képességek

Az Alkotmánybíróság a következő kérdésekben is véleményt nyilvánít:

1. nem sértették-e meg a köztársasági elnök vagy a Seimas tagjai megválasztására vonatkozó törvényeket;
2. a köztársasági elnök egészségi állapota lehetővé teszi-e feladatainak további ellátását;
3. a Litván Köztársaság nemzetközi megállapodásai ellentmondanak-e az alkotmánynak ;
4. ellentétes-e az Alkotmánnyal a Seimas tagjainak és az állam tisztségviselőinek bizonyos cselekedetei, akik ellen az ügyben vádat emeltek.

A Seimas kikérheti az Alkotmánybíróság véleményét, a Seimasválasztás és a nemzetközi szerződések ügyében pedig a köztársasági elnök véleményét. Egy nemzetközi megállapodásról véleményt kérhet, mielőtt azt a Seimas ratifikálja .

Az Alkotmánybíróság következtetései alapján a Seimas hozza meg a végső döntést. Az Alkotmánybíróság az ügyek elbírálásakor a határozatokat és a véleményeket együttesen hozza meg, az összes bírája legalább 2/3-ának részvételével. A határozatokat és következtetéseket az ülésen részt vevő bírák legalább felének többségi szavazatával hozzák meg. A bírák egyenlő számú „igen” és „nem” szavazata esetén a bíróság elnökének szavazata a döntő.

Az Alkotmánybíróság ülései nyíltak. Az Alkotmánybíróság csak jogkérdéseket vizsgál és dönt, a jogi aktus Alkotmánynak való megfelelőségének vizsgálata iránti kérelmet megtagadja, ha a kérelem nem jogi okokból származik.

Összetétel

Az Alkotmánybíróság 9 bíróból áll, akiknek mandátuma 9 év, és csak egy ciklusra gyakorolja őket. A bírákat a Seimas nevezi ki olyan jelöltek közül, akiket egyenlő arányban képvisel az elnök , a Seimas elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke (a megalakítást mindhárom hatalmi ág végzi). Az Alkotmánybíróság elnökét az elnök javaslatára a Seimas nevezi ki a bírák közül. 3 évente a bíróság összetételének 1/3-a váltakozik.

Az Alkotmánybíróság bírái Litvánia olyan állampolgárai lehetnek, akik felsőfokú jogi végzettséggel, kifogástalan hírnévvel és legalább 10 éves jogi gyakorlattal vagy jogi profilú tudományos és pedagógiai munkával rendelkeznek.

A litván Alkotmánybíróság (CC LR) elnökei és bírái a különböző időszakokban